Oroszország
Oroszország a 15 szövetséges köztársaságból álló Szovjetunió vezető hatalma volt, népessége az összlakosság több mint felét (51%-át) tette ki. Az unió felbomlása, az átalakulással járó gazdasági visszaesés, a népesedési-szociális problémák kiéleződése és sok egyéb tényező csökkentette ugyan az ország presztízsét, de az továbbra is jelentős, többek között geopolitikai helyzetének, nemzetközi politikai befolyásának, katonai-nukleáris potenciáljának, az űrkutatásban játszott szerepének, gazdag természeti kincseinek, közöttük energiaforrásainak köszönhetően.
| Általános mutatók, 2005 | |
|---|---|
| Mutatók | 2005 |
| a) 2005. január 1. – b) 2004. | |
| Terület, millió km² | 17,1 |
| Népesség, millió főa) | 142,8 |
| Városi népesség aránya, % | 73,0 |
| Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, USDb) | 9 809 |
| GDP növekedése, % | 6,4 |
| Fogyasztóiár-emelkedés, % | 10,9 |
| Munkanélküliségi ráta, % | 7,1 |
| Árfolyam, rubel/USD | 28,78 |
Földünk legnagyobb területű országa, 17 millió 98 ezer km²-rel, amelynek nagyobb része (közel háromnegyede) Ázsiában van. Az Európára jutó kisebb hányad kontinensünk kb. 40%-át foglalja el. (A terület nagyságában utána következő Kanada kereken 10 millió km² –en terül el.)
A népesség száma 2006 elején 143 millió volt, 5,8 millióval kevesebb, mint a csúcsévnek számító 1993-ban. A csökkenést a magas halandóságból adódó nagyarányú természetes fogyás okozta. Ennek mértéke 1999–2002 között volt a legnagyobb, évenként 930–960 ezer fő. A természetes fogyást némileg ellensúlyozta az évi 100–150 ezer fős vándorlási nyereség. A népesség túlnyomó része Európában él, a nagyon gyéren lakott ázsiai részen a lakosok kb. ötöde található.
A születéskor várható élettartam 1990 és 2004 között a férfiak esetében 4,8 évvel 58,9 évre csökkent, ami gyakorlatilag 10 évvel kevesebb, mint az Európában alacsonynak számító magyar mutató. Jóval kevésbé, kereken 2 évvel csökkent a nők várható élettartama, amely 2004-ben 72,3 év volt, 4,6 évvel kevesebb, mint a magyar nőké.
| Oroszország főbb népesedési mutatói, 1990, 2005 | ||
|---|---|---|
| 1990 | 2005 | |
| a) 2004. | ||
| Ezer lakosra jutó | ||
| élveszületés | 13,4 | 10,2 |
| halálozás | 11,2 | 16,1 |
| természetes szaporodás (+) / fogyás (–) | 2,2 | –11,0 |
| Csecsemőhalandóság, ezrelék | 17,4 | 11,0 |
| Születéskor várható élettartam, év | ||
| férfiak | 63,7 | 58,9a) |
| nők | 74,3 | 72,3a) |
| Százezer lakosra jutó halálozás főbb halálokok szerint | ||
| keringési rendszer betegségei | 668,7 | 831,6a) |
| külső (erőszakos) okok | 202,7 | 212,0a) |
| rosszindulatú daganatok | 135,7 | 186,0a) |
| A népesség korösszetétele, % | ||
| –15 éves | 23,0 | 15,3 |
| 15–64 éves | 67,0 | 71,3 |
| 65 éves és idősebb | 10,0 | 13,4 |
Oroszország gazdaságában a kilencvenes évek első felében nagyarányú visszaesés történt. 1990-től 1996-ig mind a mezőgazdasági, mind az ipari termelés, s ezek következtében a bruttó hazai termék is évről évre folyamatosan csökkent. Az 1997. évi szerény növekedést a következő évben ismét jelentős csökkenés váltotta fel. A mélypontot jelentő 1998-ban a bruttó hazai termék és a mezőgazdasági termelés egyaránt 44–45%-kal, az ipari termelés 54%-kal volt kevesebb az 1989. évinél. Ettől kezdve minden évben nőtt a gazdaság teljesítménye, 7 év alatt mintegy 57–58%-kal. Ez azt jelenti, hogy a GDP színvonala 2005-ben még 10–12%-kal maradt el az 1989. évitől.
Hasonló hullámvölgy jellemezte a foglalkoztatottságot is. A foglalkoztatottak száma 1992-től 1998-ig 13 millióval csökkent, azóta mintegy 10 millióval, 68 millió fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma 1998-ig nőtt, megközelítve a 9 milliót, ami 2005-ig 5,2 millióra mérséklődött.
Külkereskedelmi egyenleg
A gazdaság legnagyobb ágazata az ipar, bár aránya a kilencvenes évtizedben jelentősen csökkent. 2005-ben a foglalkoztatottak 23%-a itt dolgozott, s 2001-ben a GDP 29%-át az ipar állította elő. A második helyen, igen erőteljes növekedés után a kereskedelem, vendéglátás áll, a foglalkoztatottak 17 és a GDP 23%-ával. Viszonylag jelentős a mezőgazdaság súlya is, a keresők csaknem 10%-át foglalkoztatja, s a hazai termék 7%-át állítja elő.
A külkereskedelem jelentősége az ország és a gazdaság méretéhez viszonyítva korábban nem volt túlságosan nagy, azonban az energiaárak meredek emelkedése és az ország bőséges energiakészletei jelentősen növelték a külgazdasági kapcsolatok jelentőségét. A világexport 2,5%-át adta 2005-ben, míg egy évvel korábban csak 2%-át. Az exportbevételnek az ezredfordulón mintegy fele, 2005-ben már 65%-a az ásványi nyersanyagok eladásából származott, ami összegszerűen a 2000. évi 55 milliárd dollárral szemben 2004-ben már 105, 2005-ben pedig 156 milliárd dollárt jelentett. A termékcsoport árbevételének 95%-a a kőolaj, a kőolajtermékek és a földgáz eladásából származik.
| A kőolaj exportárának változása, 1999–2005 | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| (USD/tonna) | |||||||
| Célország | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 |
| FÁK | 68 | 140 | 125 | 111 | 134 | 107 | 253 |
| Többi ország | 111 | 180 | 156 | 163 | 182 | 232 | 344 |
A volt szovjet tagköztársaságok önállósulása után, a korábban kialakult gazdasági együttműködés folytatása érdekében 12 ország létrehozta a Független Államok Közösségét, amelyhez a balti államok nem csatlakoztak. Az együttműködés súlyára Oroszország szempontjából az utal, hogy 2004-ben exportjának 16%-át, importjának 23%-át a FÁK-kal bonyolította le.
A kőolaj ára a FÁK piacán alacsonyabb, mint a közösségen kívüli piacokon, de az emelkedő irányzat ott is érvényesül. (Az összes kőolajexportnak az utóbbi években 15–16%-a került a FÁK-ba.)
Források: Oroszország statisztikai évkönyve, 1998, 2005 / Oroszország statisztikai zsebkönyve, 2006
2007. április