Munkaerő-kereslet
Agazdaság munkaerőigényének az egyik lehetséges közelítési módja az üres álláshelyek számának felmérése. Statisztikai megfigyelésére nálunk az Eurostat ajánlásai alapján először 2004-ben került sor. Üresnek számít az újonnan létesített, a megüresedett, illetve a négy héten belül betöltésre váró álláshely, amelyre a munkáltató hirdetés, pályázat, kapcsolatfelvétel stb. útján munkaszerződéssel kíván munkaerőt alkalmazni.
Az üres álláshelyek aránya, 2005
Az üres álláshelyek rátája a betöltésre váró helyek arányát mutatja a foglalkoztatottak és az üres álláshelyek együttes számához képest. A jelzőszám 2004-ben és 2005-ben éves átlagban 1% körüli volt. A nemzetközi összehasonlításban alacsony arány összefügg a rendszerváltás után kialakult hazai viszonyokkal, a gazdaság munkaerő-igényével, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség színvonalával. A változások során nálunk nem honosodott meg a részmunkaidős foglalkoztatás. Míg aránya az uniós tagországokban – a munkaerő-felmérés adatai szerint – 15–16%, és vannak olyan országok, ahol 20, illetve 40% fölötti, addig Magyarországon 2005-ben 4,1% volt.
Más oldalról tény, hogy a 2004-es és a 2005-ös 4,1–4,6%-os gazdasági növekedés lényegében változatlan létszám mellett ment végbe, ami azt jelzi, hogy a növekedés forrása teljes egészében a termelékenység emelkedése volt. Úgy tűnik, hogy a munkáltatók elsődleges célja a versenyképesség javítása, a terhek, ezen belül is a munkaerőköltség csökkentése volt.
Az üres álláshelyek aránya negyedévente
A munkaerő iránti kereslet 2004-ben és 2005-ben is az első negyedévben volt a legnagyobb, majd negyedévről negyedévre mérséklődött. A folyamatban az egyes munkafajták idényjellegén túl szerepe volt annak is, hogy a végzősök – néhány keresztfélévben is oktató intézményt kivéve – zömében az év második félében helyezkednek el.
Az üres álláshelyek több mint felét – azaz 69%-os létszámsúlyuknál jóval kevesebbet – jelentettek be a vállalkozások, és annál többet az egyébként karcsúsodó költségvetés. Ebben szerepet játszott az is, hogy a közszolgálatban állás csak hirdetés és pályázat útján tölthető be.
Az üres álláshelyek 70%-a a szolgáltatásokban, 29%-a az ipari szektorban, a fennmaradó 1–1,5% a mezőgazdaságban várt betöltésre. A vállalkozások az üres álláshelyek nagyobb részét az ipari szektorból jelezték, míg a költségvetési szféra igénye értelemszerűen teljes egészében a szolgáltatásokra irányult.
Az üres állások egyötödére három hónapnál rövidebb időre kerestek munkavállalót, ez az arány a vállalkozások esetében meghaladta a 30%-ot, a költségvetésben nem éri el 10%-ot.
2006. június