A GÉS 2002/2. számának tartalma
TARTALOM-JEGYZÉK |
MŰHELY-ELEMZÉSEK |
A magyar nemzetgazdaság a közúti gépjármű-állomány alakulásának tükrében II. - Pál Szilárd |
A területfejlesztési és a területi kiegyenlítést szolgáló pénzeszközök felhasználása és hatásuk a gazdaságra Szabolcs-Szatmár-Beregben - Malakucziné Póka Mária |
Az EU és a tagjelölt államok közötti kereskedelem és munkamegosztás a közelmúltban; a közösség világkereskedelemben betöltött szerepének várható változása a bővítést követően - Herzog Tamás |
MÓDSZERTAN |
A mezőgazdaság és a környezet közötti kapcsolatrendszert leíró jelzőszámok - Szabó Zsuzsanna |
STATISZTIKAI GYAKORLAT |
Az 1990-es évek gazdasági válságának megoldása egy szerszámgépgyártó részvénytársaságban - Stubna Valér |
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK |
GÉS-FIGYELŐ |
Külföldi szakirodalom: A Kanadai Statisztikai Hivatal területi tevékenységének tapasztalatai (Nádudvari Zoltán) |
A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására
1.) A magyar nemzetgazdaság a közúti gépjármű-állomány alakulásának tükrében
A szerző a magyarországi közúti gépjármű-állomány múltbéli, jelenlegi és jövőbeni alakulását vizsgálja a közlekedéssel közelebbi, a nemzetgazdaság egészével tágabb összefüggésben. Rövid történelmi áttekintést követően a gépjárműállomány kilencvenes évekbeni változásait elemzi nagyobb részletezettséggel, az 1989-1990-es rendszerváltozással kezdődően napjainkig. Szó esik a személygépjármű-állomány változásának gazdasági okairól, a különböző gyártmányok alakulásáról, az első forgalomba helyezések kérdéséről, a járműállomány regionális megoszlásáról, illetve a magyarországi állománynak az európai országokban elfoglalt helyéről. A tehergépjárművek tekintetében nagyobb figyelmet kap a közúti áruszállítás alakulásával való összefüggés, az autóbusz-állomány vonatkozásában pedig az a gazdasági konjunktúra, mely az autóbuszpark csökkenéséhez és elöregedéséhez vezetett. A záró fejezetben az Európai Unióhoz történő csatlakozás közlekedéspolitikai harmonizációjának a gépjárműállományra gyakorolt várható hatásairól esik szó.
2.) A területfejlesztési és a területi kiegyenlítést szolgáló pénzeszközök felhasználása és hatásuk a gazdaságra Szabolcs-Szatmár-Beregben
A szerző tanulmányában a területi fejlesztés térségi eszközrendszerét ismerteti, ugyanakkor bemutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében milyen fejlesztési célok, milyen eszközök segítségével valósultak meg az utóbbi években. Megállapítja, hogy a vizsgált eszközök segítségével a megyében figyelemre méltó fejlesztések történtek, de az eszközök nagysága, a felosztásuk szétaprózódottsága miatt hatásuk mérsékelt. A megye felzárkóztatása, illetve a leszakadás megakadályozása érdekében átfogó, koncentrált, az eddigieknél lényegesen nagyobb összegű támogatásra van szükség.
3.) Az EU és a tagjelölt államok közötti kereskedelem és munkamegosztás a közelmúltban; a közösség világkereskedelemben betöltött szerepének várható változása a bővítést követően
A szerző Tini Allen, az Eurostat külkereskedelmi szakértőjének a csatlakozásra váró országok és az EU között lezajló kereskedelmet vizsgáló több tanulmánya alapján mutatja be a 13 tagjelölt ország és az EU közötti kereskedelmi forgalom alakulását az utóbbi években. A kereskedelmi mérleghez való hozzájárulás indexével elemzi a tizenhármak specializációját az EU vonatkozásában országonként és árucsoportok szerint. Majd kitekintést nyújt a kibővített EU világkereskedelmi szerepének várható alakulására.
4.) A mezőgazdaság és a környezet közötti kapcsolatrendszert leíró jelzőszámok
A szerző tanulmányában a környezeti jelzőszámok közül elsősorban a környezetterhelési (PIP) indikátorok hazai alakulásával foglalkozik, részletesebben a mezőgazdaság vonatkozásában. Ugyanakkor az Eurostat, OECD pár éve nagy hangsúlyt fektet a jelzőszámok egy másik nagy csoportjának az integrációs indikátoroknak a kidolgozására is, melynek elvi alapjait valamint a mezőgazdaságban eddig elért eredményeit nagyvonalakban szintén megismerhetjük. A környezetstatisztika a nemzetközi ajánlások alapján megkezdte az integrációs indikátorok kidolgozását is, a feladatául tűzte ki, hogy 2004-re összeállítja az agro-környezeti jelzőszámok kijelölt garnitúráját.
5.) Az 1990-es évek gazdasági válságának megoldása egy szerszámgépgyártó részvénytársaságban
A szerző egy szerszámgépgyártó részvénytársaság gazdasági elemzésén keresztül vizsgálja azt az időszakot (1994-1998), amelyben a társaság, rajta bizonyos értelemben kívülálló okok miatt, a legrosszabb helyzetből, a konszolidáción keresztül, viszonylag kedvező gazdasági helyzetbe került. Bemutatja az rt. alapításától (1989) azt az időszakot, amely a tőkehiányból adódó problémák elhárításával, illetve a korszerű, világpiaci igényeknek megfelelő vállalkozás létrehozásának nehézségeivel járt, és csak 1995-ben kezdhette el a pénzügyi terhektől mentes gazdálkodást. Miután a társaság gazdálkodásához szükséges minden alapvető tényező a rendelkezésre állt, 1995-től az elemzés a vállalat-gazdaságtani, pénzügyi és stratégiai mutatók vizsgálatára összepontosít.