Mentés, mentők
Amagyar elsősegély úttörője Flór Ferenc volt, aki 1835-ben megjelent „Tetszhóltak Felélesztéséről szóló Tanítás” című könyvében már szól többek között a befúvásos lélegeztetésről, a gégemetszésről és az intubációról is. Mentőegyesületek létrehozását szorgalmazta, és szervezési tervet dolgozott ki, meghatározta a mentőládák és állomások felszerelését. Az első mentő – ami egy lovaskocsi volt – 1887-ben jelent meg a budapesti utcákon, rajta egy orvossal, egy ápolóval és egy medikussal. Ekkor alapította meg ugyanis Kresz Géza a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME). 2008-ban pedig a 60. éve annak, hogy a XX. század eleje óta működő mentőállomások rendszerére alapozva létrehozták az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), melynek első főorvosa Orovecz Béla a BÖME orvosa volt. A magyar mentés történetének nagy alakja volt még Gábor Aurél, aki 31 éves korától kezdve nemcsak a Mentőkórházban és rohamkocsin dolgozott mint orvos 22 éven keresztül, de nevéhez fűződik a sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása és a felsőfokú képzés megszervezése is.
A mentés ügyének magyarországi kezelése több szempontból is egyedülálló Európában. Nálunk épült először Kresz Géza kezdeményezésére székház és állomás a mentőknek. Már a kezdetekkor rész vettek orvosok és szigorló orvosok is a mentésben, ami azért figyelemre méltó, mert egyes országokban (pl. az Egyesült Államokban) ma sem vonul ki orvos még a tömeges balesetekhez sem. Magyarországon mindig valamilyen közösség hozta létre a mentőket, a legutóbbi évekig nem volt haszonért dolgozó magánmentő.
A magánmentők a kilencvenes évektől kezdve tűntek fel az országban, és 1995-ben az Országos Mentőszolgálaton kívüli 65 cég létrehozta a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületét (MBOE), amelynek irányító szolgálata az Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ). Ez koordinálja a magán mentőszolgálatok feladatait régiós és országos szinten egyaránt. A mára több mint húsz új céggel tovább gyarapodott BMOE 450 mentőkocsival rendelkezik, amelyeknek 31%-a fekvőbetegek szállítására is alkalmas.
2008. január elsejétől az OMSZ és a MBOE elkülönítetten végzik a mentési és a betegszállítási feladatokat. A magán betegszállítók kizárólag betegszállítással foglalkozhatnak, azokat a feladatokat végzik, ahol nincs szükség orvosra vagy ápolóra. Az OMSZ fő feladata a mentés, de súlyos beteg szállításával, külföldi szállítással és rendezvények biztosításával továbbra is csak ők foglalkozhatnak, és légi mentési kapacitásuk is csak nekik van. A szétválasztás értelmezése a szállítást megrendelő orvos felelőssége.
A mentőszolgálat főbb adatai
Az 1948-ban alapított Magyar Mentőszolgálat 915 mentőjárműve 224 állomáson várta a segélyhívó telefonokat 2007-ben. A kocsiknak 84%-a járta az utakat, a többi tartalék volt. Több mint 39 millió kilométert tettek meg, és több mint 1,4 millió feladatot láttak el a 2007-es évben. A mentőállomások hálózata 40%-kal gyarapodott a nyolcvanas évek óta, bár a futó gépkocsik száma csaknem negyedével csökkent.
A mentőfeladatok 48%-a azonnal végrehajtandó mentőfeladat volt, 52%-a egyszerű betegszállítás, a többi mozgóőrség és üzemi út. Ugyanez az arány a kilencvenes évek elején – amikor még nem voltak magán mentők Magyarországon 25-73% volt. A 406 ezer valódi mentés során 239 ezer esetben lakásra, háztartásba kellett kivonulniuk, 122 ezer esetben pedig valamilyen közterületre. Közlekedési balesethez 36 ezer esetben hívtak mentőt, ipari balesethez közel 6 ezerszer. Sportlétesítmény volt a mentés színtere 3500 alkalommal, és mezőgazdasági terület 220-szor. A mentések nagy többsége (94%-a) felnőtt személyre irányult. A gyerekekért is főleg lakásra vagy közterületre kellett kivonulni, őket azonban több közlekedési és sportbaleset érte, mint a felnőtteket.
Mentések megoszlása betegségek és szülés esetén
Mentőre akkor lehet szükség, ha valaki olyan súlyos beteg – esetleg fertőző –, hogy mielőbbi kórházi ellátást igényel. A betegek mellett azonban sürgősen kórházba viszik a szülés előtt álló nőket, vagy az alkoholmérgezetteket is. A mentők segítségét igénylő megbetegedések 48%-a belgyógyászati jellegű. A mentések másik oka valamilyen baleset, illetve annak következménye, a sérülés, ami változatos formákat ölthet. A 170 ezernyi sérült felének lágyrészsérülése, 26%-ának pedig csontsérülése volt. A mentők által ellátott betegek és sérültek összetétele az utóbbi huszonöt évben alig változott.
A mentők 2007-ben több mint 14 ezer esetben már nem tudtak segíteni a sérültön. Több mint 8 ezerszer öngyilkosokhoz hívták őket, közel 19 ezerszer pedig részeg emberhez. 2007-ben 298 tömeges balesethez riasztották őket, melyeknek nagy része (86%-a) közlekedési baleset volt. Az év folyamán 27 tömeges mérgezés történt. A tömeges balesetek orvosi ellátásában javarészt (93%) az Országos Mentőszolgálat orvosai vettek részt.
2006-ban öt légibázison (Budaörs, Debrecen, Miskolc, Pápa és Pécs) várták a Mentőszolgálat helikopterei a riasztást, és 1293 beteget láttak el 1347 mentőrepülés során.
Mentések megoszlása sérülések esetén
2005 nyarától működteti az Országos Mentőszolgálat három autópályán motoros mentőit, amelyek különösen dugókban és országúti balesetek esetén segíthetik a sürgősségi ellátást. Korszerű felszerelésük (gyógyszerek kötszerek, infúziók, EKG, defibrillátor) a rohamkocsik szintjén van.
Az első, Peter Cerny által adományozott speciális újszülött mentő 1989-ben – orvossal a volánja mögött – indult első esetéhez, amiből aztán kiterebélyesedett egy önálló gyermekmentő szolgálat. 2007-ben 3084 esetben vonultak ki, tízszer többször, mint a megalakulás évében. Tizennyolc év alatt 42 ezer esetben vonult ki és több mint ezer csecsemő újraélesztését végezte az alapítvány mentőszolgálata, s ennek több mint kilenctizede sikeres volt. A 2002-ben létrejött Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány 4 év múlva megszűnt, míg eszközei és feladatai az OM hatáskörébe kerültek. 2007-ben 8 vidéki alapítvány összefogásával alakult meg a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, mely országos hálózatot biztosít az új- és koraszülött mentéshez.
Emberek mentésére azonban az élet számos más, speciális helyzetében is szükség lehet. A 2003-ban alakult karitatív szövetség, a KARISZ egyesítette a speciális – barlangi, szikla, bánya, búvár, kutyás – mentés elkötelezettjeit. Speciális csoportok dolgoznak a polgári védelemnél is, az említetteken kívül van légi, vízi, környezetvédelmi, robbantó és műszaki csoport.
2008. május