A GÉS 2002/1. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) A magyar nemzetgazdaság a közúti gépjármű-állomány alakulásának tükrében

A szerző a magyarországi közúti gépjármű-állomány múltbéli, jelenlegi és jövőbeni alakulását vizsgálja a közlekedéssel közelebbi, a nemzetgazdaság egészével tágabb összefüggésben. Rövid történelmi áttekintést követően a gépjárműállomány kilencvenes évekbeni változásait elemzi nagyobb részletezettséggel, az 1989-1990-es rendszerváltozással kezdődően napjainkig. Szó esik a személygépjármű-állomány változásának gazdasági okairól, a különböző gyártmányok alakulásáról, az első forgalomba helyezések kérdéséről, a járműállomány regionális megoszlásáról, illetve a magyarországi állománynak az európai országokban elfoglalt helyéről. A tehergépjárművek tekintetében nagyobb figyelmet kap a közúti áruszállítás alakulásával való összefüggés, az autóbusz-állomány vonatkozásában pedig az a gazdasági konjunktúra, mely az autóbuszpark csökkenéséhez és elöregedéséhez vezetett. A záró fejezetben az Európai Unióhoz történő csatlakozás közlekedéspolitikai harmonizációjának a gépjárműállományra gyakorolt várható hatásairól esik szó.

2.) Mezőgazdasági piacok a 2000/2001. év fordulóján

A szerző a világgazdaság 2000. évi konjunktúrafolyamatait áttekintve az EU-bővítés előkészületeit boncolja. Részletesen foglalkozik a csatlakozásra váró országok agrárgazdasági problémáival, azok pozícióival az agrártárgyalásokon. Végül azt vizsgálja, hogy a bővítésnek milyen hatásai lehetnek az eddigi EU-tagországok mezőgazdaságára.

3.) Az EU agrártámogatási rendszere, különös tekintettel a vidékfejlesztésre

A szerzők célja áttekintést adni az EU közös agrárpolitikájának és a Strukturális Alapoknak az összefüggéseiről, a strukturális pénzek fogadásához szükséges feltételekről. A Strukturális Alapok közül az agrárium szempontjából legfontosabb közösségi forrás az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, amiből a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési támogatások származnak. Az EU agrárpolitikájának rövid bemutatása után sor kerül a strukturális intézkedések változásának, a nemzeti támogatási lehetőségek taglalására. Majd a magyar támogatási rendszer kapcsolódási pontjait mutatják be, a szerzők az EU agrárstruktúra és vidékfejlesztési politikájához. Végül az agrárium európai integrációját meghatározó hivatalos dokumentumokról és kötelezettségekről kapunk áttekintést.

4.) Az öt fő alatti kereskedelmi vállalkozások megfigyelése és az odáig vezető út

A szerző az öt fő alatti kereskedelmi vállalkozások statisztikai megfigyelése indíttatásának történetét ismerteti, és beszámol a 2000. évről szóló adatgyűjtés eredményeiről. Az európai előírásokhoz igazodva az 1999. évről vezette be először a KSH az öt fő alatti gazdasági szervezetek megfigyelését, amelyet a 2000. tárgyévben tökéletesített tovább. A megfigyelés ebben a két évben a kereskedelem szervezeteit érintette, számos olyan adatot szolgáltatva, amely ezen eddig kevésbé feltérképezett adatszolgáltatói réteg későbbi megismerésének alapjait jelenti.

5.) Háztartások fogyasztási kiadása a Nemzeti Számlákban, kapcsolata a kiskereskedelmi statisztikával

A szerző a háztartások fogyasztási kiadásainak elszámolását mutatja be az ESA 95 szerint (European System 7 Acconuts, 2223/96. Council Regulation). Ismerteti a háztartások fogyasztási kiadásának fogalmi rendszerét, elszámolási szabályait. Részletes leírást ad a magyar gyakorlatban alkalmazott becslésről, kitüntetett figyelmet fordít az adatforrások problémáira. Majd a háztartások fogyasztási kiadása és a kiskereskedelmi statisztika kapcsolatát elemzi. Megállapítja, hogy a kiskereskedelmi forgalom mutatója közvetlenül nem vethető össze a nemzeti számlákon elszámolt háztartási fogyasztási kiadások adatával, mégis fontos adatforrásként szolgál a vizsgált kiadások becsléséhez.