A GÉS 2002/5. számának tartalma
TARTALOM-JEGYZÉK |
MŰHELY-ELEMZÉSEK |
Kisvállalkozási export a rendszerváltás után - Tóth Tímea |
MÓDSZERTAN |
A munkaerő-felmérés módszertana - Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet |
Módszerani kísérletek az emberi tőke növekedésének meghatározására Magyarországon 1921-1990 között - Dr. Lakatos Gyula |
STATISZTIKAI GYAKORLAT |
A foglalkoztattak nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele a 2001. évi népszámlálás alapján - Dr. Fóti János - Dr. Lakatos Miklós |
Az önkormányzatok ingatlanjainak értéke, 2002 - Bányászné Pomsár Andrea |
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK |
GÉS-FIGYELŐ |
Tájékoztatás az MST rendezésében 2002. szeptember 12-13-án Agárdon tartott konferenciáról - Páll Szilárd Eszközmérés OECD-Kézikönyv ismertetése (Fazekasné Kovács Katalin) |
A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.
1.) Kisvállalkozói export a rendszerváltás után
A szerző elemzésében rövid történeti áttekintést ad az 1988-ban elfogadott társasági törvény által létrehozott vállalkozási formák kialakulsáról, részletesen foglalkozik az exportáló kisvállalkozások helyzetével, tulajdonosi szerkezetével, exportjuk ágazati alakulásával.
2.) A munkaerőfelmérés módszertana
A szerző a KSH Egyeséges Lakossági Rendszerének keretében végzett munkaerő-felmérés módszertanát foglalja össze. A felvétel a foglalkoztatási és a gazdasági aktivitási információk legfontosabb forrása, alkalmas a foglalkoztatás és munkanélküliség konzisztens mérésére. Ezzel a felvétellel lehetővé vált a munkában levők és a munkával nem rendelkezkők jellemzőinek jobb megismerése és az eredmények felhasználása a kuktatásban, a foglalkoztatási politika alakításában. Mód nyílt a magyar viszonyok összehasonlítására más országok helyzetével, mivel a felvétel illeszkedik a nemzetközi statisztikai rendszerhez.
3.) Módszertani kísérletek az emberi tőke növekedésének meghatározására Magyarországon 1921-1990 között
A szerző tanulmányában azt vizsgálja, hogy milyen módszerekkel és adatokkal mérhetők a humán ráfordítások, mint tőkeráfordítások és azok szerepe a nemzetgazdaságban. Hogy egy társadalomban milyen "tudástőkét" invesztáltak, két fontos tényező alapján értékeli:
1.) Az aktív népesség iskolai végzettsége (az iskolai évek) alapján,
2.) A ráfordítások értéke alapján (lásd: GÉS 2001/4. számát). Bemutatja, hogy Magyarországon 1920-1990 és 1990-1996 között hogyan növekedett az emberi tőke értéke a termelés, a gazdálkodás folyamatában.
4.) A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele a 2001. évi népszámlálás alapján
A szerzők a foglalkoztattak struktúraváltozását vizsgálják a 2001. évi népszámlálási adatok alapján. Több rövid módszertani áttekintést adnak a foglalkoztattakra vonatkozó adatösszeírásról és - feldolgozásról, majd rátérnek az adatok értékelsére. Megállapítják, hogy a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele már az 1980-as évtizedben jelentősen módosult, és az alakuló tendenciákat az 1990-ben végbement társadalmi és gazdasági átalakulás felgyorsította. 2001-re a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás részesedése az 1990-ihez képest 10 százalékponttal esett vissza, az ipar és építőipar aránya 5%-kal csökkent, ugyanakkor a szolgáltatás jellegű ágazatok súlya jelentősen megnőtt.
5.) Az önkormányzatok ingatlanjainak értéke, 2002
A szerző bemutatja az önkormányzati ingatlanvagyonból az építmények könyvszerinti bruttó értékadataira és átlagmutatóira vonatkozó mintavételes próbafelvételt, valamint annak eredményéből a teljes sokaságrta készített becslési módszert.