Barangolás a nagyvilágban

Olaszország

Olaszország zászlója

Itália sok történelmi vihart látott földjén, az etruszkok feletti uralmat megszerző, később világhatalommá váló Római birodalom, majd a Német-római császárság és mellette délen a normannok által létrehozott Szicíliai királyság, később a reneszánsz városállamok, a pápai állam és a Habsburgok uralma után, a 19. század második felében alakult ki a mai olasz állam. Az egyesülés politikai vezető személyisége Cavour, katonai főszereplője Garibaldi, állami jelképe II. Viktor Emánuel, az egyesült Olaszország első királya volt. A II. világháború után, az 1946. évi népszavazás eredményeként az ország polgári köztársasággá alakult. A 20. század második felében Olaszország már Európa egyesítéséért harcolt, s Róma nevét viseli a folyamat elindulását rögzítő 1957. évi szerződés az Európai Gazdasági Közösségek létrehozásáról.

Általános mutatók, 2007
Mutatók 2007
Terület, ezer km² 301,3
Népesség (az év közepén), millió fő 59,4
Népsűrűség, fő/km² 196
A GDP növekedése az előző évhez képest, % 1,5
2001–2007 évi átlaga, % 1,1
Az egy főre jutó GDP vásárlóerő egységben, PPS 25 200
Az EU-27 %-ában 101
Fogyasztóiár-emelkedés az előző évhez képest, % 2,0
2001–2007 évi átlaga, % 2,4
Fogalalkoztatási ráta, % 58,7
Munkanélküliségi ráta, % 6,2

A mai Olaszország területe több mint háromszorosa Magyarországénak, népessége csaknem hatszorosa, így népsűrűsége is sokkal nagyobb annak ellenére, hogy területének 35%-át 600–700 méternél magasabb hegyek foglalják el, míg hazánk terültének 2%-a fekszik 400 méternél magasabban.

Az unión belül Olaszországban legmagasabb a 65 éves és idősebb népesség aránya, bár a 19,9%-os mutató csak 0,1 ponttal haladja meg Németországét. A 15 év alattiak aránya viszont egyike a legalacsonyabbaknak (14,2%), így száz gyermekkorúra 142 idős ember jutott 2007-ben (Magyarországon 108).

A születéskor várható élettartam 2007-ben meghaladta a 81 évet, ezzel Olaszország – Spanyolország és Franciaország mellett – a három legmagasabb értéket elérők egyike volt az unióban. A 2007-ben született olasz férfiak 9,4, a nők 6,8 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint a magyarok.

Az élveszületések száma az utóbbi tíz évben évi 544-545 ezer volt, ezer lakosra 9,44 születés jutott. Ebben az időben évente átlagosan 563 ezren haltak meg, ami 9,77 ezrelékes halálozási arányt jelent. Az időszak egészét csekély – 0,3 ezrelékes – halálozási többlet jellemezte, bár volt két év, amikor a születések száma kissé meghaladta a halálozásokét.

A népesség számának változása

A népesség számának változása

A népesedési helyzet alakulását, különösen az utóbbi néhány évben igen erőteljesen befolyásolja a nemzetközi vándorlás, mivel a vándorlási nyereség többszöröse a természetes fogyásból származó veszteségnek. Az évi 18–19 ezres természetes fogyást a migrációs nyereség 2001-ig is meghaladta, 2002 óta azonban sokszorosát teszi ki annak.

Tíz év alatt a halálozási többlet 186 ezerrel csökkentette, a vándorlási különbözet 2,9 millióval növelte a népesség számát, amely ilyen formán 2,7 millióval, 4,8%-kal lett nagyobb. 2007 elején az Olaszországban tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek száma elérte a 2 millió 415 ezret, a lakónépesség 4,1%-át.

Olaszország történelmi, valamint társadalmi-gazdasági okokból három nagy tájegységre tagozódik. Terület alapján Észak- és Dél-Olaszország kb. 2–2 ötödöt, Közép-Olaszország egyötödöt foglal el.

A népesség aránya ennél északon nagyobb, délen kisebb. Az északi és a középső régiókat természetes fogyás és vándorlási többlet, a délieket természetes szaporodás és vándorlási veszteség jellemzi. Igen jellegzetesek és erősek a gazdasági aktivitás és fejlettségi szint terén is a különbségek.

A három nagy országrész néhány mutatója, 2006–2007
  Észak- Közép- Dél-
Olaszország
A terület megoszlása, % 39,7 19,4 40,9
A lakónépesség megoszlása, % 45,4 19,5 35,1
Természetes szaporodás, fogyás ezer fő –10,3 –8,0 20,4
Vándorlási különbség (bel- és külföldi), ezer fő 175,1 227,2 –24,8
Foglalkoztatási ráta (15–64 évesek), % 66,7 62,3 46,5
Munkanélküliségi ráta (15–64 évesek), % 3,5 5,3 11,0
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ában 120 111 68

A 23 millió 200 ezer foglalkoztatottból a mezőgazdaság nem egészen 1 milliót (4%-ot) köt le, az ipar és az építőipar kereken 7 milliót (30%-ot), s több mint 15 millió a szolgáltatások területén dolgozik. A foglalkoztatottak 74%-a állt alkalmazásban, viszonylag nagy hányada (26%) volt önálló, ez az unióban Görögország után a második legmagasabb arány. A 15-64 éves nők 47%-a tartozott a foglalkoztatottak közé, ők az összes dolgozó kétötödét tették ki. (Mindkét arányszám alacsonyabb a magyarnál, nálunk a hasonló korú nők 51%-a dolgozik, s a foglalkoztatottak 45%-a nő.)

