Agrárcenzusok - GSZÖ 2003 - Történet

Mezőgazdasági összeírások története Magyarországon

Magyarországon a mezőgazdasági összeírásoknak történelmi hagyományai vannak. A középkorban már az Árpádok korában fellelhetők az adózási célú termésösszeírások. Mohács után rendszeressé válnak a királyi kamarák feljegyzései a termésre vonatkozóan. A XVI. századtól cenzusszerű összeírások szolgálják az adókivetés céljait. 1840-től adják ki az osztrák statisztikai szolgálat kiadványaként a TAFELN-eket (Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie), melyek többek között Magyarország termőterületének művelési ágak szerinti megoszlásáról, az egyes mezőgazdasági termények terméseredményeiről, sőt az egész mezőgazdasági termelés pénzértékéről tartalmaz adatokat, becsléseket. Az 1850-es kataszteri összeírást közigazgatási szervek útján gyűjtötték, adózási céllal. Az első aratásstatisztika az 1868. évhez, az első növénytermesztési felvétel az 1871. évhez, az első állatszámlálás az 1884. évhez, az első gyümölcsfa összeírás az 1956-59. évekhez, míg az első szőlőösszeírás az 1961-63. évekhez köthető. Az első teljes körű mezőgazdasági összeírást 1895-ben hajtották végre, amelyet azóta 5 másik követett (1935., 1972., 1981., 1991., 2000.)

Az 1935. évi összeírást a FAO elődje, a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet (IIA) javaslatára hajtották végre. Az 1981. évi összeírás végrehajtása – költségtakarékos módszerek alkalmazásával – a FAO 1980. évi világcenzus ajánlásainak figyelembe vételével történt.

Az Európai Unió gazdaságszerkezeti összeírásaihoz első ízben a 2000. évben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás kapcsolódott. A 2003. évi gazdaságszerkezeti összeírás megvalósítása a csatlakozási tárgyalásokon megfogalmazott elvárások figyelembe vételével történt.