A különböző fogyasztási és termelési szokások közvetetten, illetve közvetlenül is hatnak egyrészt az erőforrás-felhasználásra, másrészt a társadalomra és a környezetre, ezáltal befolyással bírnak a fenntarthatóságra is. A fenntartható termelés célja, hogy kevesebb erőforrásból ugyanakkora – vagy akár nagyobb – hozadékú gazdasági produktum keletkezzen, a fenntartható fogyasztási minták kialakítása pedig a hatékonyabb erőforrás-kiaknázást segíti. A törekvések ellenére a 21. század első évtizedének tapasztalata mégis az, hogy mind a globális ökológiai lábnyomunk, mind a termeléshez felhasznált alapanyagok mennyisége nőtt. A 12. célkitűzés eléréséhez nemzeti szinten megfelelő keretrendszerek kialakítása szükséges, amik magukba integrálják a fenntartható termelési és fogyasztási normákat, közvetetten befolyásolják az üzleti szféra folyamatait és a fogyasztók szokásait. Ezek elősegítéséhez szükség van továbbá a káros anyagok kibocsátására és a hulladékok kezelésére vonatkozó nemzetközi normák szigorú betartására is.
Csökken az erőforrás-termelékenység mértéke
Az erőforrás-termelékenység a GDP és a hazai anyagfelhasználás (Domestic Material Consumption – DMC) hányadosa. A hazai anyagfelhasználás a nemzetgazdaságban közvetlenül felhasznált anyagok teljes mennyiségét foglalja magába. A hazai anyagfelhasználás (DMC) a nemzetgazdaságba bekerülő összes anyag (felhasznált hazai kitermelés és import) és az exportált anyagok különbségével egyenlő. Magyarországon 2010-ben 1 kilogramm erőforrás felhasználása 1 euróval járult hozzá a bruttó hazai termékhez. A 2010–2018 közötti időszak végére a mutató értéke (2018-ban 0,81 euró/kilogramm) jelentősen csökkent az időszak elejéhez képest, ami főként az anyagfelhasználás bruttó hazai termék növekedési ütemét meghaladó bővülésével függ össze. Az erőforrás-termelékenység mérséklődése a rendelkezésre álló erőforrások termelékenységének csökkenését jelzi, ami azt jelenti, hogy az egységnyi anyagfelhasználás nem hatékony módon járul hozzá a bruttó hazai termék növekedéséhez.
Egyre nagyobb az anyagában hasznosított hulladékok aránya
Az országban keletkezett összes hulladék esetében az anyagában hasznosítás aránya magasabb, mint a települési hulladék esetében, mert az ipari, a mezőgazdasági, valamint az építési és bontási hulladék jobb kezelési lehetőségeket eredményez. Az anyagában hasznosítás aránya a 2015. évi kisebb visszaeséstől eltekintve 2011 óta folyamatosan növekszik. 2018-ban az összes hulladékkezelés közel 61%-a volt anyagában hasznosítás, míg a lerakás aránya 28%-ra csökkent.