Általános tudnivalók

Miért kell, miért fontos mikrocenzust tartani?

A népesség számának és összetételének, a társadalom változásának számszerű bemutatására, értékelésére a tízévente tartott népszámlálások szolgáltatnak pótolhatatlan információt. A népszámlálások közötti évtizedben 1962 óta kis népszámlálást, mikrocenzust tartanak Magyarországon, abból a célból, hogy frissítsék a népszámlálási adatokat, illetve hogy egy-egy új társadalmi jelenség feltérképezése lehetővé váljon. 2016-ban a hetedik mikrocenzusra kerül sor. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta eltelt időszakban az országban soha nem tapasztalt mértékű társadalmi-gazdasági átalakulási folyamat zajlott, zajlik. E változások területi vetületeinek feltérképezése is fontos. Ez indokolja a mikrocenzus megtartását, és a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a lakások és a népesség mintegy 10%-ára kiterjedő mintát. A mikrocenzus adatai segítik a társadalmi folyamatok jobb megértését, a szükséges intézkedések kidolgozását. A statisztika eszközeivel nyilvánossá teszi a társadalom valós állapotát, támpontokat nyújt a közjó megállapításához és érvényesítéséhez.

Mi a mikrocenzus feladata?

A mikrocenzus két népszámlálás között, az évtized közepén, egy adott időpontra vonatkozva, mintavételes adatgyűjtéssel számba veszi az ország népességét és lakásállományát, és átfogó képet nyújt az ország, a társadalom valós állapotáról, változásairól. Feladata, hogy ezeket az adatokat az évtized közepén összegyűjtse és – összesített formában – nyilvánosságra hozza, hogy az információk mindenki számára hasznosíthatók legyenek. Kiemelt jelentőséget ad az is, hogy a legfontosabb adatok járásokra is rendelkezésre állnak majd.

Mire jó a mikrocenzus? Mi a mikrocenzus haszna?

A mikrocenzus adatai megbízható, friss alapot adnak az országos szintű gazdasági, szociális és területfejlesztési döntésekhez. Hosszú távra nyújtanak segítséget a tervezéshez, prognózisok készítéséhez, a fejlesztési irányok meghatározásához – nem csak országos, hanem területi, helyi szinten is. A mikrocenzus jelentősége nem csupán a népességszám egyszerű aktualizálásában (az 5 évvel korábbi népszámlálás során megállapított lélekszámadat frissítésében) rejlik, hanem abban is, hogy a népesség összetételét részletesen leírja, és olyan összefüggéseket tár fel, amelyekre egy népesség-nyilvántartás nem tud választ adni.

A mikrocenzus tehát

• olyan adatigényeket elégít ki, amelyek a legnagyobb területi szinttől (ország) a közbenső közigazgatási szinteken át (pl. régió, megye) az összesítések legalsó területi egységéig (járás) terjedhetnek;
• összetett demográfiai, társadalmi, gazdasági jellemzést tesz lehetővé.

A kiegészítő felvételek, a nemzetközi vándorlás, az egészségproblémából fakadó akadályozottság, a társadalmi rétegződés, a foglalkozások presztízse, valamint a szubjektív jóllét mind olyan témák, amelyek a mai magyar társadalom egy-egy aktuális jelenségével foglalkoznak, illetve a társadalom jobb megismeréséhez járulnak hozzá az adott szakterületen.

Kik használják a mikrocenzus adatait?

A mikrocenzus adatait használják a döntéshozó országos és helyi szervek, a tudományos kutatók, elemzők Magyarországról és a világból. Különféle pályázatokhoz is alapul szolgálnak az adatai, így gyakorlatilag a lakosság miden rétegét érintik.

A felhasználói kör tekintetében országos és helyi döntéshozók, a közigazgatás országos, megyei és helyi szervei, az oktatás, kutató cégek, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok vagy akár egyetemisták is számba jönnek.

Miért jó az állampolgárnak a mikrocenzus?

• A 2011. évi népszámlálás adatai immáron ötévesek. Ezek frissítése azért szükséges, mert pontosabb adatok ismeretében megalapozottabban lehet a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztéseket tervezni és lebonyolítani. A mikrocenzus adatai segítik továbbá a társadalmi folyamatok jobb megértését, a szükséges intézkedések kidolgozását.
• A Magyarországról nyújtott aktuális adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra.
• Válaszával Ön elsősorban a lakóhelye, a szűkebb környezete fejlesztését könnyíti meg, de természetesen hozzájárul ahhoz is, hogy a Magyarországról nyert kép minél teljesebb legyen.
• Legfőképpen pedig a mikrocenzus minden tizedik háztartást érintő, országos ügy. Az adatok megbízhatósága érdekében a részvételt és a hiteles adatközlést a törvény kötelezővé teszi.

Szükség van-e egyáltalán mikrocenzusra vagy népszámlálásra, illetve nem elegendőek-e a különféle célokra a népesség-nyilvántartásból és más felvételekből nyerhető adatok?

