Csodálatos városok – Pozsony
Pozsony – Budapest, Bécs és Belgrád mellett – azok közé az európai fővárosok közé tartozik, melyek a földrész második leghosszabb folyójának, a Dunának a partján fekszenek. Ausztria fővárosáig mindössze 64, Magyarország fővárosáig 215 km-t kell megtennie a Pozsonyból indulónak. A világon talán az egyetlen olyan főváros, amelynek városhatára egyben országhatár is, mégpedig két ország (Ausztria és Magyarország) felé. Európa legkisebb fővárosai közé tartozik 426 ezer lakosával, de az egyik leggyorsabban fejlődő uniós régió központja.
Kétezer éves történelme nagyon mozgalmas és gazdag. Közép-európai és Duna-parti fekvése folytán mindig különböző kultúrák olvasztótégelye volt. Területén már az újkőkorban is emberi település volt. A Várhegyen a honfoglalás előtt római, majd morva erődítmény állt. A magyarok először 907-ben foglalták el, német kézre pedig először 1146-ban került. A 13. századtól kezdődő bajor betelepedéssel indult el a polgárosodás folyamata, és egészen a kiegyezésig sorozatos kísérletek történtek elnémetesítésére.
Az ezerkilencszázas évek elején 78 ezer lakosának 42%-a német, 41%-a magyar és 15%-a szlovák volt. 1919-ben lett először Csehszlovákián belül Szlovákia fővárosa. Az első bécsi döntést követően az első Szlovák Köztársaság fővárosa lett, 1945 után pedig újra Csehszlovákia része. 1993. január elseje óta az önálló Szlovákia fővárosa.
Budapesthez hasonlóan Pozsony városának is meghatározó műemléke a vár. Legszebb tere a Főtér, ahol a szép polgárházak közül kiemelkedik a mind közül legszebb, a gótikus-reneszánsz stílusú régi városháza. A város patinás sétálóutcája a Mihalska, melynek elején áll az impozáns Mihály-kapu, és hozzá közel tör az ég felé a 34 méteres neogótikus Jagello-torony. Az egykor magyar országgyűlési székhelyen előszeretettel építettek palotákat a magyar főnemesek, a Zichyek, Pállfyak, Csákyak, Eszterházyak. A szlovák köztársasági elnöki palota is eredetileg egy magyar főúr, Grassalkovich Antal nyaralójának épült 1760-ban. A Duna másik partján terül el Európa legnagyobb lakótelepe, a Petrzalka, ahol 114 ezer ember él.
A pozsonyi régió számokban
A pozsonyi az EU egyik leggyorsabban fejődő régiója. Az ország teljes népességének 11%-a – 605 ezer ember – él itt, jobb körülmények között, mint Szlovákia más részein. Az itt megtermelt egy főre jutó GDP 2,4-szerese az országos átlagnak. Az ipari vállalkozások 12%-a székel Pozsonyban és környékén, amelyek vélhetően a nagyobb vállalatok, mivel a termelés 42%-át állítják elő.
| Demográfiai jellemzők | |||
|---|---|---|---|
| Megnevezés | Pozsonyi régió | Szlovákia | A pozsonyi régió Szlovákia százalékában |
| Népesség, ezer fő | 605 | 5 391 | 11 |
| Élveszületés ezer lakosra, fő | 9,79 | 10,0 | 98 |
| Halálozás ezer lakosra, fő | 9,68 | 9,89 | 98 |
| Házasság ezer lakosra, db | 5,51 | 4,81 | 115 |
| Válás ezer lakosra, db | 3,17 | 2,36 | 134 |
| A férfiak születéskor várható élettartama, év | 72,12 | 70,4 | 102 |
| A nők születéskor várható élettartama, év | 78,93 | 78,2 | 101 |
| Külföldről betelepülők száma, fő | 1 227 | 5 589 | 22 |
Az aktivitási ráta az országos 59%-kal szemben itt 63 százalék, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 2,3% (az országos adat 9,4%). Az átlagos bruttó havi fizetés 36%-kal meghaladja az országos átlagot. A háztartások pénzbeli jövedelme 33%-kal, kiadásaik pedig negyedével nagyobbak az országos átlagnál.
A Szlovákiában 2006-ban felépített több mint 14 ezer lakás 30%-a ebben a régióban kapott használatba vételi engedélyt. Tízezer lakosra számítva itt 71 lakás épült az országos 27-tel szemben.
A kommunális ellátottság is jobb az átlagnál. Vízvezetékhez a lakások 99, közcsatornához 85%-a csatlakozik. Ez az arány országosan csak 86, illetve 56%. A magasabb életszínvonal – hasonlóan más fejlett régiókhoz – több szemetet termel: az átlagos 301 kg/fő-nél 37%-kal többet.
Szlovákia 2006-ban 3,6 millió látogatót fogadott, akiknek negyede megfordult a pozsonyi régióban is.
A pozsonyi városi élet
Turizmus a pozsonyi régióban
Pozsony 426 ezer lakosa 17 kerületben él, átlagosan 71 m²-es lakásokban. Sok új lakás épül, tízezer lakosra jutó számuk 2006 végén ötödével volt magasabb (59), mint a budapesti átlag. A főváros polgárai a régiós átlagnál is kedvezőbb körülmények között élnek. Négyötöd részük gazdaságilag aktív, a munkanélküliségi ráta alacsony (1,88%).
A városi tömegközlekedés döntően (83%) buszvonalakból áll, mellettük trolik és villamosok szállítják a mintegy 253 millió utast évente. A város területének 2%-a közhasznú zöldterület.
Az évente ide látogató 686 ezer turista – akik átlagosan két éjszakát töltenek a városban – kétharmada külföldi. A szórakozni vágyókat 17 színház, 41 közkönyvtár, 13 múzeum és galéria és 33 mozi várja. A város 11 egyetemén közel 66 ezer diák tanul.
A bűncselekmények ötöde a fővárosban történik, ezer főre jutó számuk (41) csaknem kétszerese az országos átlagnak. A gépkocsi-ellátottság magas, meghaladja a budapestit és a bécsit is. A halálos közúti balesetek magas fajlagos száma talán ezzel is összefügg: harmadával több a budapestinél, a bécsinek pedig közel háromszorosa.
Források: Eurostat-adatbázis / Bratislava in Figures, City of Bratislava, 2008 / Szlovák Statisztikai Hivatal honlapja / Wikipédia
2009. február