Csodálatos városok – Brüsszel, Amszterdam, Luxembourg
EEurópában kevés országot fűz össze annyira szoros történelmi és gazdasági kötelék, mint a Benelux-államokat. A Belga Királyság, a Holland Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség kapcsolata a 20. század közepétől vált igazán szorossá, melynek eredményeként 1947-ben megalakították a Benelux Gazdasági Uniót. 1949-ben a három állam együtt lépett a NATO-ba, 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösség, majd 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai között voltak.
Földrajzi elhelyezkedésük is egyedülálló, Luxembourg és Amszterdam között 400 km a távolság, ennek mindössze fele a Brüsszelt Luxembourggal, illetve Amszterdamot Brüsszellel összekötő útvonal hossza.
A három ország, és ezzel a fővárosaik is az unió legfejlettebb gazdasági területeihez tartoznak. Az egy főre jutó GDP az EU–27 átlagát Hollandiában 30, Belgiumban 18%-kal haladja meg. Luxemburg – amely egyszerre ország és az EU területi nómenklatúrája szerint régió –, valamint a brüsszeli régió fejlettsége kiemelkedő, mintegy két és félszerese az uniós átlagnak.
| Általános mutatók*, 2003–2006 | |||
|---|---|---|---|
| Mutató | Brüsszel | Amszterdam | Luxembourg |
| * A bemutatott városokra megadott statisztikai adatok elsődleges forrása az Eurostat Urban Audit adatgyűjtése, mely a 2003–2006-os időszakra vonatkozik. a) Az ország adata. | |||
| Terület, km² | 161 | 165,9 | 51,5 |
| Lakosság, ezer fő | 1 031 | 743 | 83 |
| az ország népességének %-ában | 9,7 | 4,5 | 17,3 |
| Népsűrűség, fő/km² | 6 404 | 4 479 | 1 616 |
| Foglalkoztatási ráta, % | 53,4 | 65,0 | 63,6a) |
| Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában | 19,0 | 29,1 | 17,1a) |
| Munkanélküliségi ráta, % | 17,6 | 7,3 | 4,7a) |
Brüsszel
A nagy történelmi múlttal rendelkező városok közül Brüsszel alapítása a 6. századra tehető, a 7. századtól a burgundi Németalföld kereskedővárosa lett. 1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg tette fővárossá és 1477-től a Habsburg Birodalom részévé vált. 1795-től 1815-ig Franciaország része volt, majd a függetlenség 1830-ban bekövetkezett kikiáltásáig Hollandiához tartozott. A második világháborús népességmozgás eredményeként lakosságának 85–90%-a francia, 10–15%-a holland anyanyelvű. A hivatalos nyelv a francia és a holland, a fővárosban minden felirat és utcanévtábla kétnyelvű, és a legtöbb hivatalos szervnél és közszolgáltatónál mindkét nyelv használható.
Brüsszelt az Európai Unió fővárosának tekintik. Helyzete speciális, a szigorúan vett főváros népessége ugyan csak 146 ezer, de a hivatalosan 1970. december 24. óta létező brüsszeli régió (a köznyelvben csak Brüsszel) lakossága már meghaladta az 1 milliót. Brüsszel nemzetközi szerepéből adódik, hogy a lakosok 73,1%-a belga állampolgár, 4,1 francia, 12%-uk egyéb, uniós tagország állampolgára, 10,8%-uk a világ más pontjairól érkezett.
A brüsszeli királyi palota
A város gazdaságát a bruttó hozzáadott érték 88%-át kitevő szolgáltatások és a közintézmények uralják. A legfontosabb EU-s intézmények mellett, mint az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament, számos más nemzetközi szervezet központja is megtalálható itt, és mintegy 2000 nemzetközi társaság is képviselteti magát. Európa negyedik konferencia- és kongresszusi központjaként tartják számon, ahol évente mintegy 1000 konferenciát rendeznek. A nagyvárosok sorában Brüsszel a legjobb 10 között szerepel az infrastruktúráját, életminőségét, emberi erőforrásait tekintve. Több nagy pályaudvara van, a vonatok naponta 200 ezer utast szállítanak, nem számítva a határon át ingázó munkavállalókat. A három metróvonalon a városi közlekedés 45%-a bonyolódik. Repülőterén évente 17,8 millió utas fordul meg.