Magyarországon a társadalom megismeréséhez szükséges adatoknak csak egy részére vonatkozóan van az egész lakosságra kiterjedő nyilvántartás, amelyet népesség-nyilvántartásnak nevezünk. Ez csak nemre, korra, családi állapotra és lakcímre tud választ adni. A népszámlálások, mikrocenzusok jelentősége nem a népességszám egyszerű megállapításában, hanem összetételének mind részletesebb leírásában és elemzésében, az összefüggések feltárásában van. Magyarországon jelenleg a teljes népesség iskolázottságára, a háztartásokra és családokra, a lakásállomány jellemzőire vonatkozóan nincs olyan nyilvántartási rendszer, amely teljesíteni tudná ezt a feladatot.

Egyre több országban honosodik meg az a módszer, amely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze (statisztikai célra) és használja az információk kinyerésére. Ennek eléréséhez azonban komoly jogszabályváltozásokra van szükség. Magyarországon a népesség-nyilvántartás, az oktatási és foglalkoztatási nyilvántartások jelenleg nem használhatók ilyen célra.

A fentiek mellett azt is biztosítani kell, hogy a névhez kötött adatok statisztikai célra kizárólag anonimizált (személyhez nem köthető) formában legyenek felhasználhatók.

Kötelező-e az adatszolgáltatás? Ha valaki ezt megtagadja, hogyan büntethető?

A mikrocenzus végrehajtását az Országgyűlés által elfogadott törvény rendeli el. Az adatszolgáltatás megtagadása a statisztikai törvény szerint közigazgatási bírsággal szankcionálható. A KSH azonban megfelelő tájékoztató munkával és a számlálóbiztosok gondos felkészítésével, a lakosság bizalmának elnyerésével törekszik ennek a rendkívül fontos adatgyűjtésnek a sikeres végrehajtására, nem pedig szankciók érvényesítésével.

Az adatszolgáltatás a legtöbb kérdésre kötelező, kivételt képeznek ez alól az anyanyelvre, a nemzetiségre, egészségi állapotra vonatkozó, szenzitív (érzékeny) kérdések, ezekre a válaszadás önkéntes. Hasonlóképpen szabadon dönthet az adatszolgáltató arról is, hogy a személyére és a lakására vonatkozó alapkérdőíveket követő kiegészítő kérdőívre válaszol-e, mivel ebben is érzületre, véleményekre, egyéni tapasztalatokra irányuló kérdések szerepelnek. Ezek megválaszolása egyfajta társadalmi felelősségvállalást, a közjó szolgálatát jelenti, de nem tehető kötelezővé.

Ki mindenkit, mi mindent számolnak meg?

Az eszmei időpontra vonatkozóan Magyarország területén számba veszik a lakások egytizedét és minden itt élő természetes személyt. Ez vonatkozik mindazokra a magyar állampolgárokra, akik az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodnak ott. Összeírják még az ország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokat és a hontalan személyeket is.

Az adatfelvétel során számba veszik a mintába bekerült közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményeket és az ott lakókat is.

És a külföldön tartózkodók? Kik tartoznak az átmenetileg külföldön élők közé?

A mikrocenzus során adatot gyűjtenek a csak átmenetileg külföldön tartózkodókról is. Ők azok, akiknek az adott lakcímen (az összeírás helyén) van az állandó otthonuk, de átmenetileg külföldön élnek (pl. munkavégzés, tanulás miatt), és az ott-tartózkodás teljes időtartama várhatóan nem éri el a 12 hónapot.

Ez azt jelenti, hogy egybe kell számítani a már külföldön töltött időt a várhatóan még hátralévő idővel, és ha az együttesen nem éri el a 12 hónapot, akkor a személyt csak átmenetileg külföldön tartózkodónak kell tekinteni. Ha viszont a külföldön tartózkodás teljes időtartama meghaladja a 12 hónapot, akkor a személy nem tartozik bele az adott ország tényleges (népszámlálási) népességébe, így őt összeírni sem kell.

Összeírják a Magyarországon élő, huzamosabban itt-tartózkodó külföldi állampolgárokat is?

Igen. Az összeírandók köre kiterjed a Magyarországon 3 hónapnál huzamosabban, életvitelszerűen itt-tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre is.

Hányan végzik az adatgyűjtést? (Hány számlálóbiztosra, illetve ellenőrre lesz szükség az adatgyűjtéshez?)

Az adatfelvételt mintegy 3800 számlálóbiztos végzi. A számlálóbiztosokkal való szerződéskötés feltétele a MINŐSÍTÉSÜK (alkalmasság megállapítása), amelynek feltételrendszerét a KSH határozza meg. A számlálóbiztosok munkáját közel 350 területi szervező fogja folyamatosan irányítani, ellenőrizni, akik szintén szakszerűen lesznek kiválasztva és felkészítve.

Jogi háttér

Milyen jogszabályok írják elő a mikrocenzust?

