A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a nyomortelepek lakosságának növekedését, a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik a katasztrófákkal szemben. Helyes várostervezéssel és menedzsmenttel azonban a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá válhatnak, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá.
Csökken a nem megfelelő lakókörülmények között élők aránya
A 11-es célkitűzés 1. alcéljához (a megfelelő lakhatási körülményekhez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása) kapcsolódóan hazánkra vonatkozólag az éves háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel adatait használtuk, és a leromlott állapotú házban/lakásban, valamint a szociális szempontból nem megfelelő lakóövezetben élők arányának változását ábrázoltuk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a leromlott állapotú lakóhelyen élők aránya 2013-ban volt a legmagasabb (7,4%), 2017-re erőteljesebb visszaesés történt (5,6%). 2016-ban és 2017-ben a mutató értéke nem változott. A lakóövezeti jelleget vizsgálva elmondható, hogy a szociális szempontból nem megfelelő lakóövezetben lakók aránya 2017-ben a 2012-ben megfigyelt szintre (0,7%) csökkent, ez 2015 és 2016 stagnáló arányához képest (1,4%) erős visszaesésnek mondható. Az akkori, körülbelül 134 ezer főhöz képest 2017-ben fele annyian (mintegy 70 ezer fő) éltek ilyen jellegű lakóövezetben. Ezen belül, a legnagyobb arányban az Észak-Magyarország régióban élnek szociálisan nem megfelelő környezetben (közel 58 ezer fő).
Csökken a keletkezett szilárdhulladék mennyisége, nő a hasznosított hulladék aránya
A fenntartható fejlődés egyik alappillére a felelős hulladékgazdálkodás. Magyarországon 2018-ban 18,2 millió tonna hulladék keletkezett, aminek egy része (3,7 millió tonna) települési szilárd hulladék. A többi ipari, mezőgazdasági, valamint építési és bontási eredetű, illetve veszélyes hulladék. A települési hulladék egyre növekvő részét elkülönítetten gyűjtik. A felelős hulladékgazdálkodás másik fontos eleme a fenntarthatóbb hulladékkezelési módok arányának növelése. Az anyagában történő hasznosítás, aminek a hulladékkezelési módokon belüli aránya 2010-ben 20%-ot tett ki, 2015 óta folyamatosan növekszik, 2018-ban 37% volt. Emellett a lerakás aránya és a lerakásra kerülő hulladék mennyisége csökken.
Némileg csökkent a szálló por átlagos szintje a városokban
A fenntartható városi környezetek kialakításában, a városok élhetőbbé tételében a porszennyezés csökkentésének is fontos szerepe van. A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a dízelüzemű járművek, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelés. A gumiabroncs és a fékek kopása ugyancsak növelik a szilárdanyag-kibocsátást. Ezen anyagok belélegzése számos szív- és légzőszervi betegség kialakulásáért felelős. A szálló por mennyisége – mind a 10, mind a 2,5 mikron átmérőnél kisebb részecskék (PM10 és PM2,5) – 2010 és 2017 között jelentős ingadozások mellett csökkenő trendet mutat. 2017-ben a PM10 átlagos szintje 26,5 µg/mm3, a PM2,5 átlagos szintje 20,9 µg/mm3 volt.
A PM2,5 idősorának hiányossága mögött technológiai okok (műszerezettség változása) állnak.