Szingapúr
Szingapúr 63 szigetből álló ország Délkelet-Ázsiában, az Egyenlítőtől alig 137 km-rel északra. Az országhoz északon Malajzia, délen Indonézia van a legközelebb. Városállam, környezetében a legkisebb ország. Éghajlata trópusi. A napi átlagos középhőmérséklet 27°C, csekély mértékben ingadozik, az átlagos csapadékmennyiség 2300–2400 mm, a jellemző páratartalom 65 és 70% közötti. Történelme során területe több birodalomhoz is tartozott. A XIX. század elején még nem volt egyéb egy maláj halászfalunál, a XIX. és a XX. század nagyobb részében brit gyarmat volt, 1965 óta szuverén állam. Területe 700 km², a tengertől elhódított földekkel növekszik.
Az ország számos nemzetközi szervezet tagja (többek között a délkeletázsiai országokat tömörítő ASEAN-é, a Nemzetközi Elszámolások Bankjáé, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségé, a Világbanké, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezeté, a Nemzetközi Valutaalapé, az Interpolé, az ENSZ-é, az UNCTAD – az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájáé, a Világkereskedelmi Szervezeté).
| Általános mutatók, 2006 | |
|---|---|
| Mutatók | 2006 |
| Terület, km² | 699,4 |
| Népesség, millió fő | 4,48 |
| Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, USD | 30 900 |
| GDP növekedése, % | 7,9 |
| Fogyasztóiár-növekedés, % | 1,0 |
| Munkanélküliségi ráta, % | 3,6 |
| Árfolyam, szingapúri dollár/USD | 1,59 |
Lakossága 4,5 millió fő volt 2006-ban. Népsűrűsége a világon az egyik legnagyobb, közel 6 400 fő négyzetkilométerenként. A népesség több mint fele buddhista vagy taoista, mintegy 15%-a keresztény, ugyanekkora része muzulmán, és a nem vallásosak aránya is hasonló. Etnikailag a népesség háromnegyede kínai, közel 14%-a maláj (őslakos), 9%-a indiai. A 15 éves és idősebb népesség fele legalább 2 nyelven beszél (leggyakrabban kínaiul és angolul). Összehasonlításul: a 2005. évi mikrocenzus adatai szerint a magyar népesség negyede-ötöde beszél anyanyelvén kívül más nyelven. Szingapúrban az írástudatlanok aránya (ugyancsak a 15 éves és idősebb népességen belül) 4,6%. Az egyetemi végzettségűek száma 2000 és 2005 között évente átlagosan 10%-kal növekedve az időszak végére 424 ezer főre rúgott.
A teljes termékenységi arány, amely azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, 1,26, kevesebb, mint a népességszám egyszerű szintentartásához szükséges 2,1, elmarad az európai uniós, sőt a magyarországi szinttől is. A népesség mindazonáltal növekszik, az élveszületések száma több mint kétszerese a halálozásokénak. Az élveszületési ráta 10‰ – hasonló a hazaihoz, a halálozási ráta 4,3‰ – mintegy harmada annak. A vezető halálokok: rák (26%), szív- és magasvérnyomás-betegségek (22%), tüdőgyulladás (15%), agyér-betegség (10%). A népesség születéskor várható élettartama magas.
| Főbb népesedési mutatók, 2006 | ||
|---|---|---|
| Szingapúr | Magyarország | |
| Ezer lakosra jutó | ||
| élveszületés | 10,0 | 9,9 |
| halálozás | 4,3 | 13,1 |
| természetes szaporodás (+) / fogyás (–) | 5,7 | –3,1 |
| Csecsemőhalandóság, ‰ | 2,6 | 5,7 |
| Születéskor várható élettartam, év | ||
| férfiak | 77,7 | 68,6 |
| nők | 81,5 | 76,9 |
| A népesség korösszetétele, % | ||
| –15 éves | 22,7 | 15,4 |
| 15–64 éves | 70,7 | 68,8 |
| 65 és idősebb | 6,6 | 15,8 |
A környezetvédelmi szempontokra nagy súlyt helyeznek. A dolgozók fele tömegközlekedési eszközzel jár naponta munkába, 6%-a pedig gyalog. A keletkezett szemét 91%-át elégetik. Az új gépkocsik regisztrálását kvótához kötik, az autósok úthasználati díjat fizetnek.
