Postai szolgáltatások
Agazdaság és a lakosság biztonságos, megfelelő minőségű és hozzáférhető postai szolgáltatásokkal való ellátása, valamint a postai piaci verseny kiszélesítése ma már az Európai Unió által meghatározott prioritások között szerepel. Az Európai Unióban (EU-27) a belföldön nyújtott postai szolgáltatások 2005-ben összességében mintegy 0,5%-kal részesedtek a bruttó hazai termékből. A tagországok közül1Bulgária és Dánia esetében – itt és a továbbiakban – a legfrissebb rendelkezésre álló, 2004. évi adatok szerepelnek. az átlagosnál lényegesen magasabb, közel 1%-os arány adódott Svédországra. Hazánk esetében – a megelőző, 2004. évhez hasonlóan – valamivel 0,3% felett alakult az arány, ami a tagállamok közül a tizenötödik, míg az új tagországok közül a negyedik legmagasabb érték. Érdekesség, hogy az újonnan csatlakozott országok közül valamennyi esetében elmaradt az ágazat súlya az unió átlagára tapasztalttól. A legnagyobb mértékű lemaradás – a szolgáltatószektor egészét tekintve is az uniós átlagnál gyengébben teljesítő – Bulgáriában, Romániában és Litvániában volt tapasztalható, amely országokban a szektor mindössze 0,10 és 0,15% közötti arányban részesedett a bruttó hazai termékből.
A postai ágazat GDP-ben és foglalkoztatottságban elért
részesedése néhány EU–tagállamban, 2005
Az Európai Unió átlagában az ágazat foglalkoztatottságban betöltött szerepe valamivel jelentősebb, mint a GDP előállításában, 2005-ben ugyanis a foglalkoztatottak megközelítőleg 0,6%-a tevékenykedett postai tevékenységet végző vállalkozásoknál. Az uniósnál lényegesen nagyobb arányú foglalkoztatottságot Franciaországban ért el az ágazat (több mint 1,1%-ot), de 1% körül alakult a mutató Dánia és Finnország esetében is. Magyarországon a foglalkoztatottak 0,7%-a dolgozott a szolgáltatószektor ezen részterületén, ami a legjelentősebb arány az újonnan csatlakozott országok közül.
A tagállamok közül mindössze öt esetében tevékenykedik a postai ágazat hatékonyabban, mint a nemzetgazdaság többi szektora együttvéve2Málta, Szlovákia, valamint Olaszország esetében a mutató nem közzétehető, illetve számítható, így ezen országok nem szerepelnek ebben az összehasonlításban., ebben az öt országban ugyanis a postai szolgáltatások nagyobb arányban részesednek a GDP-ből, mint ahogyan a foglalkoztatásban. Ezen öt ország csökkenő hatékonysági sorrendbe állítva: Portugália, Németország, Svédország, Ausztria és Luxemburg. Hazánkban 2005-ben több mint kétszerannyi alkalmazottat foglalkoztatott az ágazat, mint ahogyan a GDP-ből részesedett, amivel Magyarország az uniós tagállamok utolsó negyedében foglalt helyet.
Az Eurostat adatokat közölt arról is, hogy az egyes tagországokban 2005-ben mekkora költségvonzata volt egy kevesebb mint 20 gramm súlyú levélküldemény belföldre történő elküldésének. A vásárlóerő-paritáson mért, azaz az országok árszínvonalbeli különbségeit is figyelembe vevő számítás szerint e szolgáltatást legdrágábban öt olyan országban lehetett igénybe venni, amelyek az újonnan csatlakozott országok csoportjába tartoznak, bár a három, ebből a szempontból legolcsóbb állam is ebből a körből került ki. Hazánk a negyedik legdrágább a huszonhét ország közül, ugyanakkor a szolgáltatás nálunk olcsóbb, mint két másik visegrádi országban, Lengyelországban és Szlovákiában.
