Ugrás a tartalomhoz

A GÉS 2001/3. számának tartalma

TARTALOM-JEGYZÉK
MŰHELY-ELEMZÉSEK
Az ipar és az építőipar 2000. évi tevékenysége - Gyalókay Csabáné - Molnár Beáta
A mezőgazdasági termelés alakulása 2000-ben - Nowosielski Róbertné
Szállítási teljesítmények 2000-ben - Balogh György - Páll Szilárd
A külkereskedelmi termékforgalom 2000-ben - Baghy Eleonóra - Imre Magdolna
Vállalati várakozások, törekvések 2001 elején - Dr. Papanek Gábor - Petz Rajmund
Az egyéni gazdaságok állattartásának térszerkezete Zalában - Kaposi Lajos
MÓDSZERTAN
Módszertani kihívások: az információs társadalom-statisztika módszertani
problémái - Anwar Zsuzsa
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK
GÉS-FIGYELŐ
Külföldi szakirodalom:
A szakmai ismeretre alapozott csoportmunka szervezése (Nádudvari Zoltán)

 

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) Az ipar és az építőipar 2000. évi tevékenysége

A cikk bemutatja az ipar és az építőipar múlt évi fejlődésének jellemzőit. A legfontosabb 2000. évi gazdasági adatokat az előző évihez viszonyítva vizsgálja, valamint tartalmazza a termelés negyedévenkénti ütemének alakulását. Kitér az ágazati szerkezetre, bemutatja a szerkezeti változások jellemzőit. Az elemzés foglalkozik az ipari termelői és értékesítési árváltozásokkal, az építőipari árszínvonal alakulásával. A beruházások volumenének és összetételének ismertetése mellett bemutatja az alkalmazásban állók létszámának és keresetének alakulását, és az ipari termelékenységre vonatkozó adatokat is közöl.

2.) A mezőgazdasági termelés alakulása 2000-ben

A szerző a rendszeres éves és évközi mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések, valamint a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai alapján ismerteti a magyar mezőgazdaság 2000. évi fontosabb eredményeit.

3.) Szállítási teljesítmények 2000-ben

A szerzők a szállítási ágazatok 2000. évi fejlődésének főbb jellemzőit mutatják be cikkükben. A legfontosabb gazdasági mutatókat az előző évihez viszonyítva vizsgálják; vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma, átlagkeresete, áruszállítási teljesítmények (belföldi és nemzetközi), személyszállítási teljesítmények (belföldi, nemzetközi és helyi).

4.) A külkereskedelmi termékforgalom 2000-ben

A szerzők a külkereskedelmi termékforgalom 2000. évi fontosabb jellemzőit mutatják be cikkükben. Vizsgálják a kivitel és behozatal volumenváltozását az előző évihez viszonyítva, a kivitel és behozatal relációs szerkezetét, a forgalom alakulását országcsoportok és kiemelt országok, valamint árufőcsoportok szerint. Értékelik a vámszabad területi export és import forgalom alakulását és termékszerkezetének alakulását. Majd a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének és a cserearány alakulását elemzik. Foglalkoznak a közvetített kereskedelem szerepével a külkereskedelmi forgalomban. Részletes elemzést adnak a bérmunka forgalom alakulásáról a magyar külkereskedelemben. Végül bemutatják a külföldi és vegyestulajdonú vállalatok szerepét a külkereskedelmi forgalomban.

5.) Vállalati várakozások, törekvések 2001 elején

A szerzők a GKI Gazdaságkutató Rt. hagyományos év eleji vállalati felmérésének főbb eredményeit mutatják be. A vállalatok jelenleg mértékadó optimizmussal ítélik meg az ez évi perspektíváikat, a belföldi kereslet korlátait minősítik a teljesítményük növelését gátoló legfontosabb tényezőnek. A cégek többsége fejlesztésre törekszik.

6.) Az egyéni gazdaságok állattartásának térszerkezete Zalában

A szerző a KSH 2000. március 31-i részletes adatfelvétele alapján mutatja be az állattartás főbb jellemzőit Zala megye egyéni gazdaságaiban; a fontosabb mutatókat összeveti az országos átlaggal. Részletesebben az állattartás térbeli eloszlásával foglalkozik, kitérve a településméret hatására az állatállomány koncentrációjára.

7.) Módszertani kihívások: az információs társadalom-statisztika módszertani problémái

A szerző tanulmányában az információs társadalom-statisztika módszertani fejlesztésének hazai kérdéseiről ad részletes áttekintést. Egyrészt bemutatja a 98-as TEÁOR-váltás okozta módszertani probléma statisztikai megoldását, másrészt betekintést nyújt az információs társadalom-statisztika módszertani fejlesztésének gyakorlati problémáiba.