Kulturális élete pezsgő, számtalan múzeum, székesegyház várja a látogatókat. A szecesszió fővárosának tartják, mivel mintegy 1200, ebben a stílusban épült ház tekinthető meg. A város nevezetességei közé tartozik a jelképpé vált Manneken Pis, az alig 62 cm-es szobrocska, vagy az 1958-as világkiállításra épített Atomium, melynek lábainál manapság az unió államainak nevezetességeit bemutató Mini-Európa nevű állandó szabadtéri kiállítás tekinthető meg. Messze földön híres a brüsszeli csipke, és mintegy 300 féle sört csapolnak a sörözőkben.
Amszterdam
Az Észak Velencéjeként is emlegetett várost, Amszterdamot a 13. században halászok alapították, nevét az Amstel folyóról kapta. 1300-ban városi rangot kapott, és a 16. században már jelentős kereskedelmi várossá lépett elő. Az 1585-től 1672-ig terjedő időszakot nevezik a hollandok Arany Korszaknak. Ekkor épült ki Amszterdam városszerkezete, mely a mai napig fennáll. Nagy számban telepedtek le arany- és ezüstművesek, gyémántköszörűsök. 1620-ban jelentek meg az első újságok, és Amszterdam volt az első város a világon, amelynek utcáit megvilágították. A város lakossága 1700-ra elérte a 210 ezer főt. A 18. században a világtengerért vívott harcban alulmaradt, és ezzel veszélybe került a kikötői forgalom is. Második virágkora az 1870-es években kezdődött, megépültek a vasútvonalak, 1952-re három csatorna készült el. 1920-ban a kontinens legrégibb repülőtere (a Schiphol) nyílt meg, mely évi 46–48 millió utas szállításával Európa ötödik legforgalmasabb légikikötője.
Amszterdami csatorna
Annak ellenére, hogy a holland kormány székhelye Hágában van, Amszterdam a hivatalos főváros, és egyben az ország legnagyobb városa, melyet évente 3,5 millió turista látogat. Területének ötödrészét az öböl, kikötőmedencék, csatornák (grachtok), folyótorkolatok vízfelületei foglalják el. A mintegy 100 szigetre tagolódó város egyes részeit számtalan híd köti össze, a közlekedést 600 ezer bicikli, 2500 csónak segíti, a tömegközlekedést 17 villamosvonal, 3 földalatti metróvonal és buszok látják el. A város egy színes forgatag, 175 nemzetiség él és dolgozik benne. A hivatalos nyelv a holland, de a lakosság nagy része tökéletesen beszél angolul.
Hollandiában művészeti, kulturális téren Amszterdam szerepe vitathatatlan. 55 színház és koncertterem, 51 múzeum található a városban, közülük leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt festményei közül az Éjjeli őrjárat látható, vagy a Vincent van Gogh Múzeum, melyben a festő több mint 200 képe tekinthető meg. A híres épületek között tartják számon a Rembrandt-házat, vagy a Gyémántmúzeumot, ahol a gyémántcsiszolást is meg lehet tekinteni. A sportkedvelők, közülük is a labdarúgás rajongói szurkolhatnak kedvenc csapatuknak, az Ajax Amszterdamnak az Amszterdam Arénában, mely 1928-ban épült a városban megrendezett nyári olimpia egyik helyszínéül.
Luxembourg
Luxembourg (érdekesség, hogy több nyelven nemcsak a város, hanem az ország is Luxembourg) történelme mintegy ezer évre vezethető vissza, amikor 963-ban Sigefroi gróf megvette a két utcányi településsel körbevett kastélyt, amelyet először Lëtzebuerg, majd később Luxembourg néven jegyeztek. Fokozatosan bővült a város, a 14. században a kolostorok, templom környékére kórházat, piacot építettek. Ekkor kezdték felépíteni a mély folyóvölgy szikláiba vájt városfalat, mely az évszázadok során komoly erődítményrendszerré vált, és az Észak Gibraltárja nevet kapta. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett. A viharos évszázadok során burgundi, spanyol, francia, porosz és osztrák fennhatóság alatt is volt, míg 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Luxemburg nagyhercegség formájában önálló állam lett. Az első nagyherceg I. Vilmos holland király lett, így Luxemburg és Hollandia perszonáluniót alkotott. Az 1839. évi londoni szerződés nyomán a nagyhercegség nyugati része Belgiumhoz került. Végül 1867-ben, szintén Londonban, kimondták Luxemburg örökös semlegességét, és demilitarizált státuszát.