Száz háztartásból 70 rendelkezik személyi számítógéppel és 72 légkondicionálóval. 1000 lakosra 1034 mobiltelefon-előfizető jut.
Gazdasága fejlett, egy főre jutó bruttó hazai terméke vásárlóerő-paritáson számítva nyugat-európai szinten van, Ázsiában – Japánnal egy szinten – a legfejlettebb ország.
2001-ben a világgazdasági recesszió és a technológiai szektor válsága 2,2%-kal visszavetette a GDP-t, de a csökkenés átmenetinek bizonyult. 2004-ben már 8,8, 2005-ben 6,6, 2006-ban pedig 7,9%-os gazdasági növekedést regisztráltak. A lendületes fejlődés azóta is folytatódott: 2007 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény 9,4%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A bruttó hazai termék az utóbbi 10 évben éves átlagban 5,2%-kal nőtt (hazánkban 4,4%-kal). A termelékenység (az egy foglalkoztatottra vetített GDP) 2005-ben 2,1%-kal, 2006-ban 1,2%-kal emelkedett. A termelési és a termelékenységi indexek közötti eltérést a foglalkoztatottak számának gyors növekedése magyarázza. A szingapúri Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2005-ben 113 ezerrel, 2006-ban 176 ezerrel (7%-kal) nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedés – előzetes adatok szerint – 2007 első három negyedévében is töretlen.
Egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson
Az infláció alacsony, 2006-ban a fogyasztói árak 1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A foglalkoztatottak száma 2006 decemberében 2,5 millió fő volt (vándormunkások, külföldről ingázók, ideiglenesen ott-tartózkodók, szállodákban, hajókon, építkezéseken lakók nélkül). Az átlagos munkaidő viszonylag hosszú, 2006-ban több mint 46 óra volt hetenként (az Európai Unió átlagában 38 óra körül van a heti munkaidő). A munkanélküliségi ráta alacsony, 2006-ban 3,6% volt. Foglalkoztatási szempontból a legnagyobb ágazatok, melyek egyenként a foglalkoztatottak több mint egyötödét alkalmazzák, a feldolgozóipar és a közösségi, személyi szolgáltatás. Utánuk a nagy- és kiskereskedelem, majd az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás következik. A kikötőbe évente csökkenő számú (2006-ban 129 ezer) hajó érkezik, növekvő (466 millió tonna) bruttó rakománnyal. Nemzetközi repülőtere, Changi 2006-ban 35 milliós utasforgalmat bonyolított le. A turizmus – a távolságok és a magas árak ellenére – jelentős. 2006-ban 9,7 millió külföldi látogatta meg Szingapúrt, ebből 3,3 millió az ASEAN országokból (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnam, Szingapúr) érkezett. Hazánkkal nincsenek számottevő turisztikai kapcsolatai. A városban 27 000 szállodai szoba várja a vendégeket, foglaltságuk éves átlagban 85%-os.
A világ országainak rangsorában a 14. legnagyobb termékexportőr és a 15. legnagyobb importőr (2005-ben 230 milliárd USD értékben exportált és 200 milliárd USD értékben importált árukat), az Európai Unión belüli forgalmat figyelmen kívül hagyva mindkét téren a kilencedik. Az utóbbi években a kivitel értéke számottevően – évente legalább 14%-kal meghaladta a behozatalt. Legfőbb külkereskedelmi partnerei: Malajzia, Egyesült Államok, Kína, Indonézia és Japán. Hazánk nem folytat jelentős külkereskedelmet az országgal.
A folyó fizetési mérleg hagyományosan aktív, 2006-ban az aktívum összege megközelítette az 58 milliárd szingapúri dollárt.
A közvetlen külföldi tőkebeáramlás 2005-ben 20,1 milliárd USD-t tett ki, közel négyszeresét a kiáramlásnak (5,5 milliárd dollár). Az évek során beáramlott külföldi tőke állománya az év végén 186 milliárd dollárt tett ki, míg a kiáramlott tőkéé 111 milliárd dollárt.
Források: A Szingapúri Statisztikai Hivatal honlapja / World Trade Organization Statistics Database / Singapore maritime portal / UNCTAD World Investment Report / Singapore Ministry of Manpower
2007. december