Csodálatos városok – Prága
Acseh főváros, Prága, az ország közepén, a Moldva két partján fekszik. Alapításáról számos legenda kering. Nevét egyesek szerint a folyó hangos zúgásáról (zúgó= prah), mások szerint egy helyről – ahol a legkönnyebb volt az átkelés a folyón (praha=gázló) – kapta. A cseh főváros Európa közepén, körülbelül 300 km-re Bécstől és 550 km-re Budapesttől helyezkedik el. A kilenc dombra épült települést gyakran nevezik „száztornyú”, vagy „arany városnak” is. Ez utóbbi valószínűleg I. Károly cseh király idejéből származik, ekkor ugyanis arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A csehek a X. században települtek le ezen a környéken, és a város hamarosan a Cseh Királyság központja lett, ami nagyban kötődik I. Károly nevéhez. Károly (1316–1378) Prágában született és halt meg. Először német és cseh király (1333–1346), majd IV. (Luxemburgi) Károly néven német-római császár (1346-1353) volt. Uralkodása idején a Német-római Császárság székhelyét áttette Prágába. 1348-ban megalapította Közép-Európa első egyetemét, 1356-ban adta ki a német aranybullát. Felépíttette Prága nevezetes kőhídját, a Károly-hidat, és a prágai királyi vár (Hradzsin), benne a Szt. Vitus Székesegyház építésének kezdete is az ő nevéhez fűződik. A város 2000-ben Európa kulturális fővárosa címet is elnyerte.
| Prága, Budapest és Bécs főbb mutatói 2007-ben | |||
|---|---|---|---|
| Prága | Budapest | Bécs | |
| a) 2008 évi adat. b) EUROSTAT, 2007 | |||
| Terület, km² | 496 | 525 | 415 |
| Népesség, 2007. december 31-én, ezer főa | 1 233 | 1 712 | 1 687 |
| a főváros aránya az össznépességen belül, % | 11,9 | 16,9 | 20,3 |
| 65 éves és idősebb népesség aránya, % | 15,6 | 18,4 | 16,4 |
| Férfiak születéskor várható élettartama, év | 75,6 | 71,2 | 76,6 |
| Nők születéskor várható élettartama, év | 80,7 | 77,9 | 81,9 |
| Vándorlási egyenleg (bel- és külföldi), ezer fő | 19,2 | 9,1 | 7,5 |
| Foglalkoztatási ráta, %a | 60,2 | 57,0 | 67,4 |
| Munkanélküliek aránya, %a | 1,9 | 4,3 | 6,7 |
| Egy főre jutó GDP, PPS | 42 983 | 33 855 | 43 300b |
| Ezer főre jutó kórházi ágyak száma | 8,4 | 11,0 | 8,6 |
Prága 1990 óta 57, önkormányzattal (ami 22 adminisztratív körzetet alkot) rendelkező városrészre van felosztva. Lakossága 1600-ban 60 ezer, 1900-ban 202 ezer, 2007-ben több mint 1 millió 200 ezer volt. A lakosság száma az utóbbi években alig változik. 1993-tól 2001-ig 5%-kal csökkent, majd 2007-ig 4,5%-kal nőtt, így a 2007. évi népesség alig 5 ezerrel maradt el az 1993. évitől. Az átlagos életkor a fővárosban (41,7 év) 1,7 évvel magasabb, mint a köztársaság átlaga.
Az egy főre jutó GDP alakulása Prágában
(Csehország átlaga = 100)
Csehország fővárosa gazdaságilag az egyik legintenzívebben fejlődő város Kelet-Közép-Európában. Már az első világháborút megelőzően az Osztrák-Magyar Monarchia ipari kapacitásának jóval több mint fele a cseh tartományokban volt. A gépgyártás, az élelmiszer- és vegyipar még ma is jelentős, bár a fővárosban az ipar szerepe mérséklődik.
A fővárosban az egy főre jutó GDP évek óta több mint a duplája az országos átlagnak, és az egy foglalkoztatottra jutó GDP megközelíti az átlag másfélszeresét. Csehország bruttó hazai termékének 25%-át Prága adja, amit a foglalkoztatottak 13%-a állít elő. Ez a nagy különbség a termelékenységben a bruttó hozzáadott érték szerkezetéből adódik, melynek fő jellemzője a termelő ágazatok alacsony és a szolgáltatások magas aránya a fővárosban. Míg az ország egészében a termelő ágazatok súlya 2007-ben több mint 41% volt, addig Prágában nem érte el a 19%-ot sem. A szolgáltatások közül leginkább a pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek szerepe emelkedik ki (meghaladja a 30%-ot), de jóval nagyobb az országos átlagnál a kereskedelem, szálláshely- szolgáltatás aránya is (20,2%, szemben az országos 14,4%-kal).
Csehország és Prága bruttó kibocsátása gazdasági ágak szerint, 2007
Az innovációs tevékenységet végző vállalkozások 23%-a működött a fővárosban 2004 és 2006 között, és a termék- és folyamatinnovációk ráfordításainak 37%-át itt használták fel.
