A globális egyenlőtlenségek alakulása az elmúlt néhány évtizedben ellentétes folyamatokat jelzett. Néhány, viszonylag stabil gazdasági növekedést produkáló országban csökkentek a jövedelemegyenlőtlenségek, míg a gazdaságilag kevésbé prosperáló térségekben növekedtek. Ezzel egy időben fontos célkitűzésként jelenik meg a fejlődő országok részvételének erősítése a nemzetközi gazdasági és pénzügyi döntéshozatalban.
Kismértékben nőtt a mediánjövedelem 50%-a alatt élők aránya
A mediánjövedelem 50%-a alatt élők aránya hazánkban 2010-hez képest kismértékben növekedett. 2010-ben a teljes lakosság 6%-a, 2018-ban 8%-a élt a mediánjövedelem 50%-a alatt. 2013-ban és 2014-ben érte el a mutató a legmagasabb értéket (9,2%). Az egyes korcsoportokat tekintve a legnagyobb arányban a 18 év alattiak éltek a mediánjövedelem 50%-a alatti jövedelemből. Arányuk 2014-ben volt a legmagasabb (17%), 2018-ban 11%-uk tartozott ebbe a csoportba. Nemek szerinti bontásban a nők részaránya valamivel magasabb a férfiakénál. A 18–65 éves, munkaképes korú lakosság részaránya a mediánjövedelem 50%-a alatt élők csoportjában 2013-ban volt a legmagasabb (9,6%), 2018-ban 8,4% tartozott közéjük. A nemek közti különbség nem számottevő. Az időskorúak részaránya 2017-hez képest kismértékben csökkent, és 3,9%-ot tett ki. A nők részaránya 1,6 százalékponttal volt magasabb a férfiakénál 2018-ban.
A munkavállalói jövedelem GDP-n belüli részaránya
A munkavállalói jövedelem részaránya a GDP-ben 2010 és 2018 között változó eredményeket mutat. A vizsgált időszak kezdetéhez képest 2018-ra a mutató értéke 44%-ról 43%-ra mérséklődött, ez egyben azt is jelenti, hogy a tőkejövedelem GDP-n belüli aránya 56%-ról 57%-ra nőtt. 2010 és 2018 között a munkavállalói jövedelem folyó áron számított összege folyamatosan, összességében 53%-kal emelkedett. Ezen belül a bérek és keresetek nominálisan 59, a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások – a több lépcsőben történt adócsökkentések hatásaként – ennél jóval kisebb mértékben, 28%-kal nőttek, így a munkavállalói jövedelmen belül a bérek és keresetek aránya 84%-ot ért el. 2010 és 2018 között egyes szolgáltatóágakban (az üzleti szolgáltatások, a művészet és szabadidő, valamint az egészségügy területén) és a feldolgozóiparban emelkedett leginkább (70–110%-kal) a munkavállalói jövedelem. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb foglalkoztatónak számító járműgyártásban történt a legdinamikusabb növekedés, ahol a dolgozói létszám megduplázódása mellett a 2010. évi több mint 2,5-szeresére nőtt a munkavállalói jövedelem.
Magyarország hivatalos fejlesztési támogatása nő
Az elmúlt években végbement világpolitikai változások globális környezeti, társadalmi, biztonsági és gazdasági hatásai hazánkat is érdemben érintik. Emiatt szükségessé vált, hogy Magyarország a korábbiaknál is hangsúlyosabban vegye ki részét a nemzetközi közösség kihívásainak leküzdésében, úgy, hogy az egyaránt szolgálja mind a partnerország szükségleteit, mind a saját nemzeti érdekeit.
Magyarország az Európai Unió tagjaként, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztéstámogatási Bizottságához (Organisation for Economic Co-operation and Development – OECD, Development Assistance Committee – DAC) történő, 2016. évi csatlakozásával vállalásokat tett arra vonatkozóan, hogy 2030-ra – a többi, 2004-ben és az azt követően csatlakozott uniós tagállamhoz hasonlóan – törekszik 0,33%-ra emelni hivatalos fejlesztési támogatásának (Official Development Assistance – ODA) mértékét az éves bruttó nemzeti jövedelme (Gross National Income – GNI) arányában. Mindemellett a magyar kormány 2019 decemberében elfogadta Magyarországnak a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiáját (NEFE2025). Ennek célja, hogy Magyarország a fejlődő világban jelentkező szükségletekre, illetve a magyar komparatív előnyökre alapozva járuljon hozzá (elsősorban) Afrika, az európai szomszédság, valamint a Közel-Kelet gazdasági és társadalmi felemelkedéséhez, továbbá a hazai gazdasági érdekek hatékonyabb érvényre juttatásához. Az elfogadott stratégia a meglévő nemzeti erőforrások kiaknázásával kívánja fokozni Magyarország nemzetközi szerepvállalását oly módon, hogy az hazánk gazdasági kapcsolatainak a szélesítését és nemzetközi megítélésének a javítását eredményezze.
Hazánk eddigi nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét illetően 2018-ban közel 77 milliárd forintot (mintegy 285 millió dollárt) fordított hivatalos fejlesztési támogatásokra, így az ODA/GNI aránya 0,09%-ról, 0,21%-ra emelkedett 2010-hez viszonyítva.