Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények
AA hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekről, a bántalmazásról rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – a magas látencia miatt – csak következtetni lehet a probléma súlyosságára.
Amit a bűnügyi statisztikák mutatnak
A bűnügyi statisztika segítségével többet megtudhatunk a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekről, de teljesen pontos képet nem kaphatunk, hiszen sokszor az erőszaktevő és az áldozat is igyekszik eltitkolni azt. Számolni kell azzal is, hogy nagy az ún. látencia, azaz a nyomozóhatóságok tudomására nem jutott bűncselekmények aránya. Az áldozatok sok esetben nem tesznek feljelentést, tartva családjuk és szűkebb-tágabb környezetük reakcióitól. Nagyon valószínű az is, hogy bejelentést csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében tesznek, a kisebb súlyú esetek nem kerülnek napvilágra, ezáltal a statisztikák sem tartalmazzák. A külső környezet sem mindig segíti a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények feltárását, egy másik család belügyeibe senki sem avatkozik be szívesen. A jogi státus rendezetlensége miatt a hatóságok is gyakran elutasító szemléletűek az ilyen esetekben.
Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmény számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban testi, szexuális, érzelmi, lelki erőszakként, de jelentkezhet a bántalmazott személy anyagi jellegű, vagy baráti, családi kapcsolatainak korlátozásaként is. Jelenleg az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENYÜBS) részletes, bűncselekmények szerinti adataiból ismerhetők meg a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmény fogalmát alkotó bűntettek1. Ezt a kategóriát külön bűncselekményként nem, hanem többféle bűncselekmény együtteseként határozza meg a bűnügyi statisztika. Az erőszakos bűncselekmények körén belül azok tartoznak ide, melyekben a sértett az elkövetővel valamilyen hozzátartozói kapcsolatban van, például szülője, gyermeke, nagyszülője, unokája, volt vagy jelenlegi házastársa, élettársa.
A hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények megoszlása, 2011
2011-ben közel 6400 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika. Ebből 98 volt az emberölések száma, az összes eset 1,5 százaléka. A hozzátartozók közötti erőszakos cselekedetek döntő hányadát a testi sértések és a zaklatások tették ki. A kiskorú veszélyeztetése és a garázdaság bűntettét 700–800 körüli, a személyi szabadság megsértését 241 esetben regisztrálták a nyomozóhatóságok. A többi hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűntett aránya 1–1 százalék körül alakult.
A sértettek megoszlása az elkövetővel való kapcsolatuk szerint, 2011
A hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények esetében a bűnelkövető és a sértett kapcsolata alapján megállapítható, hogy minden második párkapcsolati jellegű cselekmény volt (3169), azaz azt a volt vagy jelenlegi házastárs vagy élettárs sérelmére követték el. Minden harmadik esetben a szülő, a nagyszülő, illetve a gyermek vagy az unoka volt a sértett. A más hozzátartozók (pl. a testvérek) ellen elkövetett bűncselekmények aránya egyötöd volt 2011-ben. A hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai között 70–30 százalék volt a nők, illetve a férfiak aránya.
Ha a jelenlegi vagy a múltbéli házastársak, illetve élettársak ellen elkövetett eseteket vizsgáljuk, akkor a sértettek között még jelentősebb a nők aránya. Bár a nők ellen elkövetett párkapcsolati erőszakos bűncselekmények számossága mintegy tízszerese a férfiakénak, a sérelmükre elkövetett bűntettek jellege alapvetően hasonló. A legnagyobb eltérés abban mutatkozik, hogy a férfiak nagyobb arányban esnek áldozatul emberölésnek és testi sértésnek, a nők pedig nagyobb arányban szenvedik el a személyi szabadság megsértését és a zaklatást.
| Bűncselekmény | Sértettek száma, fő | Sértettek aránya, % | Sértettek bűncselekmények szerinti megoszlása, % | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| nők | férfiak | nők | férfiak | nők | férfiak | |
| Emberölés | 31 | 17 | 64,6 | 35,4 | 1,1 | 5,9 |
| Testi sértés | 1340 | 165 | 89,0 | 11,0 | 46,5 | 57,1 |
| Kényszerítés | 12 | 1 | 92,3 | 7,7 | 0,4 | 0,3 |
| Személyi szabadság megsértése | 146 | 3 | 98,0 | 2,0 | 5,1 | 1,0 |
| Zaklatás | 835 | 60 | 93,3 | 6,7 | 29,0 | 20,8 |
| Becsületsértés (tettleges) | 10 | 1 | 90,9 | 9,1 | 0,3 | 0,3 |
| Kiskorú veszélyeztetése | 1 | – | 100,0 | – | 0,0 | – |
| Erőszakos közösülés | 27 | – | 100,0 | – | 0,9 | – |
| Szemérem elleni erőszak | 7 | – | 100,0 | – | 0,2 | – |
| Garázdaság | 421 | 32 | 92,9 | 7,1 | 14,6 | 11,1 |
| Önbíráskodás | 23 | 6 | 79,3 | 20,7 | 0,8 | 2,1 |
| Vagyon elleni | 27 | 4 | 87,1 | 12,9 | 0,9 | 1,4 |
| Összesen | 2880 | 289 | 90,9 | 9,1 | 100,0 | 100,0 |
Gyermekvédelmi rendszer a családon belüli bántalmazás és a szülői elhanyagolás ellen
A gyermekbántalmazás a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények egyik tipikus esete, de előfordulhat a családon kívül is. A kiskorú veszélyeztetettsége jogi kategóriába tartozik a bántalmazás és az elhanyagolás, minden olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a kiskorú testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza2.