A luxembourgi városfal része
A stratégiailag nem túl fontos országot jelentős acélipara tette vonzóvá a mindenkori hódítók számára. Luxembourg korábban a Közös Piac, ma az Európai Unió néhány szervezetének, mint az Eurostat, Európai Bizottság bizonyos szervezeti egységei, az Európai Parlament titkársága, az Európai Befektetési Bank, ad otthont.
A mindössze 83 ezret számláló lakosság mintegy 40%-a luxembourgi, a 60%-át képviselő külföldiek közül 36% portugál, 22% francia, 14% olasz és 8,8% belga nemzetiségű. 140-re tehető a különböző nemzetiségek száma. 120 ezerre becsült azok száma, akik naponta járnak be dolgozni a környező országokból, Belgiumból, Franciaországból vagy Németországból. A luxembourgiak két fő tevékenységi területe a bank és az audiovizuális kultúra. 1970 és 1990 között a bankok száma megnégyszereződött, és számos rádió- és televíziótársaság, mint a Radio Luxembourg, RTL Group, működik itt, melyek Európa-szerte sugározzák műsoraikat. A bruttó hozzáadott érték 86%-át a szolgáltatások, 13%-át az ipar állítja elő. A bankszektorban foglalkoztatottak számának növekedése ellensúlyozta az ipari foglalkoztatás csökkenését.
A születéskor várható élettartam Hollandiában a legmagasabb, 80,0, ugyanez a mutató Belgiumban 79,5, Luxemburgban 79,4, míg Magyarországon 73,2 év. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma mindhárom városban meghaladja a 10,6-os uniós átlagot, legnagyobb mértékben, 5,3 ezrelékkel Brüsszelben. A halálozási ráta Amszterdamban és Luxembourgban is alacsonyabb az EU–27 országainak átlagában mért 9,6 ezreléknél. Orvosra és kórházi ágyra Luxembourgban kell a legrövidebb ideig várni, míg Amszterdamban a legtöbb (257, illetve 207) az egy orvosra, egy kórházi ágyra jutó betegek száma.
Mindhárom város kiemelt turisztikai célpont, talán a földrajzi elhelyezkedésük indokolja, hogy a turisták kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáinak száma Amszterdamban a legmagasabb, közel 8 millió, míg Luxembourgban ennek alig tizedét, 752 ezret töltenek el a turisták.
| Néhány mutató összehasonlításul, 2003–2006 | |||
|---|---|---|---|
| Megnevezés | Brüsszel | Amszterdam | Luxembourg |
| Egyszemélyes háztartások aránya, % | 50 | 55 | 43 |
| Egyszülős háztartások aránya, % | 13 | 10 | 4 |
| Háztartásokban élők átlagos száma, fő | 2,0 | 2,0 | 2,1 |
| Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, db | 482 | 286 | 646 |
| Munkábajárás átlagos ideje, perc | 33 | 31 | 17 |
| Egy lakosra jutó múzeumlátogatások száma, fő | 2,0 | 7,9 | 1,9 |
Az Eurostat felmérése szerint Amszterdamban a megkérdezettek 60, Luxembourgban 50, Brüsszelben 43%-a szerint könnyű állást találni a városban. Brüsszelben a nyilatkozók 25, Amszterdamban 12, Luxemburgban csupán 5%-a vélte úgy, hogy megfelelő lakhatáshoz lehet jutni elérhető áron.
Amszterdam bevásárlóutcája a 21., Brüsszelé 26., Budapest Váci utcája a 28. legdrágább a világ városainak rangsorában.
A három főváros kulturális életben betöltött szerepe is vitathatatlan, Brüsszel Grand-Palace tere 1998-tól, Luxembourg óvárosi negyede és erődítménye 1994 óta, Amszterdam védművonala 1996-tól része az UNESCO világörökségi listájának. Luxembourg eddig kétszer volt Európa kulturális fővárosa, 1995-ben és 2007-ben, ekkor egy nagy régió részeként. Amszterdam 1987-ben, Brüsszel 2000-ben nyerte el ugyanezt a címet.
Források: Eurostat adatbázis; Urban Audit (Eurostat), Amsterdam in figures, Statistical Survey of the Brussels-capital Region, a belga, a holland és a luxemburgi statisztikai hivatalok honlapja, Wikipédia.
2009. április