Az ENSZ Statisztikai Bizottsága a népszámlálások lebonyolítását tízévenként tartja a legmegfelelőbbnek, időpontjául az évtizedforduló körüli időpontot javasolja. Magyarországon a 763/2008. EU rendeletnek megfelelően 2011-ben került sor a legutóbbi népszámlálásra.

Az elmúlt évtizedben a népszámlálások tematikájának bővítésére irányuló, és a frissebb, naprakészebb adatok iránti igény is megnőtt, az országok életében ugyanis jelentős társadalmi-gazdasági változások következtek be, a tízévenkénti népszámlálási periódus pedig túlságosan hosszú időszaknak bizonyult a mai felgyorsult világ folyamatainak nyomon követésére.

Már az első népszámlálásokat érintő ENSZ ajánlásokban is szó volt az évtizedközi, mintavételes kis népszámlálások, vagyis mikrocenzusok megtartásának indokoltságáról. Az 1950-es évtizedtől 1980-as évtizedig számos európai országban tartottak mikrocenzust.

Magyarországon az 1960-as években két mikrocenzust hajtottak végre (1963-ban és 1968-ban), a további évtizedekben pedig egyet-egyet (1973-ban, 1984-ben, 1996-ban és 2005-ben).

A magyarországi mikrocenzusok története szorosan összefügg a népszámlálásokéval. A modern népszámlálások XIX. század közepétől váltak rendszeressé Európában, és ekkor alakultak ki azok az alapvető módszertani megoldások is, amelyek a legtöbb népszámlálást ma is jellemzik. A népszámlálások tervezésére, végrehajtására, az adatok közlésére természetesen az informatika fejlődése is nagy hatással volt.

A statisztika tudományának fejlődésében különösen sokat jelentett a mintavételen alapuló statisztikai adatfelvételek módszertanának elterjedése és gyakorlati alkalmazása is, e folyamatban jelentős szerepet játszottak a mikrocenzusok.

A magyarországi mikrocenzusok korábban a népesség és a lakásállomány 2 százalékára terjedtek ki, tematikájuk pedig a teljes körű összeírásokéhoz hasonló volt. Az alapfelvétel kérdőíveihez hagyományosan ún. kiegészítő kérdőívek csatlakoznak. A kiegészítő kérdőívekre a válaszadás önkéntes, és ezek a kérdéssorok mindig aktuálisan érdekes és fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek.

1963:

• az első mikrocenzus hazánkban
• 2 százalékos minta
• kiegészítő felvételek: lakóhely-változás, iskolázottság, 50 éven aluli nők, építkezés, lakásváltoztatási tervek, tartós fogyasztási cikkek, jövedelem

1968:

• a gépi feldolgozás kezdete
• építkezés, lakásváltoztatási tervek, tartós fogyasztási cikkek, foglalkozástörténet, jövedelem

1973:

• 2 százalékos, továbbfejlesztett mintavételi eljárás
• foglalkozástörténet, jövedelem

1984:

• együttműködés az Állami Népességnyilvántartó Hivatallal (ÁNH)
• kiegészítő felvételek: 15–55 éves nők, nyugdíjasok, nyugdíjas korúak

1996:

• a rendszerváltás utáni első nagymintás adatfelvétel
• kiegészítő felvételek: jövedelem, vagyoni helyzet, utazási szokások

2005:

• informatikai forradalom
• kiegészítő felvételek: jövedelem, információs és kommunikációs technológiai eszközök, változó életkörülmények

2016:

• 10 százalékos minta
• 5 kiegészítő felvétel: társadalmi rétegződés, a foglalkozások presztízse, szubjektív jóllét, egészségproblémából fakadó akadályozottság, nemzetközi vándorlás