• 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról
• 2015. évi X. törvény a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről
• 65/2015. (III. 25.) Korm. rendelet a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felmérésével kapcsolatos egyes feladatokról
• 1069/2015. (II. 25.) Korm. határozat a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felmérésének előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról

Az eredmények közzététele

A mikrocenzus után mennyi idővel kerülhetnek nyilvánosságra az első eredmények, adatok?

Az első eredmények terveink szerint 2017 májusában, fél évvel az adatfelvétel befejezése után jelennek meg, ezeket több tematikus közlés fogja követni.

Mikor jelennek majd meg az első adatok? Hol és mikor olvashatja a nyilvánosság az elemzéseket?

Az első eredmények terveink szerint 2017 májusában, fél évvel az adatfelvétel befejezése után jelennek meg, ezeket több tematikus közlés fogja követni.

A közzététel fő csatornája az internet, ahol a KSH honlapján minden kiadvány szabadon elérhető lesz, és interaktív adatbázisból is lekérdezhetők lesznek az eredmények, összesített formában, a személyes adatok védelmének maximális biztosításával.

Összeírási technikák, feladatkörök

Várhatóan hány háztartást írnak össze?

A mikrocenzus során 2148 településen, 440 102 magánháztartást és 500 intézetet kell megszámolni, összeírni.

Milyen szempontok alapján történt a minta kiválasztása?

A minta kiválasztásának alapvető szempontja az volt, hogy a mikrocenzus eredményei a legfontosabb adatokat tekintve járásonként megfelelő minőségűek legyenek, a nagynépességű, valamint a kis járásokban egyaránt. Ehhez országosan a lakcímek 10%-ára kiterjedő mintanagyságra volt szükség. A mintába a települések mintegy kétharmada, 2148 település került be.

Miért kell a pontos lakcím?

A lakcím adja a mikrocenzus mintájának keretét. Lakcím nélkül technikailag nem kezelhető a lakásállomány. A lakcímre a felvétel előrehaladásának monitorozásához is szükség van, e nélkül nem tudnánk, honnan érkezett be, és honnan várható még kérdőív. A pótösszeíráshoz is ez adja a támpontot.

Az internetes kitöltés lehetősége miatt még fontosabb a lakcím, hiszen kontrollálhatatlan lenne, honnan érkezett már be az ott élők által önállóan megválaszolt kérdőív, és hová kell még kérdezőt kiküldeni.

A lakcím csak a lakáskérdőíven szerepel, a személyi kérdőíveken már nem. (Itt csak technikai kód van.)

Honnan veszik a mikrocenzushoz a lakcímeket?

A mikrocenzus címadatait a 2011-es népszámlálás címadatai alapozzák meg, amelyeket a KSH az önkormányzati jelentések alapján frissített a területszervezési változásokkal. Továbbá a címeket aktualizálták az időközben történt építési-bontási hivatalos adatok alapján.

Mi a KSH feladata a mikrocenzusban?

A népszámlálással ellentétben, ahol az adatgyűjtés végrehajtása a helyi önkormányzatok feladata volt, a mikrocenzus valamennyi munkafolyamatának a KSH a felelőse.

A KSH feladata a mikrocenzus előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítása, az adatfelvétel végrehajtása A KSH által biztosított szakmai irányítási szervezet élén a Népszámlálási főosztály áll. A megyékben és a fővárosban megyei felelősök készítik elő az adatfelvételt, irányítják a végrehajtást, illetve az adott megyéhez és a fővároshoz tartózó területi szervezők munkáját.

Időzítés

A mikrocenzus megszervezéséhez és előkészítéséhez mennyi időre volt szükség?

Három éven át tartó, nagyon összetett munka, többféle szakmai terület együttműködése kellett az összeírás megszervezéséhez és előkészítéséhez.

Mikor tartják a mikrocenzust?

A 2016. évi mikrocenzusra október 1. és 31. között, pontosan 5 évvel a népszámlálás után kerül sor. Az adatszolgáltatási kötelezettségüket ez időszak alatt nem teljesítő háztartások a pótösszeírási időszakban, november 1. és 8. között még kitölthetik a kérdőíveket.

Az összeírás egy hónapig tart, azonban egy meghatározott „eszmei időpontra” vonatkozóan készít állapotfelvételt. Az eszmei időpont ezúttal 2016. október 1. (szombat) 0:00 óra lesz, vagyis a válaszokat mindig erre az időpontra gondolva kell megadni.

Pontosan mit értünk az eszmei időponton?

A mikrocenzus – a gyűjtött adatok azonos időpontra való vonatkoztatása, összehasonlíthatósága érdekében – egy konkrétan meghatározott időpontra vonatkozó állapotfelvétel, és ezt a döntő pillanatot, az úgynevezett eszmei időpontot törvény jelöli ki. A mikrocenzus eszmei időpontja: 2016. október 1. (szombat) 0:00 óra. A kérdőíveken szereplő válaszok mindegyikének ennek az októberi szombatnak az első pillanatában érvényes helyzetet kell tükröznie. Az az újszülött például, aki 2016. szeptember 30-án (pénteken) éjfél előtt jön világra, még beleszámít az országos összeírásba, viszont az a jövevény, aki október 1-jén (szombaton) 0 óra valahány perckor születik, a 2016-es mikrocenzusban már nem szerepel, őt csak a következő cenzus alkalmából írják össze.