A gyermekjóléti szolgálatoknál családon belüli bántalmazás és elhanyagolás miatt kezelt problémák száma, 2005–2011
A gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának kérdése az utóbbi évtizedekben került előtérbe. A bántalmazást sokszor nem könnyű felismerni, csak a legszélsőségesebb esetek látnak napvilágot. Becslések szerint Magyarországon 1 felismert gyermekbántalmazási esetre 25 rejtett eset jut3. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése során évente több ezer, 2011-ben 7300 gyermek családon belüli bántalmazására derült fény, vagyis naponta 20 érintett gyermekről szereztek a szakemberek tudomást. Vannak gyermekek, akik ellen évente többször követnek el erőszakos cselekményt, így a gyermekjóléti szolgálatok által kezelt problémák száma a bántalmazott gyermekekénél magasabb, tavaly több mint 13 ezer volt. Mindemellett évről évre nő az elhanyagolt gyermekek száma, 2011-ben 24 ezer gyermek több mint 51 ezer esetben szülői elhanyagolás miatt került a gyermekjóléti szolgálatokhoz. A gyermekbántalmazás, az elhanyagolás meghatározása, a súlyosságának eldöntése és az ebből adódó eljárások megindítása az ország mintegy 800 gyermekjóléti szolgálatának felelősségteljes feladata. A gyermekjóléti szolgálatok által ismertté vált erőszakos cselekmények legnagyobb részénél, az érintettek 85 százalékánál a szülő bántalmazta a saját gyermekét. A családon belül bekövetkező események 65 százaléka lelki, 32 százaléka testi, 3 százaléka szexuális erőszak. Ha olykor nincs is látható nyoma a bántalmazásnak, a gyermekek nehezen tudják szakember segítsége, kezelés nélkül feldolgozni az azokkal járó lelki megaláztatásokat.
A városi gyámhivatalok a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül – például gyermekjóléti szolgálatoktól, közoktatási intézményektől, egészségügyi szakemberektől, rendőrségtől – beérkezett jelzések vagy a bántalmazottak bejelentései nyomán hivatalból eljárást indítanak. 2011-ben 1651 családon belüli bántalmazási ügyben kezdeményeztek eljárást. Az esetek felében élt csak maga a bántalmazott azzal a lehetőségével, hogy hatósághoz forduljon problémájával, a bántalmazási ügyek másik felét hivatalból indították. A 2011-ben napvilágot látott ügyekben 1718 bántalmazott személy volt érintett. Az esetek mintegy háromnegyedében a házastársak (volt házastársak) vagy élettársak (volt élettársak) bántalmazták egymást. Minden ötödik eljárás alá vont ügyben gyermek volt a bántalmazás áldozata. Az ilyen esetek kétharmadában a szülő, nagyszülő követett el erőszakot gyermekén vagy unokáján, míg a maradék egyharmad esetben a gyermekek egymást bántották.
| Bántalmazó | Bántalmazott | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| házastárs/élettárs | gyermek | szülő/nagyszülő | gyámság/gondnokság alatt álló | összesen | |
| Házastárs/élettárs | 1268 | 1268 | |||
| Gyermek | 97 | 106 | 203 | ||
| Szülő/nagyszülő | 214 | 28 | 242 | ||
| Gyám/gondnok | 5 | 5 | |||
| Összesen | 1268 | 311 | 134 | 5 | 1718 |
| Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. | |||||
A hozzátartozók közötti erőszak esetén a gyámhivatal meghallgatja a bántalmazottat és a bántalmazót, az elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíti, és az eljárásról, a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. A gyámhivatal gondoskodik arról, hogy a bántalmazott megfelelő jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon, a bántalmazót pedig tájékoztatja az igénybe vehető terápiás kezelésekről, más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről és a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről.
A gyámhivatali eljárások nyomán 2011-ben családon belüli bántalmazás miatt 203 kiskorút vettek átmeneti nevelésbe, azaz a szülő(k) felügyeleti jogát felfüggesztették, családjukból kiemelték, ellátásukat gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél biztosították. A bántalmazás miatti átmeneti nevelésbe vétel évek óta hasonló nagyságrendű.
A nehéz élethelyzetbe került szülőknek lehetőségük van gyermekükkel együtt a családok átmeneti otthonaiban menedéket keresni. 2011-ben 1520 szülő 2249 gyermekkel élt ilyen intézményben. Az ellátást igénybe vevők 14 százaléka jelezte, hogy bántalmazás miatt kéri elhelyezését, további 13 százalék hivatkozott családi konfliktusra.
Az egyik legelterjedtebb szociális alapszolgáltatás, a családsegítés keretében is kaphatnak felnőtt személyek és családok segítséget. Ez a szolgáltatás mindenki számára hozzáférhető, önkéntesen igénybe vehető. Célja és feladata, hogy a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek és családok megkapják a szükséges segítséget életük zökkenőmentes folytatásához. A családsegítő központok tevékenysége mindamellett elsősorban az anyagi és a foglalkoztatással kapcsolatos problémák kezelésére irányul. A szolgáltatást igénybe vevők közül 2011-ben 1871 személy a családon belüli bántalmazást jelölte meg problémaforrásként.
2012. szeptember