A GÉS 2001/2. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) A mezőgazdaság és a Világkereskedelem Szervezet (WTO)

A szerző általános áttekintést ad a világkereskedelemben alkalmazott elvekről, folyamatokról, a WTO szerveiről és fontosabb egyezményeiről. Részletesebben foglalkozik az Uruguayi forduló WTO-agráregyezményeivel, valamint az azokkal eddig szerzett tapasztalatokkal. Ezt követi a további WTO-tárgyalások kiindulási helyzetének elemzése, amely a WTO-tagok pozícióinak alapjellemzőit, különösen az Európai Közösség elvárásait és céljait mutatja be részletesebben. Végezetül olyan lényeges nemzetközi folyamatok vázolása következik, mint az EU bővítése, az EU és a fejlődő országok közötti multilaterális egyezmények, továbbá a szabadkereskedelmi egyezményeknek a további WTO-tárgyalásokat érintő vonatkozásai.

2.) A szőlő- és gyümölcstermelés statisztikájának alakulása és problémái

A szerző történelmi áttekintést ad a szőlő- és gyümölcstermelés magyarországi alakulásáról és annak statisztikai számbevételi problémáiról. Folyamatában elemzi a szőlőtermelés helyzetét 1872-től napjainkig, közben értékeli a mindenkori megfigyelési módszertanokat is. Hasonló módon mutatja be a gyümölcstermelés múltszázadi alakulását, részletezi a gyümölcsfa-összeírások mikéntjét. Majd röviden vázolja a jövőbeni feladatokat a területek szélesebb körű megismeréséhez.

3.) A pénzügyi közvetítő szolgáltatások elszámolása és értékelése a nemzeti számlák rendszerében

A cikk meghatározza a megtakarítások és a megtakarítások felhasználói között kapcsolatot teremtő pénzügyi közvetítő intézmények termelési értékében megjelenő "implicit" teljesítményt, a FISIM-et, majd bemutatja, hogyan történik ennek a kibocsátásnak a becslése. A FISIM felhasználók szerinti felosztására az SNA két lehetséges eljárást ajánl: az egyik szerint szétosztjuk (allokáljuk) az egyes felhasználó szektorok, illetve ágazatok között, míg a másik elgondolás szerint ezt a kibocsátást - felosztás nélkül - egy képzett, ún. nominális szektor folyó termelő-felhasználásaként kezeljük (zéró allokálás). A szektorok számláin számpélda segítségével végigkövethetjük, illetve összehasonlíthatjuk, hogy a két módszer hogyan hat a nemzetgazdaság és az egyes szektorok fontosabb aggregátumaira. Ezt követően megismerhetjük a FISIM számításával kapcsolatos hatályos EU-szabályozást. A 448/98 Tanácsi Rendelet a FISIM kiszámításának és felosztásának lehetséges eljárásait és az ehhez szükséges statisztikai információk körét határozza meg. Öt éves kísérleti időszakot ír elő, amelynek során a Rendelet előírásai alapján a tagországok kísérleti számításokat végeznek a végleges módszertan kidolgozása érdekében. A cikkben rövid összefoglalást kapunk a FISIM kalkuláció és felosztás gyakorlati tapasztalatairól. Ezen belül nagyon fontos az ún. GDP hatás alakulása, amely a FISIM felosztása előtt, illetve után számolt GDP értékek különbségét jelenti.

4.) Az "ECOLINE" modell alkalmazásai és továbbfejlesztése

Az ECOSTAT Matematikai Statisztikai és Modellezési Osztálya kialakított egy negyedéves idősorokra támaszkodó ökonometriai makromodellt, amely elsősorban a legfontosabb makromutatók rövidtávú előrejelzésére alkalmas. A szerzők ennek a modellnek a főbb vonásait, struktúráját, alkalmazásának eredményeit és a jelenlegi továbbfejlesztési irányokat írják le. Ismertetik ezen kívül a kapcsolódó adatbázist, az ehhez kapcsolódó módszertani problémákat. A modell egy olyan adatbázisra támaszkodik, amely 1985-től kezdve tartalmazza a nemzetgazdaság legfontosabb mutatószámait. Az adatbázis kialakításakor számos nehézséget kellett áthidalni: ezek részben a statisztikai rendszer változásaiból, részben adathiányokból adódtak. Az adatbázis folyamatos fejlesztés alatt áll, az adatokat aktualizálni kell, és az utólagos adatmódosításokat is folyamatosan át kell vezetni. A modell részben sztochasztikus, részben a konzisztenciát biztosító determinisztikus mérlegegyenletekből áll. A modell legújabb továbbfejlesztésének eredményeként a munkaerőpiaci folyamatokat ágazati bontásban lehet elemezni, illetve előrejelezni. Jelenleg készül a modell regionális dezaggregálása, ez az adatbázis jelentős fejlesztését is maga után vonja. A külgazdasági blokkban a közvetlen áruforgalmat az öt fő cikkcsoport szerint kívánjuk dezaggregálni. Ismertetik továbbá azt is, hogy a modellben milyen módon kezelik a vámstatisztikai, illetve pénzforgalmi szemléletű fizetési mérleg eltéréseiből adódó elvi és technikai problémákat. Végül vázolják a modell további alkalmazásai lehetőségeit.

5.) Az önkormányzatok ingatlanvagyonának statisztikai mutatói

A szerző a XX. század eleji városi és községi háztartás-vagyon statisztikáját, valamint a jelenlegi önkormányzati ingatlankatesztből készült adatgyűjtést mutatja be. A táblázatos, részben az önkormányzatok 2000. január 1-jére vonatkozó ingatlanvagyon kataszter országos adatai szerepelnek, az 1996 és 2000 közötti változásakot pedig grafikonok szemléltetik.