A válaszadás részletei

Ki mindenkit, mi mindent számolnak meg?

Az eszmei időpontra vonatkozóan számba vesznek minden, a mintába kijelölt lakást, és minden itt élő természetes személyt. Ez vonatkozik mindazokra a magyar állampolgárokra, akik az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodnak ott. Összeírják a kijelölt lakásokban 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokat és a hontalan személyeket is. Az adatfelvétel során számba vesznek az ország területén minden kijelölt lakást, lakott üdülőt, egyéb lakóegységet, illetve közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt.

A minta országosan a lakások 10%-ára terjed ki, érinti a települések kétharmadát (2148 települést).

Az adatszolgáltató milyen válaszadási módok közül választhat?

Az adatszolgáltatók 2 lehetőség közül választhatnak: interneten keresztül maguk válaszolhatnak a kérdésekre, vagy a számlálóbiztos közreműködésével adhatják meg a válaszokat. Fontos azonban, hogy az egy háztartásban élők csak azonos módon válaszolhatnak: vagy mindnyájan interneten, vagy valamennyien a számlálóbiztos közreműködésével. (Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik a létfenntartás költségeit – legalább részben – közösen viselik.)

A KSH bízik abban, hogy az önkitöltés lehetőségének megnyitása még inkább növeli a felvétellel kapcsolatos bizalmat. A kijelölt háztartásokba postai úton már szeptember végén eljuttatják az adatfelvételre felkérő levelet, amely tájékoztatást ad a teendőkről, valamint az internetes kitöltéshez szükséges azonosítókat tartalmazza. Az internetes kapu október 1-től 9-ig lesz nyitva. Október 10-étől kezdve a számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, ahonnan interneten nem érkezett be a kitöltött kérdőív csomag. Ekkor már csak a számlálóbiztosok segítségével lehet adatot szolgáltatni.

Mennyi ideig tart egy átlagos családban a számlálóbiztos által feltett kérdések megválaszolása?

Egy átlagos 2 fős családban az összeírás mintegy 30–70 percig tart, a válaszadás időtartama nagymértékben függ attól, hogy a háztartás egy vagy több tagja érintett-e valamelyik kiegészítő témakörben.

Kötelező-e az adatszolgáltatás? Ha valaki megtagadja, mire számíthat?

A mikrocenzus végrehajtását törvény rendelte el. Ez rendelkezik arról is, hogy az adatszolgáltatás – a nemzetiségre, az anyanyelvre, az egészségi állapotra, a fogyatékosságra vonatkozó kérdések, valamint a kiegészítő kérdőívek kivételével – kötelező. Az adatszolgáltatás megtagadása a statisztikai törvény szerint közigazgatási bírsággal szankcionálható. A KSH azonban megfelelő tájékoztató munkával és a számlálóbiztosok gondos felkészítésével, a lakosság bizalmának elnyerésével törekszik ennek a rendkívül fontos adatgyűjtésnek a sikeres végrehajtására. Az adatszolgáltatás állampolgári felelősségvállalás is.

Ki tudják-e tölteni az adatszolgáltatók maguk is a kérdőíveket?

A kérdőívet egy általános műveltségű felnőtt könnyen ki tudja tölteni. A kérdések egyszerűek, hiszen a mindennapi életünk olyan alapvető tényezőit járják körül, mint az otthonunk, a családunk, a munkánk, a kötődéseink, az egészségünk. A kérdőív formai kialakítása, valamint az egyes kérdésekhez tartozó egyszerű tájékoztatók pedig egyértelműen eligazítják a válaszadót a kérdések sorrendjében és a válaszok kiválasztásában, beírásában. Európa több országában bevált az önkitöltés módszere, de a KSH továbbra is biztosítani kívánja a számlálóbiztosi segítséget is azok számára, akik szívesebben válaszolnak szóban, mint írásban.

Kellenek-e a személyes dokumentumok a kérdések megválaszolásához?

A mikrocenzusnál a válaszadás bevalláson alapul, az adatszolgáltatók által adott válaszokat ellenőrzés nélkül el kell fogadni, és be kell jegyezni, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a törvény szerint a valóságnak megfelelő adatokat kell megadni. Dokumentumok bemutatását a számlálóbiztos nem kérheti, de javasolhatja az adatszolgáltatónak, hogy egy-egy kérdés (dátumok, foglalkozás, iskolázottság stb.) pontosabb megválaszolásához igazolványt, bizonyítványt használjon. Természetesen aki saját maga tölti ki a kérdőíveket, szintén eldöntheti, szüksége van-e a pontos válasz megadásához valamilyen dokumentumra.

Mi van akkor, ha EGY kérdésre nem tud válaszolni az adatszolgáltató?

