A GÉS 2002/4. számának tartalma
TARTALOM-JEGYZÉK |
MŰHELY-ELEMZÉSEK |
Külkereskedelmi termékforgalom, 2001 - Baghy Eleonóra - Herzog Tamás |
A számok beszélnek a magyar méhészetről II. rész - Gyimesi Kálmán - Dr. Pék János |
A magyar mezőgazdasági vállalkozások pénzforgalmi problémáinak okai a statisztikai adatok tükrében - Dr. Takács István |
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK |
GÉS-FIGYELŐ |
A Statisztikai termékek közzétételének és terjesztésének alapelveivel foglalkozó (TES) tanfolyam, 2002. június 11-14., Budapest (Herzog Tamás ) Magyar szakirodalom: Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban (Csernenszky László) |
A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.
1.) Külkereskedelmi termékforgalom, 2001
A szerzők a külkereskedelmi termékforgalom 2001. évi fontosabb jellemzőit mutatják be cikkükben. Vizsgálják a kivitel és a behozatal relációs szerkezetét, a forgalom alakulását országcsoportok és kiemelt országok, valamint árufőcsoportok szerint, továbbá az áruforgalmi mérleg alakulását. Elemzést adnak a bérmunka forgalom alakulásáról, majd a közvetített kereskedelem szerepével foglalkoznak. Bemutatják a külföldi és vegyestulajdonú vállalatok külkereskedelmi forgalmát. Végül rövid összefoglalást adnak 2002 első öt hónapjának külkereskedelmi forgalmáról.
2.) A számok beszélnek a magyar méhészetről II. rész
A szerzők tanulmányuk első részében (ez előző számban) bemutatták a méhészet szerepét, jelentőségét és helyzetét a magyar mezőgazdaságban. A dolgozat második részében a méhészet teljesítménye, a termelés és értékesítés, a méz külkereskedelmi forgalma a tárgya az elemzésnek.
3.) A magyar mezőgazdasági vállalkozások pénzforgalmi problémáinak okai a statisztikai adatok tükrében
A szerző a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás, valamint az AKII 1999. évi üzemi adataira támaszkodva arra tesz kísérletet, hogy rávilágítson a magyar mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi problémáinak eredetére.
A magyar mezőgazdaság történelmi léptékű átalakítása eredményeként, de nem szükségszerű következményeként a jellemző gazdálkodási formává az egyéni gazdálkodás vált. A gazdasági szervezetek kezelésében van ugyanakkor továbbra is a termőföld mintegy fele. Az üzemi struktúra problémái, a termékszerkezet, a termékminőség, a vállalkozások tőkehelyzete mind-mind jelentős mértékben befolyásolják a vállalkozások pénzügyi helyzetét, fizetőképességét is. A működési, a befektetési és a pénzügyi cash flow, mint indikátorok jelzik a problémákat.