A GÉS 2001/3. számának tartalma
TARTALOM-JEGYZÉK |
MŰHELY-ELEMZÉSEK |
Az ipar és az építőipar 2000. évi tevékenysége - Gyalókay Csabáné - Molnár Beáta |
A mezőgazdasági termelés alakulása 2000-ben - Nowosielski Róbertné |
Szállítási teljesítmények 2000-ben - Balogh György - Páll Szilárd |
A külkereskedelmi termékforgalom 2000-ben - Baghy Eleonóra - Imre Magdolna |
Vállalati várakozások, törekvések 2001 elején - Dr. Papanek Gábor - Petz Rajmund |
Az egyéni gazdaságok állattartásának térszerkezete Zalában - Kaposi Lajos |
MÓDSZERTAN |
Módszertani kihívások: az információs társadalom-statisztika módszertani problémái - Anwar Zsuzsa |
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK |
GÉS-FIGYELŐ |
Külföldi szakirodalom: A szakmai ismeretre alapozott csoportmunka szervezése (Nádudvari Zoltán) |
A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.
1.) Az ipar és az építőipar 2000. évi tevékenysége
A cikk bemutatja az ipar és az építőipar múlt évi fejlődésének jellemzőit. A legfontosabb 2000. évi gazdasági adatokat az előző évihez viszonyítva vizsgálja, valamint tartalmazza a termelés negyedévenkénti ütemének alakulását. Kitér az ágazati szerkezetre, bemutatja a szerkezeti változások jellemzőit. Az elemzés foglalkozik az ipari termelői és értékesítési árváltozásokkal, az építőipari árszínvonal alakulásával. A beruházások volumenének és összetételének ismertetése mellett bemutatja az alkalmazásban állók létszámának és keresetének alakulását, és az ipari termelékenységre vonatkozó adatokat is közöl.
2.) A mezőgazdasági termelés alakulása 2000-ben
A szerző a rendszeres éves és évközi mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések, valamint a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai alapján ismerteti a magyar mezőgazdaság 2000. évi fontosabb eredményeit.
3.) Szállítási teljesítmények 2000-ben
A szerzők a szállítási ágazatok 2000. évi fejlődésének főbb jellemzőit mutatják be cikkükben. A legfontosabb gazdasági mutatókat az előző évihez viszonyítva vizsgálják; vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma, átlagkeresete, áruszállítási teljesítmények (belföldi és nemzetközi), személyszállítási teljesítmények (belföldi, nemzetközi és helyi).
4.) A külkereskedelmi termékforgalom 2000-ben
A szerzők a külkereskedelmi termékforgalom 2000. évi fontosabb jellemzőit mutatják be cikkükben. Vizsgálják a kivitel és behozatal volumenváltozását az előző évihez viszonyítva, a kivitel és behozatal relációs szerkezetét, a forgalom alakulását országcsoportok és kiemelt országok, valamint árufőcsoportok szerint. Értékelik a vámszabad területi export és import forgalom alakulását és termékszerkezetének alakulását. Majd a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének és a cserearány alakulását elemzik. Foglalkoznak a közvetített kereskedelem szerepével a külkereskedelmi forgalomban. Részletes elemzést adnak a bérmunka forgalom alakulásáról a magyar külkereskedelemben. Végül bemutatják a külföldi és vegyestulajdonú vállalatok szerepét a külkereskedelmi forgalomban.
5.) Vállalati várakozások, törekvések 2001 elején
A szerzők a GKI Gazdaságkutató Rt. hagyományos év eleji vállalati felmérésének főbb eredményeit mutatják be. A vállalatok jelenleg mértékadó optimizmussal ítélik meg az ez évi perspektíváikat, a belföldi kereslet korlátait minősítik a teljesítményük növelését gátoló legfontosabb tényezőnek. A cégek többsége fejlesztésre törekszik.
6.) Az egyéni gazdaságok állattartásának térszerkezete Zalában
A szerző a KSH 2000. március 31-i részletes adatfelvétele alapján mutatja be az állattartás főbb jellemzőit Zala megye egyéni gazdaságaiban; a fontosabb mutatókat összeveti az országos átlaggal. Részletesebben az állattartás térbeli eloszlásával foglalkozik, kitérve a településméret hatására az állatállomány koncentrációjára.
7.) Módszertani kihívások: az információs társadalom-statisztika módszertani problémái
A szerző tanulmányában az információs társadalom-statisztika módszertani fejlesztésének hazai kérdéseiről ad részletes áttekintést. Egyrészt bemutatja a 98-as TEÁOR-váltás okozta módszertani probléma statisztikai megoldását, másrészt betekintést nyújt az információs társadalom-statisztika módszertani fejlesztésének gyakorlati problémáiba.