A kérdőív kérdéseire általában könnyen és azonnal adható válasz. Ha ez bármilyen ok miatt mégis nehézségbe ütközik, a számlálóbiztos segítségét kell kérni. Az internetes kitöltés időszakában (október 1–9. között) tájékoztatás kérhető a mikrocenzus ingyenes zöldszámán is.

Milyen garanciák várhatóak a kérdőív kitöltésénél a nyelvi nehézségek megoldására?

A kérdőív és egy rövid kitöltési útmutató angol nyelven is kitölthető, illetve hozzáférhető. Az alapkérdőívek kérdései a nemzetiségi nyelveken tájékozódásul olvashatók.

Mi történik, ha valaki nem tudja, vagy nem akarja saját maga kitölteni a kérdőívet?

A számlálóbiztos minden lakást fölkeres, ahonnan interneten nem érkezett be kérdőív. Amennyiben az adatszolgáltató nem kívánt élni az önkitöltés lehetőségével, a kérdező segítségére lesz a válaszadásban.

A kérdőívek

Bővülnek-e a mikrocenzus során összegyűjtendő információk a 2011. évi népszámláláshoz képest, és ha igen, akkor milyen kérdésekkel?

A személyi kérdőíven alapvetően új téma nem szerepel, bővülést jelent azonban, hogy a képzettség témakörben nemcsak az iskolarendszerű képzésben szerzett, hanem az azon kívüli képesítésekről is szeretnénk képet kapni. Ezek ma a korábbinál fontosabb szerepet játszanak az emberek munkaerő-piaci helyzetében. Azoktól, akik az elmúlt években külföldön éltek, megkérdezzük, hogy mi volt a külföldi tartózkodásuk célja: tanultak-e vagy dolgoztak más országban. Ezek az aktuális társadalmi jelenségekkel összefüggő új kérdések bővítik a kérdőívet, ugyanakkor néhány kérdést a népszámlálási kérdőívről elhagytunk, pl. az ingázóknál az utazás idejét és közlekedési eszközét. Összességében tehát nem változott jelentősen a személyi kérdőív hossza.

A lakáskérdőíven egy új blokk található a lakások felújítására, karbantartására vonatkozóan. Erre azért van szükség, hogy a lakásállomány minőségéről árnyaltabb képet kapjunk: az építési éven, a szobák számán, felszereltségen túl az is fontos tényező, hogy történt-e az utóbbi években valamilyen korszerűsítés, vagy a lakás állapotának fenntartására irányuló erőfeszítés.

A mikrocenzus során öt témában kiegészítő kérdőívek is megjelennek. Az ötféle kiegészítő témából kettő azokra vonatkozik, akikről a személyi kérdőív kitöltésekor kiderül, hogy vagy érintettek a nemzetközi vándorlásban, vagy fogyatékosságuk, betegségük miatt akadályozottak a mindennapi élet valamely területén. Három további téma közül egy-egy kérdéscsoport megválaszolására pedig véletlenszerűen vannak előre kijelölve háztartások. Ezek a témák a társadalmi rétegződés, a foglalkozási presztízs, a szubjektív jóllét.

Miért kell a lakásokat összeírni, és ebben a kérdéskörben milyen adatok szerepelnek?

A népszámlálás és a mikrocenzus egyben lakásösszeírást is jelent. Már az 1869. évi népszámlálás is gyűjtött lakásokra vonatkozó információkat, és azóta is mindig szerepeltek ilyen vonatkozású kérdések a népszámlálások és a mikrocenzusok kérdőívein. A lakásállomány jellemzőinek frissítése, a népszámlálás óta eltelt öt év változásainak rögzítése hasonlóan fontos, mint a népességé.

A lakáskérdőíven szerepelnek többek között a lakóegység típusára, tulajdoni viszonyaira, nagyságára, helyiségeire, felszereltségére, komfortosságára (hideg-meleg vízellátás, gázellátás, fűtés, vízöblítéses WC, szennyvízelvezetés), az épület típusára, építésének idejére, építőanyagára, valamint az elmúlt években végzett felújításokra, karbantartásokra vonatkozó kérdések.

Kit kell a háztartásokban összeírni?

Egy-egy háztartásban azokat az együttlakó személyeket és eltartottjaikat kell összeírni, akik bevallásuk szerint közös háztartásban élnek, vagyis az étkezési költségeket és a napi kiadásokat vagy azoknak egy részét közösen állják.

A kérdőíven feltüntethető-e több nemzetiség is?

A kérdőív nemzetiséggel kapcsolatos kérdéseit – amelyek megválaszolása önkéntes – úgy alakították ki, hogy az adott személy többes identitása is megfigyelhető legyen. Két egymást követő kérdésben jelölheti meg a válaszadó, hogy mely nemzetiségekhez tartozónak érzi magát. Ezért természetesen van mód arra, hogy valaki többnemzetiségűnek vallja magát.

Miért kell az intézeti háztartásokat összeírni?