Az olasz gazdaság nemcsak az új évezredben fejlődik igen mérsékelt ütemben, hanem hosszabb távon is. 20 év alatt, 1988-tól 2007-ig az OECD 30 tagországa közül a legszerényebb – évi átlagban 1,7%-os – növekedést Olaszország és Svájc érte el. (Az ütem a 30 ország átlagában 2,7%, az euróövezetben 2,3% volt.) Ennek következtében Olaszország többi országhoz viszonyított helyzete romlott. Az egy lakosra jutó GDP 1998-ban Olaszországban az EU-27 átlagánál még 20%-kal magasabb volt, 2007-ben már csak 1%-kal haladta meg azt. A változás hazánkhoz képest még látványosabb, mivel mi alulról közeledtünk az átlaghoz. 1998-ban az itáliai szint még több mint kétszerese volt a magyarnak, 2007-ben pedig 60%-kal magasabb annál. (Az arányok változásában érzékelhető szerepe van a népességszám alakulásának – ott növekedésének, itt csökkenésének – is.)

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson
(az EU-27 átlagának %-ában)

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (az EU-27 átlagának %-ában)

Az olasz háztartások kiadása 2006-ban átlagosan havi 2461 euró volt. Ennek az összegnek kiemelkedően nagy részét, 31%-át a lakásfenntartás és a háztartási energia tette ki. Második helyen az élelmiszerek és élvezeti cikkek álltak, megközelítve a 20%-os arányt. Száz 3 éves és idősebb lakos közül naponta fogyasztott

– kenyeret, tésztát vagy rizst87 fő
– tejet 59 fő
– zöldséget 50 fő
– gyümölcsöt 78 fő
– halat (hetente) 59 fő

Az italfogyasztási szokásokat jól jellemzi, hogy bort naponta a férfiak 40%-a, a nők 16%-a fogyaszt, míg sört a férfiak 7,7, a nők 1,4%-a. Figyelemre méltó a dohányzás visszaszorulása: 1980-ban a 14 évesek és idősebbek 34,9%-a dohányzott, ami 2007-ig 22,1%-ra csökkent. Az áttörés a férfiaknál következett be, akiknél a dohányzók aránya 54,3%-ról 28,2%-ra esett vissza, míg a nők 16–17% közötti aránya lényegében nem változott. Mindez tükröződik a háztartások kiadásának szerkezetében is, ahol a dohányra fordított összeg az 1968. évi 2,6%-ról 2006-ig 0,8%-ra csökkent.

Michelangelo: Piéta

A kiadások harmadik helyét a közlekedés és hírközlés foglalja el, kereken 17%-os aránnyal. A munkába járás eszközei között 2007-ben első helyen a gépkocsi volt, amelyet az érintettek 74,4%-a használt. A második helyen a tömegközlekedési eszközök (villamos, busz, földalatti, vonat együttvéve) álltak 14,1%-kal. Ezután következett az „apostolok lova”, azaz gyalog járt munkába 11,2%. A többiek motorkerékpárral, robogóval (4,4%), illetve kerékpárral (3,2%) jártak dolgozni. Néhány éve – 2003-tól 2007-ig a gépkocsi és a motorkerékpár aránya kissé – 0,8, illetve 0,6 százalékponttal – csökkent, az összes többi közlekedési módé valamelyest emelkedett.

Oktatásra, pihenésre és kultúrára a háztartások kiadásaik 5,5%-át fordították. Száz lakosra 55 színházi- és 178 mozijegy eladás jutott 2006-ban A sportrendezvények látogatottságára utal, hogy száz 6 éves és idősebb lakos közül 27 évente legalább egyszer eljut ilyen eseményre. De a szemlélődés mellett 8 millió ember, a 3 éves és idősebb népesség 21%-a rendszeresen sportol, további 9,6% pedig esetenként.

Marcus Aurelius szobra a Capitoliumon

Az olaszok szabadságuk túlnyomó részét (84%-át) hazájukban töltik el. A kereskedelmi szálláshelyeken 2006-ban mintegy 52 millió olasz vendég tartózkodott átlagosan több mint 4 napig. Az eltöltött idő legnagyobb része, 38%-a a tengerpartra jutott, de a második helyen a történelmi-művészeti látnivalókban gazdag városok álltak, 18–19%-kal. A külföldi látogatók esetében természetesen ezek a városok találhatók az első helyen, az eltöltött idő 34%-ával, míg a tengerpartra 24% jutott. A hegyek között az olaszok szabadidejük 14, a külföldiek 11%-át töltötték el. Az olasz turisták 55%-a észak-olasz volt, bő egyötöde Közép-Olaszországból, kevesebb mint egynegyede Dél-Olaszországból kelt útra.

Jelentősen fejlődik a szelektív hulladékgyűjtés. Különösen a papír és a szerves hulladék mennyisége nőtt nagy mértékben. Országos átlagban a szelektíven gyűjtött hulladék aránya az összes kommunális hulladékon belül 2006-ban 25,8% volt, elsősorban az északi területen elért 40%-os aránynak köszönhetően. Közép-Olaszországban ez az arány egyötöd, Dél-Olaszországban mindössze egytized volt.

Az életkörülmények további aspektusa a bűnözés. Az itáliai bűnözés színvonala hasonló a hazaihoz: százezer lakosra nálunk 4327 bűncselekmény jutott 2005-ben, Olaszországban 4685. A 20. század második felében mindkét országban nagyarányú növekedés ment végbe, négy évtized alatt 3,5–4-szeresére emelkedett az arányszám, a 90-es évek közepe óta azonban mindkét helyen 10% körüli csökkenés tapasztalható.

Források: Italy in figures / Eurostat adatbázis

2008. december