Egy 20 g-nál kisebb súlyú, közönséges belföldi levélküldemény
térítésmentesítési díja az EU tagállamaiban
(vásárlóerő-paritáson mérve, 2005)
2006-ban Budapesten 183, vidéken pedig 2661 postai létesítmény működött. A magyarországi postalétesítmények száma hat év alatt 413-mal mérséklődött, ami a vidéki –azon belül is a községi – posták számában végbement csökkenésre vezethető vissza. A postai létesítmények számában bekövetkezett jelentősebb mérséklődés a mobilposta-szolgáltatás 2003-ban történt bevezetésével egyidejűleg következett be, amely szolgáltatás 2005-ben már az ország 946 településre, és az azokban élő 300 000 emberre terjedt ki. Az ily módon kiszolgált települések közül 404 esetében korábban sem üzemeltek fixposták, így viszont a legalapvetőbb postai szolgáltatások igénybevételének lehetősége ezen falvak lakói számára is biztosítottá vált. A fixpostákat felváltó alternatív megoldások egyelőre nem igazán terjedtek el Európában és más földrészeken sem. Európában Dánia szinte az egyedüli ország, ahol komolyabb gondok nélkül működnek a mobilposták. Finnországban, Franciaországban és Írországban kísérleti jelleggel elindították ugyan a szolgáltatást, de végül nem vezették be, Svájcban, Portugáliában és Spanyolországban pedig nagyon korlátozott mértékben működtek 2003-ban. Nagy-Britanniában a fixposták szolgáltatásainak kibővítésével próbálkoztak, amelynek jegyében több száz postahivatalban a hagyományos postai funkciók mellett már olyan szolgáltatások is elérhetővé váltak, mint munkaügyi tanácsadás, gyermekmegőrzés, idősgondozás, közösségfejlesztés és információszolgáltatás.
A kép az 1871 közepétől 1876 végéig használatos, réznyomatos, 10 krajcáros bélyeget ábrázolja, amelynek tervezője Unrein János volt.
A postai szolgáltatásokhoz talán leginkább köthető termék, amely világszerte több mint százmillió ember gyűjtőszenvedélyének a tárgya, a bélyeg. A postabélyeget a világon elsőként Angliában használták, 1840-ben. Hazánkban tíz évvel később jelent meg, de mint az Osztrák Császárság egyik tartományában, nálunk is osztrák bélyegeket ragasztottak a levelekre. A kiegyezéssel összefüggésben a Magyar Posta 1867. május elsején önállóvá vált, de mivel az ország nem rendelkezett bélyegek gyártására alkalmas nyomdával, azokat továbbra is Bécsben készítették. Az első belföldön készített magyar bélyegek végül 1871. május elsején kerültek forgalomba.
Hazánkban a Magyar Posta Zrt. kizárólagos joggal rendelkezik a bélyeg-kibocsátási tevékenység folytatására. 2006-ban a Posta 33 témában bocsátott ki új bélyegeket, s ugyanebben az évben bélyegértékesítésből 1,4 milliárd forint bevétele származott. Kedvezőtlen fejlemény ugyanakkor, hogy a bélyegek iránt érdeklődők köre folyamatosan öregszik, létszámuk pedig csökken.
A postaliberalizáció jegyében 2006. január 1-jétől már csak a legfeljebb 50 gramm tömegű küldeményekre terjed ki a Magyar Posta Zrt. monopóliuma. A postai szolgáltatások teljes körű liberalizálásának időpontja jelenleg is napirenden van az Európai Unió döntéshozó testületei előtt, az eredetileg 2009-re tervezett teljes piacnyitást 2011-re halasztanák a régi tagállamok többségének esetében. A postai szolgáltatások teljes körű liberalizációja ezidáig csak Finnországban, Nagy-Britanniában és Svédországban valósult meg, s ezen országok a jelenlegi javaslat értelmében megtagadhatják a piacra lépést azon uniós országok cégeitől, amelyek nem nyitják meg piacaikat az előre meghatározott időpontig. Az új tagországok többségében, valamint a posta szempontjából problematikusabb településszerkezettel – például sok szigettel – rendelkező országok esetében a teljes piacnyitás új határideje 2013. január elseje lenne.
Források: Az Eurostat DATA in focus c. sorozatának „Postal Services in Europe” c. száma, 2007/12 / Magyar Statisztikai Évkönyv / Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus, 2005 / Bélyegmúzeum / A Magyar Posta Zrt. honlapja / A Magyar Posta Zrt. 2006. évről készített éves jelentése / Mobilposta / Magyarországon – szakmai és stratégiai elemzés / Világgazdaság Online
1Bulgária és Dánia esetében – itt és a továbbiakban – a legfrissebb rendelkezésre álló, 2004. évi adatok szerepelnek.
2Málta, Szlovákia, valamint Olaszország esetében a mutató nem közzétehető, illetve számítható, így ezen országok nem szerepelnek ebben az összehasonlításban.
2007. november