Az ország népességébe tartoznak az intézeti háztartásokban élők is (pl. kollégisták, szociális otthonban élők, munkásszállók lakói), akik jelenleg közösségi szálláshelyeken élnek, onnan járnak esetleg iskolába vagy dolgozni. Az ő „lakásuk” a kollégium, a szociális otthon, a munkásszállás, a hajléktalanszálló, ezért a mintába került intézetek lakóit ott írják össze. Közülük azokról, akik a családjukhoz rendszeresen hazajárnak (pl. kollégiumból, munkásszállásról), az otthonukban is ki kell tölteni kérdőívet.

Internetes kitöltés

Lehet-e elektronikus úton kitölteni a mikrocenzus kérdőíveit?

Igen. Ahogy a 2011. évi népszámlálás alkalmával, most is lehetősége van a válaszadóknak, hogy a kérdőíveket saját maguk interneten töltsék ki. Az online módszer kidolgozására részben az adatszolgáltatói terhek csökkentése, részben a gyors és költségtakarékos feldolgozás érdekében volt szükség. Az internetes kitöltés a válaszadók kényelmét és fokozott biztonságérzetét szolgálja, hiszen nincs meghatározott helyszínhez és időhöz kötve, és a kérdésekre adott válaszokat csak az adatszolgáltató látja. Október 1. és 9. között a mintába bekerültek bárhol, bármikor megkezdhetik, abbahagyhatják, majd újra folytathatják és befejezhetik a kitöltést. Emellett az elektronikus kérdőív segítő útmutatásai is könnyítik a válaszadást. Fontos azonban, hogy a közös háztartásban élők azonos módon válaszoljanak: vagy mindnyájan interneten, vagy valamennyien a számlálóbiztos közreműködésével.

Hogyan történik az on-line válaszadás?

A kérdőívek elektronikus úton történő kitöltéséhez szükséges egyedi azonosító kódokat és az internetes elérés útvonalát 2016. október 1-jéig minden kijelölt címre eljuttatja a KSH postai úton. A kódok segítségével a megkérdezett a saját háztartására vonatkozó lakás- és személyi kérdőívek online kitöltését könnyedén el tudja végezni, a programba beépített magyarázatok pedig segítik a kérdések helyes megválaszolását. Ha egy háztartás az online kitöltés mellett dönt, kérjük, valamennyi ott élőről így válaszolják meg a kérdőíveket!

Az internetes válaszadásra 2016. október 1-jétől október 9-ig van mód.

A számlálóbiztosok

Kik végzik az összeírást?

Korábban leginkább pedagógusok látták el a számlálóbiztosi feladatokat, ma már viszont sokan érdeklődnek az ilyen fajta munkalehetőség iránt, elsősorban olyanok, akik jól ismerik a helyi viszonyokat, szeretnek emberekkel foglalkozni, és bírják a terepmunkával járó megterhelést. Bizalmat keltő, intelligens, precízen dolgozni tudó személyek közreműködésére számítanak a mikrocenzust előkészítő szakemberek.

Mik a számlálóbiztosok kiválasztásának főbb szempontjai?

A számlálóbiztosok az adatfelvétel azon szereplői, akik közvetlen kapcsolatban állnak az adatszolgáltatókkal. Ehhez nélkülözhetetlenek olyan képességek, mint például a jó fellépés, a beszélőkészség, a helyismeret, a konfliktuskezelő készség, a tanulási képesség, valamint a fizikai terhelhetőség. A kiválasztás során fontos szempont az oktatáson való részvétel vállalása, a határidők és útmutatások betartása, valamint az, hogy a jelentkező szeptember végétől október végéig állandó rendelkezésre álljon. Előnyt jelent az adott területen élő nemzetiségek nyelvének ismerete.

Kik végzik a számlálóbiztosok kiválasztását, felvételét és képzését?

A számlálóbiztosok kiválasztását és felvételét a KSH régiós főosztályainak munkatársai, a mikrocenzus megyei felelősei végzik. A számlálóbiztosok előzetes egyéni felkészülést követően tantermi oktatáson vesznek részt, amit a KSH által kijelölt, kiképzett területi oktatók végeznek. Csak az kezdheti meg a terepmunkát, aki a képzéseken részt vett, és az elsajátított ismeretekről ellenőrző kérdések, tesztek formájában számot is adott.

Ki ellenőrzi a számlálóbiztosokat? Milyen feltételekkel választják, bízzák meg őket?

Közel 350 területi szervező fogja figyelemmel kísérni a számlálóbiztosok tevékenységét. Területi szervezőnek gyakorlott, hasonló munkában már járatos személyek a legalkalmasabbak, akik jó szervezők, a felmerülő problémákat képesek kezelni, valamint rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel, ami az elektronikus adatgyűjtést támogató alkalmazás használatához szükséges. A területi szervezők túlnyomó többségben a KSH munkatársai.

Mindenképpen találkoznak az adatszolgáltatók a számlálóbiztossal?

Azokat az adatszolgáltatókat, akik 2016. október 1. és október 9. között interneten saját maguk már kitöltötték a kérdőívet, a számlálóbiztos föl sem keresi. A számlálóbiztosok október 10-től csak azokba a lakásokba kopogtatnak be, ahonnan addig nem érkezett interneten kitöltött kérdőívcsomag.