A prágai tömegközlekedés három metróvonalra, huszonöt villamosvonalra épül, és mintegy kétszáz autóbuszjárat egészíti ki. Közúton a városba vezető sugárutak teszik könnyen megközelíthetővé. Autópálya köti össze Szlovákiával és Németországgal. A belvárosi rész tehermentesítésére elkészült a belső városi körgyűrű, és hamarosan elkezdődik a külső körgyűrű teljes kiépítése is. Prága főpályaudvara a C metró vonalán, az Óvárostól keletre helyezkedik el, a Budapestről érkező vonatok egy része is ide fut be. A fővárosban van a régió egyik legforgalmasabb repülőtere, évente mintegy 10 millió utassal.
| Prága számokban, 2007 | |
|---|---|
| Az országos átlag %-ában | |
| Átlagkereset | 136,6 |
| Átlagos nyugdíj | 107,4 |
| Munkanélküliek aránya | 36,1 |
| Ezer lakosra számítva, % | |
| Egyetemi hallgatók | 316,6 |
| Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken | 298,6 |
| Felderített bűncselekmények | 211,0 |
| Lakásépítés | 197,5 |
| Közlekedési balesetek | 158,2 |
| Ágyak száma a kereskedelmi szálláshelyeken | 144,0 |
| Kórházi ágyak | 138,7 |
| Halálozások aránya | 101,0 |
| Élveszületések aránya | 99,1 |
A lakásépítés 2007-ig fellendülést mutatott, a befejezett 9200 lakás csaknem háromszorosa volt az ezredforduló éveiben építetteknek, és az ezer lakosra jutó építés ebben az évben meghaladta a budapestit (7,9 volt a budapesti 5,7-tel szemben).
Környezetvédelmi beruházás 2007-ben kevesebb volt, mint az előző évben, ugyanakkor a nem beruházás jellegű környezetvédelmi ráfordítás nőtt, meghaladta az országos kiadások több mint egynegyedét. Ezen belül legnagyobb ráfordítást a hulladékkezelés igényelt, közel 77%-ot. A környezetet terhelő kibocsátások közül – 2006-ban mért adatok szerint – Prágában a szálló por, a nitrogén-oxid és a széndioxid nagyobb mértékben volt jelen az országos átlagnál.
Prága ősi egyetemi város. Nyolc állami egyeteme és főiskolája közül a Károly Egyetemet 1348-ban, a Műszaki Egyetemet 1717-ben, a Szépművészeti Akadémiát 1800-ban alapították. Emellett újabban számos magán felsőoktatási intézmény is működik a városban. Az állami intézményekben 2007-ben több mint 100 ezer, a magán felsőfokú iskolákban közel 20 ezer hallgató tanult, ami az ország összes hallgatójának egyharmadát, illetve felét jelentette.
A cseh főváros hosszú évtizedek óta gazdag történelmi hagyományaival, impresszív városképével, épületeivel, kulturális és egyéb programjaival a világ minden részéről vonzza a turistákat. Itt van Európa egyik legnagyobb műemlékvédelem alatt álló városi területe, ugyanis az UNESCO a városközpontnak szinte a teljes területét a világörökség részévé nyilvánította. Ez a Moldva-parti nagyváros gótikus, barokk és szecessziós stílusú épülethomlokzataival egy kőből faragott történelemkönyvre hasonlít. A városközpont őrzi a különböző korokból származó építési stílusirányzatokat, talán nincs is olyan negyed, ahol minden épület ugyanabban a korban épült volna.
Csehországban 2007-ben az összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek 17%-a volt a fővárosban. Az országban mintegy 13 millió vendéget regisztráltak, 35%-ukat Prágában, és a több mint 40 millió vendégéjszakának közel 30%-át a fővárosban töltötték. A turisták több mint 90%-a külföldről érkezett, és átlagban 4 napot és 3 éjszakát töltött Prágában. A legtöbb turista 2007-ben Németországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból és az Egyesült Államokból érkezett a városba. A 39 ötcsillagos szálloda közül 2007-ben 31 a fővárosban volt található, és a négycsillagos szállodák közel egyharmada is itt működött. A többi szálláshelytípus ennél kisebb arányban (2-9%) fordult elő.
Az Osztrák-Magyar Monarchiából megőrzött kávéházi kultúra, hasonlóan a többi európai országhoz, illetve nagyvároshoz, kissé visszaszorult. A rendszerváltás óta számos külföldi befektető érkezett a cseh fővárosba (amerikaiak, németek, hollandok, dánok, franciák, angolok, ázsiaiak), és hozták magukkal szokásaikat, így ma már Prágában is elterjedtek a nemzetközi árukínálattal rendelkező üzletek, gyorséttermek. Emellett mind a mai napig a világon a legtöbb árpalét Csehországban fogyasztják. A sörivásban Csehország áll a világranglista csúcsán, évi 162 liter fejenkénti fogyasztással, Írországot és Németországot is megelőzve. Az ír és az angol pubokhoz hasonlóan Prágában is igen népszerűek a „hospoda”-k (sörcsarnokok). A fővárosban működik többek között a régóta legismertebb házi sörfőzde, az U Fleku.
Prágával sok világszerte ismert név kapcsolódik össze. II. Rudolf prágai udvarában dolgozott a híres csillagász, Kepler. Itt született – többek között – Jan Neruda költő, író, Franz Kafka író, Jiří Menzel filmrendező és a Cseh Köztársaság volt elnöke, Vaclav Havel író is. A Vysehrad (fellegvár, a város egyik nevezetessége, a városlakók kedvenc hétvégi találkozóhelye) szikláin épült Szent Péter és Pál templom mellett lévő nemzeti díszkertben (sírkertben) számos nagy személyiség nyugszik, és Smetana híres Moldva c. szerzeményét kongatja a templomharang.
Források: Cseh Statisztikai Hivatal Évkönyv 2008 / Wikipédia / Marco Polo: Prága / Eurostat / Magyar statisztikai zsebkönyv 2008 / Budapest statisztikai évkönyv, 2008 Nemzetközi fejezet / Jack Altman: Prága.
2010. szeptember