A harmadik cél az egészséges élet és a jóllét biztosítását tűzte ki minden generáció számára. Ennek elérése kapcsán kitüntetett fontosságú az anyák és a gyermekek egészsége, a főbb fertőző betegségek (HIV/AIDS, malária, tuberkulózis, hepatitis B) visszaszorítása, a nem fertőző és a környezettel összefüggő betegségek csökkentése, az általános egészségügyi ellátás biztosítása, valamint az, hogy mindenki számára elérhetők legyenek a biztonságos, megfizethető, minőségi és hatékony gyógyszerek és vakcinák. Ennek érdekében az ENSZ támogatja a kutatás-fejlesztést, az egészségügyi finanszírozás növelését, és erősíti az egyes országok képességét arra, hogy az egészségügyi kockázatokat kezelni, csökkenteni tudják.
Hullámzás az anyai halálozások alakulásában
2010 és 2018 között a terhesség és a szülés alatt jelentkező komplikációk miatt meghalt nők aránya – kisebb-nagyobb ingadozások közepette – 35%-kal csökkent hazánkban. 2010-ben százezer élveszületésre 15, 2018-ban 10 anyai halálozás jutott. A szakképzett egészségügyi személyzet részvételével történt szülések aránya ez idő alatt folyamatosan közel 100% (2018-ban 99,7%), vagyis a szülések alapvetően megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása mellett történnek, a gyermekek biztonságos követelmények között jönnek világra. Azonban az anya egészségének biztosítása érdekében további fokozott figyelmet kell fordítani a terhesség alatt, a szülés során, valamint a szülés utáni hetekben történő ellátásra.
Csökken az 5 éves kor alatti gyermekek halandósága
Magyarországon 2018-ban ezer élveszületésre 4,2 ötévalattigyermek-halálozás jutott. A mutató értéke 2010 óta 33%-kal csökkent. Az öt év alatti gyermekek halálozásának több mint fele újszülött korban, az élet első 27 napján következik be. Az újszülöttek halálozási aránya az elmúlt 9 év alatt szintén jelentős mértékben, 36%-kal csökkent. A gyermekhalandóság még további mérséklése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az újszülöttkorra.
Magyarország helyzete a fertőző betegségek tekintetében
HIV
Magyarországon a HIV-fertőzöttek pontos számát nem ismerjük, csupán az újonnan felderített eseteket. 2010 után az ezer főre jutó újonnan nyilvántartásba vett HIV-fertőzött személyek száma 0,02–0,03 volt, a tünetmentes fertőzöttek aránya ennél jóval magasabb lehet. A HIV-fertőzés elterjedésének megakadályozásához a lakosság ismereteinek bővítésére és a szűrővizsgálatok számának növelésére lenne szükség.
Tbc
Az új tbc-s megbetegedések ezer főre jutó száma hazánkban folyamatosan csökken, 2018-ra a 8 évvel korábbi érték harmadára esett vissza. A tbc elleni küzdelem 2014-ben jelentős mérföldkőhöz ért, mivel 10 százezrelék alatti incidenciával Magyarország bekerült a WHO kategorizálása alapján az alacsonyan átfertőzött országok közé. Az új betegek között jellemzően a férfiak vannak többségben. A betegség által leginkább veszélyeztetettek az alkoholfüggők, a hajléktalanok, valamint a tbc-s beteg környezetében élők. A betegség további visszaszorításához célzott intézkedések szükségesek.
Hepatitis B
Európa, így Magyarország világviszonylatban a hepatitis B-vírussal kevésbé fertőzött területek közé tartozik, 2010 óta folyamatosan 70 alá tehető a megfertőződött betegek száma. 2010 és 2018 között az újonnan diagnosztizált hepatitis B-fertőzések százezer lakosra jutó száma jelentősen nem változott, 0,35 és 0,7 között mozgott. A fertőző májgyulladás B típusa komoly egészségügyi problémát jelent, hiszen a betegség krónikussá válása májzsugorhoz, májrákhoz vezethet. A vírus ellen védőoltással lehet védekezni, hazánkban közel húsz éve, 1999 óta kötelezően oltják a tizenéveseket.
Továbbra is a keringési rendszer betegségei adják a vezető halálokot a nem fertőző betegségek tekintetében
Kardiovaszkuláris, daganatos, cukor- vagy krónikus légzőszervi betegség miatt bekövetkező halálozások
Magyarországon a halálozások több mint 80%-át kitevő krónikus nem fertőző betegségek következtében meghaltak aránya kismértékben, mintegy 3%-kal emelkedett 2010 és 2018 között. A krónikus nem fertőző betegségek csoportját a daganatok, a cukorbetegség, a keringési rendszer betegségei és a krónikus légzőszervi betegségek alkotják. A vizsgált időszak alatt mind a négy betegségcsoport halandósága növekedett. 2018-ban a legnagyobb részt kitevő (60%-ot) keringési rendszer betegségei következtében meghaltak halandósága 0,5, daganatok következtében 2,8, cukorbetegségben 24, krónikus légzőszervi betegségekben pedig 30%-kal több halálozás jutott százezer lakosra, mint 2010-ben.