Hány számlálóbiztosra, illetve területi szervezőre lesz szükség a sikeres adatgyűjtéshez?

Az adatfelvételt közel 3800 számlálóbiztos végzi, az ő munkájukat pedig mintegy 350 területi szervező irányítja, ellenőrzi.

Mire ügyeljünk?

Hogy kívánják megoldani kellő hitelességgel a számlálóbiztosok azonosíthatóságát, igazoltathatóságát?

A számlálóbiztosoknak fel kell mutatniuk KSH-igazolványukat, amikor felkeresik az adatszolgáltatásra kijelölt háztartásokat. Az adatszolgáltató kérheti, hogy az őt felkereső számlálóbiztos igazolja magát személyét azonosító igazolvánnyal is. Az összeíró nevét, illetve az esetleges változást a mikrocenzus időszakában működő információs telefonvonalon (zöld számon) is ellenőrizni lehet.

Adatvédelem

Milyen adatvédelmi garanciákat tud adni a KSH? Hogy biztosítja a személyiségi jogokat?

Már 120 évvel ezelőtt, az 1897. évi statisztikai törvény rendelkezett a statisztikai adatgyűjtések kapcsán a személyes adatok védelméről. Azóta folyamatos (az 1952. évi statisztikai törvény kivételével) az adatvédelmi garanciák törvényben rögzítése. A személyes adatok védelmét jelenleg erőteljesen körülbástyázott jogi környezet biztosítja: a statisztikai törvény, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény, valamint a mikrocenzust elrendelő törvény. Ezekben kifejezett követelményként van megfogalmazva az adatok bizalmas kezelése, az egyedi adatok nyilvánosságának tilalma.

Adatvédelmi garanciák az adatgyűjtés során:

• név nélküli adatgyűjtés,
• a kijelölt címek előzetes, hivatalos értesítése az adatgyűjtésről,
• a számlálóbiztosok a válaszokhoz okmányokat nem kérhetnek,
• a kötelező alapkérdőíven a nemzetiségre és az egészségi állapotra vonatkozó kérdések önkéntesek,
• az eredmények közlése során a válaszadót azonosító, felfedhető adatok nem jelennek meg.

A biztonságos adatszolgáltatás garanciái:

• a kérdőív önálló kitöltésének lehetősége interneten,
• a háztartáson belül a személyi kérdőívek jelszóval védhetők,
• a számlálóbiztosok igazolvánnyal rendelkeznek,
• zöld számon ellenőrizhető a számlálóbiztos személye,
• a számlálóbiztosok gondos kiválasztása, alapos képzése.

Az informatikai rendszerbe beépített adatbiztonsági garanciák:

• biztonságos informatikai védelemmel ellátott elektronikus adatgyűjtő rendszer,
• a számlálóbiztos összeíró eszközéről az adatokat a rendszer közvetlenül a KSH védett szerverére továbbítja,
• a számlálóbiztos összeíró eszközén átmenetileg tárolt adatok kódoltak, azokat a válaszadás lezárását követően az eszközön nem lehet megnézni,
• az adatok feldolgozása is zárt, védett informatikai rendszerben történik.

Mennyire biztosítottak a mikrocenzus során az adatszolgáltatók személyiségi jogai?

A mikrocenzusról szóló törvény megalkotásakor a legteljesebb mértékben figyelembe vették a személyiségi jogokat. Ezért az adatfelvétel név nélkül történik, és az adatfelvétel, illetve a megfelelő ellenőrzések után a lakcímet is leválasztják az egyéb adatoktól; az ún. különleges, érzékeny (nemzetiséggel, anyanyelvvel, egészségi állapottal kapcsolatos) kérdésekre a válaszadás nem kötelező. A mikrocenzusban közreműködők, köztük a számlálóbiztosok is, titoktartási kötelezettséget írnak alá. Az adatok csak összesített formában kerülnek nyilvánosságra, egyedi, az adatszolgáltató azonosítására alkalmas adatot a KSH nem szolgáltat.

Milyen adatvédelmi garanciák vannak a kérdőívekben a válaszadók beazonosíthatósága ellen?

A jogszabályokban le van fektetve a célhoz kötöttség, vagyis hogy csak statisztikai céllal lehet az adatokat kérni és hasznosítani. A kérdőíveken NÉV NEM SZEREPEL, csak a lakcím. (Vagyis bárki lakik ott, csak a cím jelenik meg, és az is csak az adatgyűjtés-szervezés szempontjából játszik szerepet.) A név csupán 2001 óta került le a népszámlálások és mikrocenzusok kérdőíveiről, a külföldi gyakorlatban pedig majdnem mindenhol pontosan nevesített kérdőívekre válaszolnak az állampolgárok. A személyes azonosításra lehetőséget adó lakcímet az adatfeldolgozás során le kell választani az egyéb információktól, így az elemzések során már csak a lakóhelyet jellemző egyéb paraméterekkel dolgozunk, amelyek általánosságban jellemzik a háztartásokat (pl. megye, település).

