A háló kalózai
A„kalózok”, tengeri rablók tevékenysége ellen a parti őrségek sikerrel küzdenek, de még így is az általuk okozott kár évente mintegy 8,5 milliárd angol font. A világ legveszedelmesebb kalózterülete ma is az indonéz partok menti Malaka-szoros.
Biztonságtechnikai eszközök használatának aránya a
számítástechnikai ágazatban vállalatnagyság szerint, 2004
A kalózkodás újkori változata, a szoftverkalózkodás – mások alkotói tulajdonának engedély nélküli felhasználása – az internet terjedésével rövid idő alatt komoly üzletággá nőtte ki magát, és napjainkban jelentős veszteségeket okoz az üzleti világban és a mindennapokban. A Business Software Alliance (BSA) szerint – amely kiemelkedő szerepet játszik a biztonságos és jogkövető digitális világ kialakításában – Magyarországon az illegálisan használt szoftverek aránya 44%. Ez az arány magasabb az Európai Unió átlagánál, de Kelet-Közép-Európában közepes érték.
Az internet, amely határtalan információcserét tesz lehetővé, növekvő vadászterülete a hackereknek és a crackereknek, és az információ biztonságára a cégek döntéshozói egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.
Az elmúlt két évben az európai és az észak-amerikai IT döntéshozók ilyen irányú érzékenysége jelentősen nőtt. A BSA felmérése szerint háromnegyedük tekinti a biztonságot az üzleti tervezési folyamat részének, és ennél is nagyobb hányaduk (81%) leginkább egy esetleges leállás miatti üzleti veszteség miatt aggódik. Az információbiztonság az ügyfeleket komolyan foglalkoztatja, és csaknem kétharmaduk érdeklődik az adott cég biztonsági rendszereinek állapota felől. A fokozott megrendelői figyelem a cégek 70%-át ösztönözte rendszerei felülvizsgálatára.
Magyarországon személyi számítógépet a vállalkozások 89%-a, internetet több mint háromnegyede használ, honlapot 40%-uk üzemeltet. Az információbiztonság oldaláról a vírusvédelem és a tűzfal használata a legelterjedtebb. Érzékelhető azonban, hogy a nagyvállalatok a számítógépes rendszereiket fokozottabban védik, mint a mikrovállalkozások, ahol a számítógépeket védő biztonsági rendszerek sokszor hiányoznak vagy nem megfelelő színvonalúak.
| Számítástechnikai rendszerek és adatok elleni bűncselekmények száma Magyarországon* | ||||
|---|---|---|---|---|
| 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | |
| * Adatforrás: crimestat.b-m.hu. a) Egy ügyben 700 cselekmény. b) Egy ügyben 230 cselekmény. | ||||
| Számítástechnikai rendszerek és adatok elleni bűncselekmények |
206 | 484 | 1017 | 434 |
| Ebből: | ||||
| adat megváltoztatásával, a működés megakadályozásával |
2 | 29 | 805 | 273 |
| jogtalan haszonszerzés az adat megváltoztatásával, a működés megakadályozásával kárt okozva |
176 | 410 | 146 | 100 |
| számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége |
2 | 246a) | 14b) | 56 |
A cybercrime elleni küzdelem nem újkeletű. Az információbiztonság érdekében, az illetéktelen behatolás ellen az OECD több mint három évtizede fogalmazott meg ajánlást, amelyben négy nagy csoportot különített el: a csalást, az adatkikémlelést, a hamisítást, a szabotázst. Az Egyesült Államokban az FBI National Computer Crime Squad-ja (NCCS) a nyolcvanas évek második felétől fejt ki tevékenységet. A számítógépes bűnözés új formája, a hálózati vagy internetes bűnözés azonban 1996-tól öltött olyan méreteket, hogy kiemelten foglalkozzanak vele. Európában először a németek hoztak létre – 1998 decemberében – önálló internet-rendőrséget (Zentralstelle zur Bekampfung der Internetkriminalitat), de 1999 elején Japánban is megkezdte működését, ahol a gyermekpornográfia elleni harc az elsődleges feladat. A számítástechnikai bűnözéssel szemben 2001-ben született nemzetközi, ún. Cybercrime Egyezmény elsősorban a számítógépes bűnözés hálózati jellegéből fakadó kihívásokra próbált reagálni (mint pl. a jogosulatlan hozzáférés, az adatkikémlelés), de új rendelkezések is születtek, pl. a vírusírás ellen. Az új jogszabályok jelentős szigorodást hoztak a számítógépes környezetben elkövetett bűncselekményekben. Önálló tényállás lett például a számítógépes rendszerbe való illetéktelen behatolás, az adatokban rongálásszerű károkozás, a számítógépes csalás és olyan előkészületi jellegű magatartás, a rendszert védő kódok átadása illetékteleneknek.
Magyarországon a számítástechnikai rendszerek és adatok elleni bűncselekmények és vétségek száma 2005-ben mintegy félezer volt, kevesebb mint fele az egy évvel azelőttinek és több mint kétszerese a 2002. évinek.
A számítástechnikai rendszerek és az adatok elleni bűncselekmények leggyakoribb válfajává nőtte ki magát az adatok megváltoztatása és a működés megakadályozása. Azoknak az eseteknek a száma, ahol a jogtalan haszonszerzés megállapítható volt, 2003-tól csökkent.
2006. július