A klímaváltozásnak már világszerte mélyreható és riasztó következményei vannak. A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint 2019 volt a második legmelegebb év a műszeres mérések kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Ezen kívül 2015–2019 a legmelegebb öt év, 2010–2019 pedig a legmelegebb tíz év volt 1850 óta. Az 1980-as évektől minden egymást követő tíz év melegebb volt, mint az előző tíz év. A légköri CO2-koncentráció meghaladja a 400 ppm-et (part per million – az egész rész egy milliomoda). A tengerszint és a globális hőmérséklet emelkedése mellett egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, illetve visszaszorulnak a természetes élőhelyek, mint például a korallzátonyok. E változások mindenütt érintik az embereket, ám aránytalanul nagy károkat a legsérülékenyebb helyzetben lévőknek okoznak. Sürgősen összehangolt cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezéséhez és az ellenálló képesség erősítéséhez az átfogó és egyre növekvő éghajlati jellegű veszélyekkel szemben.
Hazánk folyamatosan hozzájárul a nemzetközi klímaspecifikus kiadásokhoz.
A 2015. évi párizsi klímakonferencia ösztönözte a fejlett országokat, hogy növeljék a pénzügyi támogatásaikat, hogy elérjék azt a célt, hogy 2020-ig a klímaváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodására és azok mérséklésére szolgáló fejlődő országoknak szánt támogatás összege elérje évente a 100 milliárd amerikai dollárt (USD). A klímaváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedések nemzeti stratégiákba, politikákba és tervezésbe való integrálásával erősíteni kell az országok ellenálló és alkalmazkodó képességét a klímaspecifikus káreseményekkel és természeti katasztrófákkal szemben. Magyarország 2014 és 2017 között összesen 93 millió euró hozzájárulást nyújtott a nemzetközi klímaspecifikus kiadásokhoz, amivel a visegrádi országok közül ezen időszakban a legmagasabb támogatást biztosította.
A katasztrófák, tűzesetek általi halálesetek és sérülések alakulása
A Belügyminisztérium legfrissebb adatait alapul véve 2010 és 2019 között az árvízzel, tűzesettel, gázszivárgással kapcsolatosan a tűzesetek miatti halálozások száma évről évre 100–150 körül alakult, míg az ehhez kapcsolódó sérüléseké jellemzően 600 és 900 között ingadozott, kivéve 2012-ben, amikor 1000 fölé emelkedett (1022). A műszaki mentésekhez kapcsolódóan ezzel szemben viszonylag magas volt mind az elhunytak, mind a sérültek abszolút száma: előbbieké 5–900 fő körül alakult 2010 és 2019 között, a sérüléseké pedig 2011 óta folyamatosan emelkedett, és 2019-re a 2011. évi érték közel duplájára (8053 fő) nőtt.