A KSH ez idáig kétszer, 1983-ban és 1988-ban végzett foglalkozási presztízs vizsgálatot, ez a kiegészítő felvétel ezekhez a – rendszerváltozás előtti – vizsgálatokhoz kapcsolódik.
A vizsgálat elsődleges célja – úgy, mint az 1983-as és 1988-as vizsgálatoknak – egy presztízshierarchia felállítása a vizsgálatba bekerült foglalkozásokból. Tehát annak kimutatása, hogy mely foglalkozásnak van az emberek szemében nagyobb presztízse, tekintélye, rangja és melyeknek alacsonyabb. Ezenkívül további öt foglalkozáshierarchia felállítása aszerint, hogy az emberek szerint melyik foglalkozással mennyit lehet keresni, mennyire hasznos a társadalom számára, mennyi hatalommal jár együtt, mennyit kell érte tanulni és mennyire divatos manapság. A rendszerváltozás előtti vizsgálatokhoz képest csak a foglalkozási listát igazítottuk az azóta megváltozott társadalmi és technikai körülményekhez, így a vizsgálat közvetlenül összehasonlítható a korábbi vizsgálatokkal, rámutatva a rendszerváltozás hatására a foglalkozások megítélésének változására.
A kiegészítő felvétel továbbá vizsgálja, hogy a foglalkozásoknak tulajdonított keresetet igazságosnak tartják-e az emberek. Elégedettek-e az itthon dolgozók a munkaidejükkel, munkakörülményeikkel, fizetésükkel? Vannak-e még olyan családok, ahol a fiatalok generációi továbbviszik a felmenők foglalkozását? Elégedettek-e az itthon dolgozók a munkaidejükkel, munkakörülményeikkel, fizetésükkel?
A Foglalkozások presztízse vizsgálat olyan, a társadalmi rétegződés egy speciális és igen fontos aspektusára vonatkozó vizsgálat, amelyre 28 éve nem került sor nagymintán Magyarországon. Hiánypótló vizsgálatról van tehát szó.