A GÉS 2001/5. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) A faipar 1945-től napjainkig a számok tükrében

A szerző a fa ipari feldolgozásának közel 55 évét tekinti át, e cikk keretében az állami faipar, ezen belül a fűrész- és falemezipar és az épületasztalos-ipar részletes leírását adja. ( A következő számban jelenik meg a bútoripar története.) Az egész faipar történeti áttekintésében mind a természetes mértékegységbeni számbavétel, mind pedig az értékmutatók jelen vannak, míg az egyes szakágazatok tárgyalásában inkább a naturális mutatók szerepelnek.

2.) A közép-kelet-európai országok építőipara a rendszerváltozás után

A szerző a közép-kelet-európai országok építőiparának a 90-es években alakulását vizsgálja országonként. Bemutatja az építőipari termelés változását és annak hátterét, a termelői árak, a beruházások, ezen belül a lakásépítés alakulását, és foglalkozik a szervezeti változással. Megállapítja, hogy a 90-es évekbeni a közép-kelet-európari országok legtöbbjének építőipara sikeresen vészelte át az átalakulás nehézségeit, a kezdeti jelentős visszaesés után, néhány év alatt, a gazdaság egészéhez hasonlóan tudott talpra állni.

3.) A vállalkozások foglalkoztatási struktúrája méretkategória és nemzetgazdasági ágak szerint

A szerző a foglalkozási struktúra 90-es évekbeni alakulását vizsgálja a gazdasági szervezetek létszám szerinti méretkategóriák és nemzetgazdasági ágak viszonylatában. Megállapítja, hogy az évtized végén a nagy gazdasági szervezetekben történő foglalkoztatás leginkább a szállítás, posta, távközlésre, az energia és a pénzügyi szektorra volt jellemző, de a feldolgozóiparban is 50% feletti a nagyvállalkozásokban foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaság a közepes méretű vállalkozási formát preferálja. Az építőipar jellemző tevékenységi formája a kisvállalkozás. A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, a kereskedelemi és javítási szolgáltatások dominálnak.

4.) A hazai fogyasztóiárindex-számítás aktuális kérdései

A szerző cikkében a magyar fogyasztóiárindex-számítás általános jellemzőinek bemutatását követően ismerteti az Eu-tagországok részére kötelezően előírt, harmonizált fogyasztóiárindex-számítás lényegét, foglalkozik a hazai fogyasztóiárindex és a harmonizáció valamint az alap vagy maginfláció-számítás aktuális kérdéseivel, továbbá vázolja a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe számításának jelenlegi állását.

5.) Az emberi tőke szerepének változása a vállalatok gazdálkodásában

A szerző korábbi cikkében (GÉS. 2001/4. szám) új megvilágításban ábrázolta az emberi tőkét, és magyarázatot keresett arra a fontos ellentmondásra, amely a befektetések, valamint a kiadások megtérülése között mutatkozik. Jelen összeállításban a fenti gondolatmenet szerint felépített elméletet és az annak alapján elvégzett számításokat vállalati szemszögből vizsgálja.

6.) A KSH információ-statisztikai fejlesztése és ennek szerepe az üzleti információs piacon

A szerző összefoglalja azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek az információs társadalom mérési feltételeinek kialakításához szükségesek. Bemutatja az 1999-ben elindított, Információs Társadalom és Gazdaságstatisztika (ITG) projektet és ismerteti a fejlesztéseket nemzetközi összehasonlításban.