A 2030-as terv egyik központi igénye, hogy az egyes társadalmak még inkább békések, befogadóak legyenek, az alapvető emberi jogok biztosítottsága, a törvények uralma, a jogbiztonság és a transzparens, hatékony és elszámoltatható intézmények révén. Az elmúlt évtizedekben több nagy régió javuló helyzetet könyvelhetett el ebben a kontextusban, azonban még napjainkban is számos olyan ország van, ahol a fegyveres konfliktusok és az erőszak mindennaposak, így az intézményrendszer gyenge. A célkitűzésbe a békén, az intézményrendszer biztonságán, az emberi jogok érvényesülésén kívül a bűnözés (ezen belül kiemelten a terrorizmus finanszírozása, pénzmosás, korrupció) visszaszorítása is beletartozik, és bár az utóbbi években érzékelhető némi globális javulás, még mindig nagyon sok a tennivaló.
Csökkent a szándékos emberölések lakosságra vetített aránya
A szándékos emberölések – noha nem tartoznak a leggyakoribb bűncselekmények közé – alapvetően meghatározzák az adott ország biztonságáról a közvélemény és a média által kialakított képet. Globális összehasonlításban Magyarország ebből a szempontból szerencsésnek mondható, 2010 óta mindannyiszor az évi két főt sem érte el e bűncselekmény regisztrált sértettjeinek a százezer lakosra jutó számaránya, 2017-ben pedig ez a szám már 1 alá csökkent. 2018-ban százezer emberre 0,86 áldozat jutott. Az UNODC 2015-ös adatai szerint ez az arány a világon átlagosan 6,2. A kontinensek közül Amerika számít ebből a szempontból a legveszélyesebbnek, míg Ázsiában a legkisebb az azonos lakosságszámra jutó halálos áldozatok száma.
Továbbra is rendkívül alacsony az emberkereskedelem áldozatainak lakosságra vetített aránya
Az emberkereskedelem problémája globálisan elsősorban a kényszermunkához és a szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolódik, az ILO becslései szerint ez a fajta modern rabszolgaság akár 25 millió embert is érinthet világszerte. Idehaza az emberkereskedelem rendkívül látens bűncselekménytípus, részben a bejelentett esetek alacsony számából, részben a regisztrálásukra vonatkozó hatósági gyakorlatok eltéréseiből kifolyólag. A hivatalos bűncselekményi statisztika adatai alapján Magyarországon az emberkereskedelem sértettjeinek száma a 2010 óta elmúlt években 1 év kivételével végig 20 fő alatt maradt, százezer főre jutó számaránya 2012-ben érte el a maximumát (0,22), 2018-ban pedig mindössze 0,03 volt.
Csökken a letartóztatottak aránya a börtönben fogvatartottak között
Egy adott ország jogrendszerének kiszámítható működéséről fontos információkkal szolgál a jogerős ítélet nélküli előzetes letartóztatásukat töltők aránya a büntetés-végrehajtási rendszerben fogvatartottak között. A letartóztatottak számarányának csökkentése fontos globális cél, a börtönrendszer telítettségének csökkentése, valamint a méltányos, igazságos jogrendszerbe vetett társadalmi bizalom helyreállítása céljából. Magyarországon az elmúlt években csökkent a letartóztatottak számaránya: míg 2010-ben tízből 3 fogvatartott (29,4%) jogerős ítélet nélkül volt büntetés-végrehajtási intézményben, addig 2018-ban 16,5% volt ez az arány, tehát már csak minden hatodik fogvatartott tartozott ebbe a kategóriába.
Teljeskörű az anyakönyvezés Magyarországon
A születési anyakönyvezés teljes körű biztosítása első lépés abba az irányba, hogy egy adott országban az emberi, illetve az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó alanyi jogok maradéktalanul érvényesülhessenek. Magyarországon teljesnek mondható az 5 éven aluli gyermekek anyakönyvezettsége. Erre törvény kötelezi a hatóságokat: az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. I. törvény 61§ (1) bekezdése alapján minden születést – legkésőbb az azt követő első munkanapon – be kell jelenteni az illetékes anyakönyvvezetőnél, aki a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi az eseményt és kiállítja az anyakönyvi okiratokat. Európában és Észak-Amerikában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is az 5 éven aluli gyermekek hivatalos nyilvántartása szintén teljesnek mondható, globálisan azonban a mutató még mindig messze elmarad a 2030-as céltól, a világ teljes népességének anyakönyvi szintű regisztrációjától. Különösen alacsony az anyakönyvezettek aránya a fekete-afrikai és az óceániai térségen.
A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók kétharmada nő
A költségvetési szektorban (beleértve a közigazgatást, az oktatást, a humán egészségügyi és szociális ellátást) foglalkoztattak száma információt nyújt a közvetlen költségvetési forrásból finanszírozott, állami feladatokat ellátó intézményrendszer jelentőségéről. 2010-ben a költségvetési szerveknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 709,4 ezer fő volt, 2011-től ez a szám évről évre emelkedett, 2016-ban elérte a 831,3 ezer főt. A bővülésben meghatározó szerepe volt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének. 2017 és 2019 között a létszám – nagyobb részben a közfoglalkoztatás visszaszorulása, kisebb részben a közigazgatási szervek körében végrehajtott létszámleépítés következtében – 10,4%-kal (744,6 ezer főre) csökkent. 2019-ben azonban így is 5%-kal többen dolgoztak a területen, mint 2010-ben. A munkavállalók nemek szerinti megoszlása nem kiegyenlített, ugyanis a költségvetési szerveknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók kétharmada nő. Arányuk az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt, 2019-ben elérte 67,0%-ot, ez 1,7 százalékponttal haladta meg a 2010-es értéket.