Vietnám
AA Vietnami Szocialista Köztársaság Délkelet-Ázsia szívében helyezkedik el, „S” alakot – sárkányformát – leírva. Különleges méreteire és rajzolatára jellemző, hogy míg az ország észak-déli hosszúsága 1650 kilométer, addig szélessége 50 és 600 kilométer közötti. Az ország háromnegyede hegyvidék, legmagasabb pontja a Fan Si Pan (3143 m). A legsűrűbben lakott területe a Vörös-folyó és a Mekong deltája. Területe a magyarországinak három és félszerese, ahol 7–8-szor többen élnek, mint nálunk. Délkelet-Ázsia Indonéziát követő, második legnépesebb országának lakossága 1990-től mintegy 20 millió fővel gyarapodott, ezen belül a növekedés 2006-ban 1% volt. A lakosságnak alig több mint negyede városlakó, ami a térségben is alacsony urbanizáltságot jelez. Legnagyobb városa az 5 milliós Ho Shi Minh-város (Saigon). Fővárosa a 2 millió lakosú Hanoi. A lakosság döntő többsége viet/kinh nemzetiségű (86%), legnagyobb kisebbsége a thai, a muong és a khmer. Az ország kulturális és vallási értelemben is sokszínű. Hivatalos nyelve a vietnami, de egyre növekvő arányban használják az angolt, és beszélnek helyenként francia, kínai vagy más nyelveken. A felnőtt lakosság több mint 90%-a írástudó, ez az arány a férfiak körében 94%, a nőknél 87%.
Az európai értelemben magas, de Délkelet-Ázsiában közepes élveszületési rátához alacsony halandóság társul, így a népesség természetes szaporodása 10 ezrelék fölötti. Az országot a bevándorlásnál nagyobb elvándorlás jellemzi. Fiatal népességű ország, ahol a gyermekkorúak és a fiatalok aránya magas, és az időseké alacsony. Ez a korösszetétel elsősorban nem a halandósági viszonyokkal függ össze, hanem azzal, hogy a lakosság 60%-a 1975 (a vietnami háború) után született. Az anyák fiatalon vállalkoznak gyermekszülésre. A legtermékenyebb női korosztály a 20–24 éveseké, ahol ezer megfelelő korú nőre 137 élveszületés jut. A három- és többgyermekes anyák aránya átlagosan meghaladja a 20%-ot. Ez az arány a falvakban és ezen belül is a nyugati hegyvidéki területeken az átlagosnál magasabb, a városokban jóval alacsonyabb.
| Főbb népesedési mutatók, 2006 | ||
|---|---|---|
| Vietnám | Magyarország | |
| a) 2005. | ||
| Terület, ezer km² | 332 | 93 |
| Népesség, millió fő | 84 | 10 |
| Városi népesség aránya, % | 27 | 76 |
| Ezer lakosra jutó | ||
| élveszületés | 17 | 10 |
| halálozás | 6 | 13 |
| természetes szaporodás (+) / fogyás (–) | 11 | –3 |
| nettó migrációs ráta | –0,4 | 1,7 |
| Csecsemőhalandóság, ‰ | 18 | 6 |
| Születéskor várható élettartam, év | ||
| férfiak | 68 | 69a) |
| nők | 74 | 77a) |
| A népesség korösszetétele, % | ||
| –14 éves | 27 | 15 |
| 15–64 éves | 67 | 69 |
| 65 éves és idősebb | 6 | 16 |
A vietnami újszülött fiúk egy, a leányok három évvel számíthatnak rövidebb életre, mint Magyarországon. A csecsemőhalandóság magas. Ezer élveszülöttből háromszor annyi nem éli meg az első születésnapját, mint nálunk, ez az arány azonban Délkelet-Ázsiában az alacsonyak közé számít. A WHO adatai szerint a kor szerinti legfontosabb védőoltásokhoz ma már a lakosság döntő többsége hozzájut. Az oltási fegyelem jelentősen javult, és 1980-tól sikeresen szorították vissza a szérummal megelőzhető fertőző betegségek terjedését. Az éghajlatra jellemző betegségek közül 2006-ban maláriában 74 ezren betegedtek meg, 16%-kal kevesebben, mint az előző évben. Egészségügyre az országban a GDP 5–6%-át költik. Vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, de előkelő helyet foglalnak el a légzőszervi betegségek, a tuberkulózis, a születés körüli halálozás, a cukorbetegség, a közlekedési balesetek, ugyanakkor a daganatos betegségek kilencedikek a sorban.
