A megfizethető, megbízható és fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés megköveteli a villamos energiához való hozzáférés, valamint a tiszta főzési módok elterjedtségének növekedését, csakúgy, mint az energiahatékonyság javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését. Azonban a haladás valamennyi felsorolt területen elmarad a 2030-as célkitűzés teljesüléséhez szükségestől. Megnövelt finanszírozásra és bátrabb politikákra van tehát szükség, illetve az egyes országok hajlandóságára az új technológiák jelentősebb támogatásában.
2013 óta növekszik a háztartási szektor villamosenergia-fogyasztóinak száma
A villamosenergia-ellátásba bekapcsolt fogyasztók túlnyomó többsége (2018-ban 91%-a) háztartási fogyasztó. Számukban 2010 óta kisebb-nagyobb ingadozások figyelhetők meg, 5 millió 78 ezerről 2013-ra 5 millió 36 ezerre csökkent, azóta viszont minden évben növekedett, 2018-ban 5 millió 129 ezer háztartási fogyasztót tartottak nyilván.
Csökkent a megújuló energia aránya a teljes végső energiafelhasználásban
E mutató a megújuló energiaforrásokból származó energia végső fogyasztásának az összes végső energiafogyasztásból vett százalékos arányát jelenti. Megújuló energiaforrásokon a következőket értjük: víz, szél, nap, biomassza (többféle formában, például szilárd tüzelőanyagok, bioüzemanyagok, szerves hulladékból származó biogáz), geotermikus energia, valamint a hulladék megújuló része. Magyarországon 2018-ban a teljes végső energiafelhasználás 12,5%-át tette ki a megújuló forrásokból származó energia – a mutató a 2010-es 12,7%-ról 2013-ig 16,2%-ra emelkedett, azóta viszont minden évben csökkent. A kedvezőtlen tendencia veszélybe sodorhatja a 2020-ra vállalt 14,65%-os célérték elérését is.
Csökkent az energiaintenzitás mértéke, ami hatékonyabb nemzetgazdaságot eredményez
Az energiaintenzitás a bruttó belföldi energiafogyasztás és a bruttó hazai termék hányadosa (kőolajegyenérték-kilogramm/ezer euró). A mutató egyértelmű képet ad egy nemzetgazdaság energiahatékonyságáról: minél alacsonyabb az értéke, annál kevesebb energia felhasználásával lehetséges egységnyi GDP előállítása. Magyarországon az energiaintenzitás értéke 2010 óta alapvetően csökkenő tendenciát mutat, 2018-ig 19%-kal mérséklődött a mutató értéke.
Javuló energiaproduktivitás a kereskedelmi és szolgáltató szektorban
Ez az energiaproduktivitási indikátor azt mutatja meg, hogy egységnyi energia felhasználásával mekkora GDP-növekedést lehet elérni. Azaz minél nagyobb az értéke, annál hatékonyabban hasznosítja az energiát a gazdaság. Magyarországon 2010 és 2017 között látványos, nagymértékű javulást a kereskedelem és szolgáltatás szektor tudott felmutatni, aminek produktivitása már eleve a többi szektorénál jóval magasabb volt. A másik három szektort (mezőgazdaság, ipar és közlekedés) összességében stagnálás jellemzi, ezek produktivitása alacsonyabb szintű, és nem is változott számottevően a vizsgált időszakban.