Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2022.02.02.
Lássunk tisztán a bérstatisztika kérdésében!
Janák Katalin – Szőkéné Boros Zsuzsanna
Az utóbbi időben több cikk is foglalkozott a különböző bérstatisztikai mutatókkal, módszertanokkal. Fontos mutató, érdemes tehát tisztán látni!
2010 és 2020 között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 99%-kal, a medián keresete pedig ennél nagyobb mértékben, több mint a kétszeresére (153 ezerről 321 ezer forintra) nőtt. Ha pedig a bruttó keresetek reálértéknek növekedését, azaz az infláció mértékét meghaladó keresetemelkedést vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a 2010. évihez képest a keresetstatisztikai számítások szerint hazánkban a bruttó átlagkereset reálértéke, 59%-os, a bruttó mediánkereseté pedig 67%-os növekedést mutat. (Ezen mutatók számítása 2019-től teljes mértékben adminisztratív forrásokból történik: MÁK nyilvántartásai, valamint a NAV-hoz beérkező 08-as jelű járulékbevallások felhasználásával). A KSH által közölt kereseti adatok a módszertani/számbavételi eltéréseket figyelembe véve hosszabb távon is konzisztensek az adóbevallások adataival.
A keresetstatisztika fő mutatószáma évtizedek óta a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete. A munkáltatók körének szűkítését korábban a közvetlen adatgyűjtés adatszolgáltatói terheinek ésszerű szinten tartása, később az idősorok hosszú távú összehasonlíthatósága, illetve a kapcsolódó jogszabályi hivatkozások indokolják. Ugyanakkor ez a számítás a 2019-től használt adatforrásokból már a teljes nemzetgazdaságra is elvégezhető, az adatok kiegészítő információként a KSH honlapján (KSH STADAT táblák) elérhetők. A különbség jellemzően kevesebb mint 3% a két sokaságra számított mutató között.
A hazai keresetfogalom a munkavégzésre irányuló megállapodás alapján a munkavégzés közvetlen ellentételezését szolgáló javadalmazásnak felel meg (alapbér, törzsbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés), vagyis tartalmilag a bérköltségbe tartozó kifizetéseket jelenti. A keresetstatisztika keretében gyűjtünk információt az ún. teljes munkajövedelemre is, amely a kereseten felül tartalmazza az egyéb munkajövedelem értékét is, ami a munkavégzés ellentételezésére a kereseten felül nyújtott, jellemzően természetbeni javadalmazásokat jelenti (úgymint étkezési térítés, munkába járással kapcsolatos költségtérítés, lakhatási költségtérítés, a cégautó magáncélú használata, a munkáltató által előállított/vásárolt termékek ingyen vagy kedvezményes áron történő juttatása, stb.)
A nemzeti számlák adataiból is van lehetőség nemzetgazdasági szintű kereset-dinamikát számítani, de a különböző módszertanok miatt szükségszerű eltérések lesznek az eredmények között.
Az elsődleges kérdés, amely egy ilyen összevetés esetén megválaszolandó, hogy össze lehet-e hasonlítani a keresetstatisztikai számításokat a nemzeti számlákból eredeztetett béremelkedésre vonatkozó adatokkal. Valamint, ha össze is lehet, valóban akkora-e a különbség a két számítás eredménye között, mint feltételezik?
A nemzeti számlák fogalmi rendszerében a munkavállalói jövedelem a bérek és keresetek (amely pénzbeni és természetbeni elemekből áll) mellett tartalmazza a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulásokat is. A nemzeti számlákban használt bérek és keresetek fogalma tartalmilag lényegében a keresetstatisztika bruttó munkajövedelem kategóriájának felel meg.
