A fenntartható fejlődési célok eléréséhez nagyobb elkötelezettségre van szükség a partnerség és együttműködés terén. A célok eléréséhez koherens politikára, valamint a fenntartható fejlődést támogató környezetre van szükség minden szinten és minden szereplő részéről, valamint újjáéledő globális partnerségre. Ennek érdekében az ENSZ-tagállamok a következő kritikus területeket azonosították: erőforrás-mobilizáció, technológia, kapacitásépítés, kereskedelem, politikai és intézményi koherencia, érdekcsoportok közötti partnerségek, valamint adatok, monitoring és elszámoltathatóság. A végrehajtás eszközeinek célkitűzései kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés programjának megvalósításához. A fenti területeken fokozatos előrelépés történt, de többre van szükség. Az adók a fenntarthatósági szempontokat is tartalmazó arányos teherviselés, az internet az erőforrás takarékos és hatékony információközlés eszközei lehetnek.
A GDP-arányos adóhányad 2010 és 2018 között nem változott jelentősen
A GDP-arányos adóhányad hazánkban 2010 és 2016 között kismértékben nőtt, 37,1%-ról 39,4%-ra. 2018-ban a mutató értéke 37,4% volt, az erősebb GDP-növekedés miatt. A vizsgált adótípusok a GDP arányában abszolút értékben nőttek az elmúlt 8 év során, kivéve a személyi jövedelemadót, a jövedéki adókat, a vagyon utáni adókat és az egyéb, termékekre és szolgáltatásokra kivetett adókat. A legnagyobb mértékű növekedés az összbértömeg után kivetett, és a létszámadóknál volt megfigyelhető. A személyi jövedelemadó 2011. évi 21%-os visszaesése a többkulcsos adórendszer egykulcsossá (16%) átalakítása miatt következett be, de a családi adózással bevezetett gyermek után járó kedvezmény is hozzájárult ehhez. 2016-ban az adókulcs 15% lett. Az szja-bevétel 2017-ben haladta meg a 2010. évi szintet. A társasági adó 2014. évi 42%-os növekedése egyrészt a magas GDP-növekedésnek, a gazdaság fehéredésének köszönhető, másrészt egy nagyadózó 2014-re elszámolt befizetéséből származott. A 2016. évi 40%-os emelkedés a növekedési adóhitellel magyarázható. 2018-ban ugyanakkor 29%-kal visszaesett az ebből származó bevétel az adóhitel kifutása, illetve az adómérték csökkentése miatt. Az összbértömegre kivetett adók két, 2013-ban bevezetett tétel – kisadózók tételes adója (kata) és kisvállalati adó (kiva) – miatt nőttek a 2010. évi érték 3,6-szorosára. A legnagyobb hányadot továbbra is a TB-hozzájárulások (GDP 12%-a) és az áfa (GDP 9,7%-a) teszik ki.
Változatlan az adóbevételek részaránya a költségvetésben
2010-ben és 2018-ban azonos hányadot képviseltek az adóbevételek a teljes költségvetési bevételben. 2013–2015 között az adóbevételek szintje több mint 3 százalékponttal volt alacsonyabb a 2010. évinél. A 2011-re történő csökkenés a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek csökkenésével magyarázható (az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése), hiszen a többi adótípusból befolyt bevétel kismértékben emelkedett. A pénzügyi és tőkeműveletek adói 2013-ban kiemelkedően megugrottak a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével, azonban a meghatározó tételek mérséklődése miatt a teljes adóbevétel aránya csökkent. 2014-re az adóbevételek ismét növekedtek, az áfa- és a társaságiadó-bevételek növekedésének köszönhetően. A 2014. évi áfabevételek növekedése az online pénztárgépek bevezetésének következménye, a bővülés 2015-ben is folytatódott, részben szintén az online pénztárgépekkel magyarázhatóan, részben pedig a 2015-ben útjára indított EKAER-(Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer) rendszerrel összefüggésben, ezek az intézkedések a gazdaság fehérítéséhez járultak hozzá. 2016-ban az összbevétel csökkenése mellett is meghaladta az előző évi szintet az adókból beszedett összeg. 2017-2018-ban az szja és az összbértömeg után kivetett és létszámadók jelentősen, 10% feletti mértékben emelkedtek. 2018-ban az áfa és a jövedéki adók is átlag feletti bevételt hoztak. Összességében az adóbevételek a 2011. évi csökkenést kivéve folyamatosan növekedtek a vizsgált időszak alatt.
