A GÉS 2001/6. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) A magyar statisztika szükséges és lehetséges fejlődési irányai

A szerző a magyar statisztika - és nem a szűken értelmezett statisztikai szolgálat (KSH) - feladatairól, a szükséges és az adott körülmények között lehetséges fejlődési irányairól ír tanulmányában.
Két tendenciát vázol fel: Egyfelől egy minimum-követelményt, ami adódik a mai helyzetből, az elért eredményekből, a statisztikai munka színvonalából, annak megbecsüléséből, a statisztikai képzés jelenlegi helyzetéből és nem utolsó sorban a feltételrendszerből. Másfelől egy optimális fejlődési irányt, hogy a magyar statisztika ne csak beálljon az átlagos fejlődési irányba, hanem ebből kitörve megkíséreljen, hanem is a statisztika minden területén, de annak több témakörében az élvonalhoz felzárkózni.

2.) A mezőgazdaság helyzete, átalakulása a rendszerváltás óta

Szerzők arra vállalkoztak, hogy bemutassák az agrárgazdaságban a rendszerváltás óta bekövetkezett változásokat és javaslatokat fogalmazzanak meg a további feladatokra. Viszonyítási alapul az 1988. évet választották, amikor is a korábbi rendszerre jellemző, nagyüzemi gazdálkodási struktúra még változatlan formájában működött. Statisztikai adatok alapján minősítik a teljesítményeket, mérik le az elmúlt 10 év során hozott intézkedések eredményeit. Elemzésükben elég lehangoló képet mutatnak be a mezőgazdaság dezorganizációjáról, a teljesítmények csökkenéséről, jelenlegi helyzetéről és a mezőgazdaságban dolgozók, a vidéken élők körülményeiről. Szerintük a mezőgazdaság alapvető baja, hogy a régi nagyüzemi gazdaságokon alapuló, a különböző üzemtípusokat integráló rendszer felbomlott, de új működőképes szervezetek nem jöttek létre helyettük. Így a meglevő szervezetek erőtlenül, feszültségekkel működnek, az adottságokat ezért csak részben képesek kihasználni. Ezért egy vegyes struktúrájú üzemi szerkezet mellett a részmunkaidős vagy önellátásra termelő gazdaságokkal is számolni kell.

3.) A megyei kereseti színvonal változása 1992-2000 között

A szerző a munkavállalók kereseti viszonyainak 1992-2000 közötti alakulását vizsgálja, megyei bontásban. Bemutatja, hogy a keresetek színvonalát mennyiben határozta meg a területi elhelyezkedés, az infrastruktúra kiépültsége, a gazdasági szervezetek nagysága, tevékenységi struktúrája, s nem utolsó sorban az adott terület, megye munkavállalóinak iskolai végzettsége, szakképzettsége.
A munkavállalók munkajövedelmének 95%-át adja a kereset. A keresetek reálértéke 2000-ben 97%-a, az 1992. évinek. Ezen belül azonban az 1997-2000 közötti időszakot már a reálkeresetek szerény mértékű növekedése jellemzi.

4.) A faipar 1945-től napjainkig II. - Bútoripar

A szerző a faipar 55 éves történetét mutatja be két részben. (Az 1. részt a 2001?. számunkban közöltük.) A jelzett cikkben a Bútoripar részletes elemzése szerepel. A bútoripart az 1945-1950 közötti időszakban alapvetően a kisipar jellemezte, az 1948. évi államosítás alig 10 üzemet érintett. Az 50-es évek jellemzője a szövetkezeti ipar megerősödése, a nagyvállalatok kialakulása. 1950 és 1968 között a bútoripar termelése több mint tízszeresére növekszik. Az extenzív fejlesztés következtében a bútorhiány megszűnt, de az azonos vagy hasonló technika, technológia a gyártott bútorok uniformizálásával járt együtt. A 80-as években a hazai kereslet fokozatos csökkenésével a bútorgyárak az exportra helyezték a hangsúlyt. A 90-es évek privatizációja átstrukturálta az ágazatot, a kialakult vállalati rend felbomlott, számos vállalat, szövetkezet tönkrement. A hazai forgalomban a kereslet drasztikusan csökkent, az import felerősödött.

5.) A kiskereskedelmi statisztikai rendszer, fejlesztési irányai, kapcsolata a nemzeti számlákkal

A cikk első részében a szerző bemutatja a kiskereskedelmi statisztika mai formájának kialakulását a jelenleg alkalmazott adatgyűjtési, feldolgozási és publikációs rendet. A folyamatban lévő fejlesztések az üzlethálózati és forgalmi adatok megbízhatóságának fokozását, minőségének javítását célozzák. Rövidesen megkezdődik a bevásárlóközpontok adatainak közlése. Jövő évtől havonta szolgáltatja Magyarország, az Európai Unió előírásainak megfelelő, kiskereskedelmi mutatókat az Eurosatnak, ahol azok a tagországokéval közös publikációban jelennek majd meg.
A cikk második felében a szerző azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a kiskereskedelmi statisztika a nemzeti számlák összeállításában. A szakstatisztika eredményeit figyelembe veszik egyrészt a nemzeti számlák termelési oldalának összeállításánál: a kereskedelem, mint nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének meghatározásánál, másrészt a nemzeti számlák felhasználási oldalának összeállítása során: a háztartások fogyasztási kiadásainak meghatározásánál.
Ismerteti továbbá a szerző a fontosabb forgalmi, szemléletbeni, adattartalmi eltéréseket, amelyek a szakmai statisztikai megközelítés és a nemzeti számlák között fennállnak, s melyek miatt jelentősen eltérnek ezek a mutatók.

6.) Az idegenforgalmi statisztikai rendszer és a fejlesztés követelményei

A szerző a statisztikai szolgálat fejlesztési törekvéseit foglalja össze, amelyeknek megvalósulásával minőségileg változhat meg az idegenforgalmi statisztika rendszere. Felsorolja azokat a feladatokat, amelyek meghatározzák az idegenforgalmi statisztika fejlesztésének irányát és szempontjait. A hazai idegenforgalmi statisztikai rendszer - nemzetközi összehasonlításban - viszonylagos fejlettsége mellett hiányoznak azok a modellek, amelyek a ma meglevő és a megteremtendő adatforrások megléte esetén a turizmus gazdasági folyamatainak megbízható leírását adhatnák. Ezekre a modellekre tett eddigi kísérleteket foglalja össze a "Turizmus Szatellit Számla" amelynek összeállítására sem az EU-ban, sem más nemzetközi szervezetben nincs elfogadott szabvány, csak reményt keltő kísérletek és ajánlások.