1.tábla A munkaügy-statisztika és a nemzeti számlákban elszámolt bérek, keresetek tartalmi megfeleltetése
A két szakstatisztika eltérő fogalomhasználata alapvetően abból adódik, hogy a keresetstatisztika a hazai tradicionális megnevezéseket, miközben a nemzeti számlák a nemzetközi elnevezéseket használja. Miközben a keresetstatisztika célja, hogy minél időszerűbb és minél részletesebb információkat biztosítson a felhasználók számára a kereseti viszonyokról, addig a nemzeti számla a makrogazdasági folyamatok teljességét mutatja be. E különbözőség mutatkozik meg a számbavételi lehetőségeken és eljárásokon is.
Különbséget jelent a keresetstatisztika és a nemzeti számlák módszertana között továbbá, hogy a keresetstatisztika keretében publikált adatok a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokra, a költségvetési intézményekre és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkoznak. Ezen túlmenően fontos számbavételi eltérés, hogy a keresetstatisztika kizárólag a bejelentett bérek elszámolását végzi el. Ezzel szemben a nemzeti számlák adatait – a nemzetközi módszertani előírások alapján – a teljes nemzetgazdaságot figyelembe véve számolják, tartalmazza a megfigyelt és a nem-megfigyelt gazdaságban végzett gazdasági tevékenységek elszámolását is. Így a nemzeti számlák munkavállalói jövedelem (bérek, keresetek) mutatója a teljes nemzetgazdaságra vonatkozik, azaz szélesebb kört fed le, mint a keresetstatisztika.
Fenti módszertani különbségek okozzák a kétféle számítások eredményei közt az eltérést. Ha a különbség mértékét nézzük, elmondhatjuk, hogy a két statisztikából származó összehasonlítható mutatók szintje között az eltérés az elmúlt években egyharmadával csökkent (a csökkenés üteme 2013-tól gyorsult fel), ami jelezi, hogy a gazdaság fehéredésének hatása egyre inkább megjelenik a keresetstatisztika adataiban is.
Az 1. grafikon a kereset statisztikából származó teljes munkajövedelem és a nemzeti számlák bér és keresetek közötti eltérést mutatja a nemzeti számlák bérek, keresetek adatához viszonyítva.
1. grafikon
Az 1. grafikon szemléletesen mutatja be, hogy a keresetstatisztikában megjelenő fehéredésnek köszönhetően folyamatosan csökken az eltérés a két statisztika munkajövedelem-tömeg adatai között, de a módszertanokban meglévő különbségek miatt valamekkora eltérés mindig is lesz a két adat között.
A nemzeti számlákban a munkajövedelmek (ezen belül a bérek és keresetek) szempontjából a folyó áras adatok bírnak relevanciával. Azt mutatják meg a bruttó működési eredmény és vegyes jövedelemmel1 együtt, hogy a megtermelt GDP milyen jövedelemkomponensekre osztható fel. Ahogy a GDP is a teljes nemzetgazdaság gazdasági teljesítményét veszi számba, ebből következően a munkajövedelmekben is megjelennek a nem-megfigyelt gazdaságból származó munkajövedelmek.
Ahogy fentebb említettük, a nemzeti számlákban a bérek, keresetek esetében a folyó áras adatokat tekintjük elsődleges indikátoroknak. Amennyiben mégis szükséges meghatározni a reálértéken számított bérek és keresetek értékét, és a fogyasztói árindexet használjuk a számításhoz, 2010 és 2020 között 40% feletti bővülést lehet becsülni a bérek és keresetek alakulására, ami jelentős növekedés, tekintve, hogy a GDP bővülése az említett időszakban 23,8%-ot tett ki. A keresetstatisztika ennél nagyobb mértékű, főként a fehéredésnek köszönhető növekedése a nemzeti számlákban a megfigyelt és nem megfigyelt gazdaság közti átcsoportosításként jelenik meg, ami nincs hatással a növekedési ütemre.
Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a keresetstatisztikában kimutatott bruttó keresetek reálértékének növekedése a lefedett adatok körére a valóságot mutatja be, érzékletesen szemléltetve a gazdaság fehéredésének hatását, amely a nemzeti számlákban a megfigyelt és nem-megfigyelt gazdaság közötti átcsoportosításként jelenik meg.
Központi Statisztikai Hivatal
H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu