Írország – a kelta tigris
Írország történelme függetlenségi harcok sorozata előbb a vikingek, majd évszázadokon át az angolok ellen. A gyarmati sorban tartott lakosság az 1845 és 1848 közötti burgonyavész idején a felére apadt a kivándorlások és az országos éhínség miatt. Az 1900-as évekkel újabb függetlenségi harc kezdődött, de a függetlenség hivatalos kimondására csak 1937-ben került sor, a független Ír Köztársaság pedig 1949-ben jött létre.
| Főbb gazdasági mutatók, 2009 | ||
|---|---|---|
| Írország | Magyarország | |
| a) A harmonizált fogyasztói árindex alapján. b) 15–64 évesekre, munkaerő-felmérés szerint. | ||
| Terület, ezer km² | 70,3 | 93,0 |
| Népesség (év közepén), millió fő | 4,45 | 10,02 |
| Népsűrűség, fő/km² | 63 | 108 |
| A GDP volumenváltozása, % | ||
| az előző évhez képest | –7,6 | –6,7 |
| éves átlagban, 2000–2009 között | 2,9 | 2,0 |
| Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson | ||
| vásárlóerő-egységben (PPS) | 29 800 | 15 300 |
| az EU-27 százalékában | 127 | 65 |
| Fogyasztóiár-változás az előző évhez képest, %a) | –1,7 | 4,0 |
| Foglalkoztatási ráta, % b) | 61,8 | 55,4 |
| Munkanélküliségi ráta, % b) | 12,0 | 10,1 |
| Részmunkaidős foglalkoztatási ráta, % b) | 20,7 | 5,2 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | –2,9 | 0,2 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | –14,4 | –4,4 |
| Személygépkocsi-állomány, ezer lakosra | 439 | 305 |
A kelta tigris az ötvenes évek végétől kezdett ébredezni. Addig az alig függetlenné vált, semlegességére sokat adó, szegény, Nagy-Britanniától azonban erősen függő ország protekcionista, importhelyettesítő gazdaságpolitikája akadályozta a gazdasági nyitást. A mezőgazdaságra és az erre épülő néhány iparágra alapozott gazdaság kinyitotta a termékek és szolgáltatások piacát. A termékexport és -import a GDP-nek az uniós átlagnál jóval nagyobb részét, a ’90-es években több mint felét adta, bár ez a mutató a 2000-es évek végéig a GDP négytizedére süllyedt. A szolgáltatások külkereskedelmében még intenzívebben megmutatkozott a nyitás: a szolgáltatásexport és -import a GDP folyamatosan bővülő hányadát, a 2000-es évek végére több mint négytizedét jelentette.
Elindult a működő tőke beáramlása is, melynek forrása elsősorban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság volt. 2009-ben a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések állománya a GDP-hez viszonyítva Írországban 84, Magyarországon 64, az unióban 43% volt. Előbb a munkaerő-igényes iparágakban történtek beruházások, aztán a technológiaigényes iparágak – gyógyszer-, elektronikai ipar – betelepedése is megindult. A beáramló működőtőke azonban, mely 1973-ban – a Közösségbe lépés évében – már több mint felét termelte a nem élelmiszeripari exportnak, nemcsak pozitív változásokat hozott, illetve nem tudta megszüntetni a gazdaság és társadalom addig felhalmozódott hátrányait. Az unióhoz csatlakozó Írországban nagyok voltak a régiós fejlettségbeli különbségek, az agrárágazat aránya még mindig nagy volt, magas volt az infláció (közel 10%) és a munkanélküliség (6–7%) szintje, valamint a betelepülő nemzetközi nagyvállalatoknak nyújtott támogatások miatt a költségvetési hiány. A hazai ipar megerősödése is késett, mivel az állami kedvezmények inkább az exportot és ezáltal a multinacionális cégeket támogatták. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson nem érte el az unió átlagának kétharmadát – ma 127%-a annak –, és a munkanélküliség is 10% fölé kúszott. Ezt követően a szociális partnerek (a kormány, a szakszervezetek, a munkáltatók, a farmerek és a civil élet képviselői) kidolgozták és elfogadták az első megállapodást a Szociális Partnerség keretein belül, amit azóta 6 ilyen megállapodás követett. Ez nem más, mint információcsere, konzultáció, egymás érdekeinek kölcsönös megértése, a problémamegoldó látásmód segítségével és végén a közös döntéshozatallal.
