A GÉS 2002/6. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) Együttműködési formák az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek között

A szerző az önkormányzatok és a nonprofit szerveztek közötti kapcsolatok alakulását vizsgálja az 1996-os és a 2000. évre vonatkozó adatfelvételek alapján. Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolati formákat külön-külön mutatja be, megkülönböztető jegyként a települések típusát, a nonprofit szervezetek jogi formáját, tevékenységi területét használja.

2.) A német mezőgazdaság fontosabb jellemzői a 2000/2001. gazdasági évben

A szerző a német agrárbeszámoló jelentés alapján mutatja be a német mezőgazdaság 2000/2001. gazdasági évbeni helyzetét. Rövid szerkezeti áttekintés után főleg a jövedelmi helyzet alakulását, vállalkozási és gazdálkodási formák szerint az egyes termelési ágakra vonatozóan is elemzi. Majd ismerteti az intézkedések egész sorát, amely elősegíti a Szövetség és a tartományok közötti hatékonyabb koordinációs és együttműködés feltételeit a jogalkotási, ellenőrzési és felügyeleti feladatok gyakorlatát illetően.

3.) A mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem mérése az EU-előírásoknak megfelelően

A magyar mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR), melyet az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettel közösen dolgozott ki, és melyet rendszeresen publikál. az EU Közös Agrár Politikájának egyik célja állandó és tisztességes jövedelem biztosítása a gazdálkodók számára. A mezőgazdasági számlarendszer és az ebből számított mezőgazdasági jövedelem-indexek képezik azt az eszközt, amellyel e politika sikeressége mérhető. Az MSZR egy olyan átfogó képet ad a mezőgazdasági tevékenységről, amely rendszerszerű, összehasonlítható és a lehetőségekhez képest teljes, alapot nyújtva az elemzésekre, előrejelzésekre és a politikai döntések hatásának vizsgálatára. Az MSZR adatok üzenetének megértéséhez és megfelelő használatához szükség van a jelenlegi és a jövőbeni felhasználók felkészítésére. A szerző célja a jelenleg rendelkezésre álló adatok ismertetése és azokhoz egy "használati utasítás" adása.

4.) Az adatszolgáltatók és a KSH kapcsolata a vállalati statisztika területén

A szerző az adatszolgáltatók igényei jelentős növekedése és az adatszolgáltatók terhelhetőségének lehetőségeit taglalja. Megállapítja, hogy a különféle felhasználók igényei jelentősen növekednek. Ezen belül kiemelten nagy terhet ró a csatlakozás előtt áll országok nemzeti statisztikai hivatalaira az Európai Unió - számunkra az EUROSTAT által közvetített - adatigénye. Az egyre növekvő mennyiségi és minőségi követelményeknek ma már csak új eszközök és módszerek felhasználásával lehet megfelelni. Másfelől tekintve a problémát egyre kevésbé van reális lehetőség arra, hogy a terheket az adatszolgáltatók részére mechanikusan továbbítsuk. Ez a jövőben az adatszolgáltatási készség jelentős csökkenésével és az adatminőség érzékelhető romlásával járhat. Ezért halaszthatatlanul át kell értékelni az adatszolgáltatókkal való kommunikációt, és új alapokra kell helyezni azt. A jövőben a hangsúly a partnerségre és az átláthatóságra helyeződik. A lehetőség határain belül érdekeltté kell tenni a vállalkozásokat a statisztika pontosságában. Erre a legjobb eszköz, ha a nyilvánosan hozzáférhető adatokon túl rendszeresen megkapják a saját helyzetükre vonatkozó adatokat is. Így az eddigi egyirányú kapcsolat fokozatosan kétirányúvá válik.

5.) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége

A szerző a KSH "Jelentés az államigazgatási intézmények informatikai eszközeiről és információs tevékenységéről" című adatgyűjtése alapján von le következtetéseket az informatikai eszközök állomány- és értékadatairól, a hálózatokról, a beruházásokról, a költségráfordításokról és a foglalkoztatottság alakulásáról. Fogalmi meghatározásokat ad az alkalmazott mutatókról, tájékoztat az alkalmazott módszertanról.