A fenntartható vízkészletek alapvető fontosságúak az emberi egészség, a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági prosperitás szempontjából. Ez a létfontosságú erőforrás veszélyben van, ezért fontos a vízzel, szanitációval, higiéniával és vízi ökoszisztémákkal kapcsolatos kihívásokkal foglalkozni. A vízzel kapcsolatos feszültségek jelenleg több mint 2 milliárd embert érintenek, és ez a szám a népesség növekedésével, valamint a klímaváltozás hatásaival összefüggésben tovább fog emelkedni. Az ivóvízhez, szennyvízelvezetéshez és higiéniához való egyetemes hozzáférés biztosítása, illetve a szolgáltatásbiztonság fenntartása továbbra is jelentős kihívások elé állítják a döntéshozókat, teljesülésük kulcsfontosságú az egészségügy és az oktatás fejlődése, valamint a szegénység felszámolása terén.
Növekedett a biztonságosan üzemeltetett ivóvízellátásban és szanitációs szolgáltatásokban részesülő népesség becsült aránya
A közüzemi ivóvízhálózathoz csatlakoztatott lakások arányának fokozatos növekedése nyomán és az ivóvíz minőségségét javító intézkedések hatására 2018-ban már a lakások 95,3%-a csatlakozott az ivóvízhálózathoz, ami 0,4 százalékpontos növekedést jelez a 2010 és 2018 közötti időszakot tekintve. A szennyvízelvezetési beruházások nyomán ugyanígy tovább nőtt a közüzemi szennyvízelvezető hálózathoz csatlakoztatott lakások aránya is, amelynek növekedése az előbbi mutató értékéhez képest jóval nagyobb volt. Míg 2010-ben csak a lakások 72,3%-a volt csatlakoztatva a szennyvízgyűjtő hálózathoz, addig ez az arányszám 2018-ra elérte a 82,0%-ot. Ezen tényezők következménye, hogy az ivóvízhálózattal ellátott települések aránya már 2007 óta 100%-os (vagyis hazánk mind a 3155 településén elérhető a szolgáltatás), ugyanakkor a szennyvízhálózattal még mindig csak a települések 66,6%-a (2101 település) rendelkezik.
Stagnált, de így is közel 100% a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózaton összegyűjtött, és a szennyvíztisztító telepre közvetlenül szállított települési szennyvízből a legalább biológiailag tisztított szennyvíz aránya
A 2010-et megelőző és követő közüzemi szennyvíztisztítási beruházások hatására a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózaton összegyűjtött, és a szennyvíztisztító telepre közvetlenül szállított települési szennyvízből a legalább biológiailag tisztított szennyvíz átlagos aránya elérte a 97,1%-ot a 2010–2018 közötti időszakban.
A települési szennyvíztisztítási fokozatok hatékonysága alapján megkülönböztetünk nem tisztított, mechanikai (I.fokozat), biológiailag is (II. fokozat) és kémiai úton tovább tisztított (III.fokozat) szennyvizet. A környezeti állapot fenntarthatósága szempontjából lényeges, hogy a szennyvizeket alaposan megtisztítsák.