2006 folyamán az ország területén tíz tájfun, valamint árvíz és szökőár pusztított. A legnagyobb károk az ország középső részén, délkeleten és a Mekong folyó deltájában keletkeztek. Előzetes adatok szerint a meghaltak és eltűntek száma meghaladja a félezret, a sérülteké a 2900-at. Az anyagi károk jelentősek.
| Gazdasági jelzőszámok, 2006 | ||
|---|---|---|
| Vietnám | Magyarország | |
| a) 2005. | ||
| GDP növekedése, % | 8,2 | 3,9 |
| Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, USD | 3 200 | 18 100a) |
| Fogyasztóiár-emelkedés, % | 7,5 | 3,9 |
| Munkanélküliségi ráta, % | 8,3 | 7,5 |
A lakosság mintegy ötöde él jelenleg is a szegénységi küszöb alatt. A szegények 90%-a falvakban él. A jövedelmi különbség hatszoros a legfelső és a legalsó népességötöd között. A térségben azonban – Indonézia kivételével – valamennyi országban ennél nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség.
A népesség 53%-a folytat kereső tevékenységet, és a foglalkoztatottság emelkedő tendenciát mutat. A legtöbb embernek megélhetést – a folyamatos létszámcsökkenés mellett – jelenleg is a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a halászat ad (56%), a szolgáltatások súlya 25%, az iparé 19%.
A munkanélküliek aránya 8,3%, ezen belül a városi arány csaknem fele az átlagosnak, de vidéken akár többszöröse annak.
A GDP termelésének és felhasználásának indexe
(2000 = 100)
A térségben érvényesülő másfél évtizedes gazdasági konjunktúra Kína után a második leggyorsabban fejlődő gazdaságává tette a vietnamit. A gazdaság GDP-vel mérhető teljesítményének bővülése tartósan évi 7–8% körüli. Ezen belül a beruházások – az állóeszköz–felhalmozás – dinamikája tartósan magasabb, mint a bruttó hazai terméké. 1988 és 2005 között 66 milliárd USD értékű külföldi működő tőkét fektettek be Vietnamban.
A gazdaság motorjává az ipar, építőipar és a szolgáltatások válnak, a mezőgazdaság szerepe csökken. Az ipar a hozzáadott értékhez 2006-ban 41%-kal, a szolgáltatások 39%-kal, a mezőgazdaság 20%-kal járultak hozzá. Az ipari és építőipari termelés az év folyamán 2005-höz képest 10%-ot meghaladóan, a szolgáltatások teljesítménye 8,3%-kal, a mezőgazdaságé 3,4%-kal emelkedett. Az ország legfontosabb ipari termékei az élelmiszerek, a ruha- és cipőipari termékek.
A 2006-ban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 150. tagjává vált Vietnam élénk külkereskedelmi forgalmat bonyolít le. Az export volumene 2006-ban 19,6%-kal, az importé 14,3%-kal haladta meg a 2005. évit. A világ legnagyobb borsexportőre, kávéból a második, rizsből a harmadik legjelentősebb feladó. Fontosabb exporttermékei még a nyersolaj, a tenger gyümölcsei, a felsőruházati termékek és a cipők. A kivitel legnagyobb része az Egyesült Államokba, Japánba, Kínába, Ausztráliába és Szingapúrba irányul.
Források: Main indicators of the year 2006 ( General Statistics Office of Vietnam) / Press release: socio-economic statistical data, year 2006 (General Statistics Office of Vietnam) / Viet Nam’s Population Growth. What the Latest Data Tells us. (UNFPA) / Population and Vital statistics report. (United Nations) / Mortality Country Fact Sheet 2006. (WHO) / Viet Nam. (WHO/UNICEF) Review of National Immunization Coverage. / World Factbook – Vietnam. / Vietnam- 20 Years of Renovation and development. (General Statistics Office of Vietnam.) / Key Economic Developments and Prospects in the Asia-Pacific Region 2007. (UNESCAP) / Background Note: Vietnam. (Bureau of East Asian and Pacific Affairs)
2007. június