A GDP alakulása Írországban
Az uniós csatlakozás után az ország amellett, hogy egy ideig még fenntarthatta a közösségi jogba ütköző állami támogatásait, jelentős forrásokhoz jutott: 1989 és 1993 között a GDP 2,7, 1994 és 1998 között a GDP 2,8%-át kapta Írország az unió strukturális és kohéziós alapjaiból (ennél nagyobb arányú támogatást csak Portugália és Görögország kapott). Ezeket főleg infrastruktúra- és vidékfejlesztésre, a foglalkoztatottság javítására, ipari szerkezetátalakításra fordította. Felismerték, hogy az oktatás átalakítása mennyi előnnyel járhat nemcsak társadalmi, de gazdasági szempontból is: eltörölték a tandíjat a közép-, majd a felsőfokú oktatásban, és megerősítették a középszintű technológiai képzéseket. A nők emancipációja lendületet vett, egyre többen jelentek meg a munkaerőpiacon.
GDP a GNP százalékában Írországban
A pénzügyi konszolidáció és a folyamatos társadalmi érdekegyeztető munka aztán megnyitotta az utat a ’90-es évek gazdasági fejlődése előtt: az első kiemelkedő év az 1994-es volt, 5,8%-os GDP-növekedéssel. A fejlődés motorja azonban mindvégig elsősorban a külföldi működőtőke volt, amit az ország bruttó nemzeti terméke (GNP1) és bruttó hazai terméke (GDP) közötti meglehetősen nagy különbség bizonyít.
A multinacionális cégeknek megengedett tőkekivitel és az alacsony társaságiadó-kulcs igazi pénzügyi paradicsommá tették a zöld szigetet, melynek gazdasága egy rövid megingás után a kilencvenes évek végétől egészen 2008-ig tovább növekedett. Ez utóbbi fellendülés alapja az ingatlanpiac szárnyalása volt, amit a bankok felelőtlen hitelkihelyezési politikája tett lehetővé: 1997 és 2008 között az ír bankok a nemzeti jövedelem 200%-át helyezték ki a lakosságnak és a vállalatoknak. Az összeomlás az építőiparban kezdődött. A bruttó hozzáadott érték jelentős hányadát adó ágazatból elbocsájtott, zömében fiatal, képzetlen rétegek nagyban növelték a munkanélküliséget. Később megingott a bankrendszer, amit jelenleg is csak az Európai Központi Bank forrásai tartanak életben.
| Főbb demográfiai mutatók, 2009 | ||
|---|---|---|
| Írország | Magyarország | |
| a) 2008. évi adat | ||
| Ezer lakosra jutó természetes szaporodás (+) / fogyás (–) | 10,2 | –3,4 |
| Születéskor várható átlagos élettartam, éva) | 79,9 | 74,2 |
| férfiak | 77,5 | 70,0 |
| nők | 82,3 | 78,3 |
| Csecsemőhalandóság, ezer élveszületésre | 3,1 | 5,1 |
| A népesség korösszetétele, % | ||
| 0–14 évesek | 21 | 15 |
| 15–64 évesek | 68 | 68 |
| 65 éves és idősebb | 11 | 17 |
Az 1228-ban épült Ashford kastély
Az ír nép sorsát sokan hasonlítják a magyarokéhoz: idegen uralom, elszakított országrészek, függetlenségi küzdelmek sorozata, kivándorlási hullámok. Ez utóbbiak közül a legnagyobb 1840 és 1910 között zajlott, amikor az ország lakossága a valaha volt legnépesebb szintről, 8,2 millióról 62%-kal csökkent. A legtöbben az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában telepedtek le, népes ír kolóniákat létrehozva. Az ország lakossága az uniós csatlakozás idején 3,1 millió volt, napjainkra 4,5 millióra gyarapodott. Az ország migrációs egyenlege évekig pozitív volt, 2009-re azonban – a válság hatásaként – negatívra fordult. A természetes szaporodás ezer lakosra számítva 10,2, ami az unióban a legmagasabb. Itt történik a legkevesebb válás, míg a házasságkötések száma az uniós átlag feletti. A mélyen katolikus országban Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye van érvényben, amely csak nagyon kivételes esetekben engedélyezi a művi terhességmegszakítást. Korösszetételét tekintve az unió egyik legfiatalabb országa, a lakosság egyötöde 14 év alatti, az eltartottsági ráta pedig 17%, az unió 26%-ával szemben. A gyereknevelést megkönnyítő részmunkaidős foglalkoztatás (21%) kismértékben meghaladja az unió átlagát.
Források: Eurostat-adatbázisa / OECD-adatbázis / World Health Organization, Health For All Database / Hajós Réka Zita: Az ír csoda. Írország gazdasági fejlődése a függetlenné válástól napjainkig. In: Európai Műhelytanulmányok, 2006. / Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik kiadás. Magyar Országgyűlés, 2002, Budapest / Wikipédia.
2011. március