Az adatok publikálása általában nagyobb területekre vonatkozik (régió, megye, statisztikai kistérség, település), illetve csak olyan összesítésben, olyan aggregáltsági szinten, amely egyértelműen nem tudja azonosítani az adatszolgáltatót. Vannak olyan statisztikai eljárások, amelyek révén még a legkisebb területi egységen is biztosítható az egyedi adatok felfedhetősége elleni védelem (pl. kerekítés, kis elemszámú cellák üresen hagyása, a változó részletezettség csökkentése stb.). „Nem azonosíthatónak” tekintjük az információ forrását (jelen esetben a válaszadókat), ha ésszerűtlenül hosszú időt, munkabefektetést igényelne az azonosítás.

Azonosíthatóak-e az adatszolgáltatók a címeik alapján?

A lakcímet az adatfeldolgozás során le kell választani az egyéb információkról. Így az elemzések során már csak a lakóhelyet jellemző egyéb olyan paraméterekkel dolgoznak a statisztikusok, amelyek általánosságban jellemzik a háztartásokat (pl. megye, település).

Meddig azonosíthatók az adatszolgáltatók a címeik alapján?

A kérdőíveken a válaszadók neve nem szerepel, csak a lakcíme, de a lakcím is csak a kérdőívek érkeztetése alatt van egybekötve a válaszadó egyéb adataival. Ezután teljesen különválasztjuk, tehát sem nyilvánosságra, sem más szervezethez nem kerülhetnek el az egyedi információk, amelyek visszaélésre adhatnának lehetőséget.

Lehetséges-e, hogy a KSH kiadja az egyes személyekre vonatkozó adatokat olyan hatóságoknak, mint a bíróságok, az ügyészségek, a parlamenti vizsgáló-bizottságok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a titkosszolgálatok, a rendőr-főkapitányságok, vagy más nyomozati, adatgyűjtési jogkörrel felruházott szervek, vállalkozások?

A statisztikai törvény értelmében a KSH egyedi, a válaszadó személyét felfedő adatot semmilyen szervnek nem adhat át. A kérdőíven nem szerepel név, és az azonosító adatokat, így a lakcímet a feldolgozás során teljesen külön adatbázisban kezelik.

Sérthet-e személyiségi jogokat a mikrocenzus? Meg lehet-e tagadni erre hivatkozva a választ?

A kérdőív összeállításánál a legmesszebbmenőkig figyelembe vettük a személyiségi jogokat, amelyeket a mikrocenzusról szóló törvény is garantál. Tekintettel arra, hogy a mikrocenzus során a feltett kérdésekre a válaszadás az érzékeny adatok (anyanyelv, nemzetiség, egészségi állapot), valamint a kiegészítő felvételek kivételével kötelező, az adatszolgáltatást nem lehet megtagadni.

Milyen formában hozzáférhetők a mikrocenzus olyan, részletesebb adatai, amelyek nem jelennek meg az egyes kiadványokban?

Törvény deklarálja a statisztikai adatgyűjtések eredményeinek nyilvánosságát, részletesebb adatok is csak összesített, feldolgozott formában kérhetők. A kutatók vagy egyes adatkérők, így például önkormányzatok speciális pályázathoz vagy kutatáshoz igényelhetnek részletesebb adatokat, de ezek is összesített adatok. Egyedi adatokat a KSH senki és semmilyen intézmény számára nem ad meg.

Az adatok pontosságáért, valódiságáért milyen garanciákat tud adni a KSH?

A KSH munkatársainak szakmai felkészültsége, a szigorú adatvédelmi szabályok, a nemzetközileg is elismert és gyakorolt adatgyűjtési és feldolgozási módszertan, a lakosság bizalma és válaszadási készsége kellő garanciát jelent a begyűjtött adatok pontosságára, valódiságára.

Hol, hogyan lehet/ kell az adatokat tárolni, kezelni az összeírás alatt és után? Mi biztosítja a bizalmas adatkezelést?

A mikrocenzus összeírási szakaszában a kérdőívek a számlálóbiztosok laptopjairól, tabletjeiről rögtön egy központi adatbázisba kerülnek. Amennyiben adott területen nincs internet-lefedettség, a számlálóbiztos gépéről az összeírás napján este, otthonról küldi el az aznapi adatokat a központi adatbázisba. A kérdőívek lezárása után azokat újra megnyitni nem lehet, tehát maga a számlálóbiztos sem fér többé a már felvett adatokhoz. Ez nagyobb biztonságot jelent adatvédelmi szempontból, mintha papírkérdőívet használnánk. Beérkezés után azonnal megkezdődik az adatok feldolgozása, a feldolgozást a KSH alkalmazottai végzik. A mikrocenzusban részt vevő szervezők és számlálóbiztosok „titoktartási nyilatkozatot” írnak alá, miszerint a tudomásukra hozott személyes adatokat senki számára nem továbbítják.