A hazautalt pénzösszegek GDP-hez viszonyított aránya 2010 és 2013 között dinamikusan emelkedett, majd ingadozott
A külföldről érkező átutalások az egy évnél rövidebb ideig külföldi telephelyen foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmét, illetve az egy évet meghaladóan külföldön dolgozók munkavállalói hazautalásait tartalmazzák. Az egyre fokozódó külföldi munkavállalási kedv hatására a külföldről érkező átutalások mértéke 2016-ig a GDP-hez viszonyítva emelkedő tendenciát mutat (2010-ben 1,4, 2016-ban 3,3%). A külföldi telephelyen foglalkoztatottak munkából eredő jövedelménél 2012-re a legmagasabb, 48%-os pozitív irányú változás volt tapasztalható az előző évhez viszonyítva. Ugyanebben az évben az egy évnél hosszabb ideig külföldön dolgozók hazautalási adatai, kimagasló mértékben emelkedtek, a 2011. év adatának több mint két és félszeresére. 2017-től a munkavállalói jövedelem csökkenésének (2017-ben 95,6, 2018-ban 99,5% a megelőző évhez viszonyítva) következtében az átutalások évről évre alacsonyabb szinten állnak. 2018-ban a hazautalt pénzösszegek aránya 2,7% a GDP-hez viszonyítva.
Gyorsan, majd kisebb mértékben nőtt az internet-előfizetések száma
A telefonhálózat a 20. század végén – a hagyományos funkcióján túl – újabb telekommunikációs szolgáltatások hátterét teremtette meg. Az adatátviteli szolgáltatások az egész világon ugrásszerűen fejlődnek, nagyléptékben emelkednek az adatátviteli sebességek, ezzel Magyarország – ugyan fáziskéséssel, de – lépést tart. Az internet-előfizetések száma 2019 végén meghaladta a 10 milliót, 2010-hez képest is 3,1-szeresére növekedett. A legnagyobb mértékű, 1 milliót meghaladó bővülés 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben történt. A lassú, betárcsázós kapcsolat mára eltűnt, a szélessáv pedig egyeduralkodóvá vált. A bővülést előbb a helyhez kötött szélessávú internet, majd a mobilinternet gyors térnyerése alapozta meg.
A vezeték nélküli technológia is intenzíven terjedt: 2019-ben már az összes kapcsolat héttizedét adta. A mobilinternet-előfizetések növekedése 2010-hez mérten 5,4-szeres volt, ugyanakkor a vezetékeseké 58%. Utóbbiak típus szerinti megoszlása 9 év alatt is jelentősen átformálódott. A kábelhálózatos előfizetők hányada 49%-ra nőtt, a néhány éve megjelenő, nagy sávszélességú és átviteli sebességű optikai hálózaton történő internetezési lehetőséggel pedig 2019-ben az előfizetők 28%-a rendelkezett. Ezek mellett az xDSL-előfizetések hányada a 2010. évi 41-ről 2019-ben 22%-ra csökkent. A több éve tartó lendületes fejlődés mögött a szolgáltatók gyors alkalmazkodása a technológiai változásokhoz és a folyamatos árverseny áll. Az ezredforduló környékén évről évre megduplázódott a száz lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma. A kezdeti nagymértékű növekedést napjainkban egy évenkénti, 3–6%-os bővülés váltotta fel. 1999 végén a száz lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 1,4 volt, ami 2019 végéig a 22-szeresére emelkedett.
Az internethasználók aránya párhuzamosan nőtt az előfizetések számával
Az előbbi megállapításokkal összhangban a valamikori internethasználók aránya is növekedett az elmúlt években, amihez a háztartási adatfelvétel szolgáltatta az adatokat. Az elmúlt 9 évben a növekedés töretlen volt: 2010-hez viszonyítva 3 év alatt 13, 6 év alatt 21 és 9 év alatt pedig 28%-kal emelkedett azon népesség aránya, akik valamikor használták az internetet. Ezáltal a 2010. évi 66,9%-hoz képest 2019-re 85,8%-ra nőtt az arányuk, ami 18,9 százalékpontos növekedést jelentett.