Csökkenő tendencia a halállal végződő öngyilkossági kísérletek arányában
A mentális zavarok, betegségek – beleértve a depressziót is – akár öngyilkossághoz is vezethetnek, ezért az öngyilkosság következtében meghaltak aránya a lakosság mentális egészségének egyik legfontosabb indikátora. 2010 és 2018 között a halállal végződött öngyilkosságok százezer lakosra jutó aránya jelentős mértékben, 32%-kal csökkent. A mérséklődés ellenére nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas Magyarországon az öngyilkosság okozta halandóság. A nemek között jelentős eltérések tapasztalhatók: a férfiak öngyilkossági arányszáma több mint háromszorosa a nőkének. 2018-ban százezer férfi lakosra 27, százezer női lakosra 7 öngyilkosság általi halálozás jutott.
Nőtt a fiatalkori gyermekvállalási hajlandóság
A 20 év alatti nők gyermekvállalása a gyermekekre és az anyákra nézve egyaránt az átlagosnál nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, ezért a fiatalkorú nők termékenységi mutatóinak csökkentése kulcsfontosságú e női korcsoportok és gyermekeik egészségi állapotának megóvása érdekében. 2010 és 2016 között egy év kivételével kismértékben, de folyamatosan emelkedett az ezer 15–19 éves nőre jutó gyermekek száma. 2017-ben csökkenés következett be, ami 2018-ban is folytatódott. Az időszak elején 18, a legmagasabb értéket mutató 2016-ban 25, 2018-ban pedig 22 ezrelék volt e korcsoport termékenységi arányszáma. A 10–14 éves nők esetében a vizsgált időszakban végig alacsony szinten, 0,2–0,4 ezrelék között ingadozott a mutató értéke. Az Európai Unió tagállamaiban 2010-ben átlagosan 12 újszülött jutott ezer 15–19 éves nőre, ez szinte folyamatos csökkenés eredményeként 2018-ban 9 ezrelékre mérséklődött. A 10 és 14 év közötti nők termékenysége szintén mérséklődött, az időszak eleji 0,18 ezrelékről 0,15 ezrelékre. Európai viszonylatban Magyarországon az egyik legmagasabb a fiatalkorú nők gyermekvállalási gyakorisága, hazánkénál mindössze Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában nagyobb a 15-19 évesek termékenységi arányszáma.
Csökkent, de az uniós átlagnál magasabb a dohányzók aránya
Az egészségkárosító magatartásformák közül az egyik leginkább elterjedt a dohányzás. A WHO becslése szerint a dohányzás miatt évente körülbelül 6 millióan veszítik életüket világszerte. A Global Burden of Diseases munkacsoport szerint a dohányzás következtében kialakuló betegségek jelentik a második vezető halálokot. A dohányzás bizonyítottan oksági kapcsolatban áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegség kialakulásával. Az Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint 2014-ben Magyarországon a 15 éves és annál idősebb népesség több mint negyede tartozott a dohányzók közé: a nőknek valamivel több mint ötöde, a férfiak egyharmada. A többség a rendszeres, napi dohányosok táborát gyarapítja, az alkalmilag rágyújtók aránya hozzájuk képest elenyésző (1,7%). 2009-hez képest kismértékű javulás figyelhető meg, 3,3 százalékponttal csökkent a dohányzók aránya, ami nagyrészt az alkalmi dohányosok aránya csökkenésének tudható be, a rendszeresen dohányzóké lényegében változatlan maradt.
Stagnál az orvosi és szakdolgozói ellátottság
A tízezer főre jutó dolgozó orvosok és szakdolgozók számának alakulása a népességszám folyamatos csökkenése miatt nem mutatja fokozódó hiányukat. A szakorvosi ellátottság egyenetlen mind a járóbeteg-szakrendeléseken, mind a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban. Az orvostársadalom elöregedésével járó tömeges nyugdíjba vonulás, valamint az elterjedt külföldi munkavállalás tovább növelik az orvoshiányt, amit az egyetemekről évente kikerülő szakemberek nem tudnak pótolni. Annak ellenére, hogy 2010-től szinte folyamatosan emelkedett az egészségügyi szakdolgozók száma, az állások közel 4%-a 2018-ban is betöltetlen maradt. A szakdolgozókra is jellemző elvándorlás különösen az ország nyugati határszélén Vas megyében, Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten jelent problémát, ahol az üres állások száma az országos átlag kétszerese.