Mutatók 2004 2005 2006 2007 2008a 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022
Külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai, mrd Ftb 597 636 678 639 731 819 828 847 841 891 1 070 1 235 1 292 1 386 1 808 2 248 978 1 250 2 188
Lakosság belföldi turisztikai kiadásai, mrd Ftc 441 627 400 452 624 506 545 574 580 559 621 542 565 615 657 723 406 546 854
Külföldre utazók turisztikai kiadásai külföldön, mrd Ftd 578 581 591 708 563 538 506 495 460 467 536 588 688 754 832 899 343 439 980
Magyarországi turisztikai fogyasztás, mrd Fte 1 038 1 263 1 078 1 091 1 355 1 325 1 373 1 421 1 420 1 450 1 691 1 777 1 857 2 001 2 465 2 971 1 384 1 796 3 042
Összes turisztikai kibocsátás, mrd Ft 1 934 2 235 2 535 2 971 3 007 2 940 2 969 3 183 3 167 3 419 3 789 4 162 4 485 4 990 5 550 5 982 5 022 6 197 8 478
Turisztikai ágazatok összes hozzáadott értéke alapáron, mrd Ft 877 978 1 086 1 322 1 241 1 189 1 223 1 333 1 396 1 558 1 747 1 884 2 041 2 231 2 511 2 738 2 257 2 651 3 494
Foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban, ezer főf 308 303 309 323 333 318 317 331 338 346 368 412 428 418 413 421 399 384 398
Bruttó állóeszköz felhalmozás a turizmusra jellemző ágazatokban, mrd Ft 423 386 386 401 220 252 241 225 232 288 517 534 511 717 806 949 846 1 224 1 310
Turizmusra jellemző ágazatok összes kibocsátásának aránya a nemzetgazdaság összesenből, % 4,6 4,9 5,0 5,5 5,4 5,7 5,4 5,5 5,5 5,6 5,8 6,1 6,3 6,5 6,5 6,4 5,4 5,6 6,0
ebből: szálláshely szolgáltatás és vendéglátás kibocsátásának az aránya, % 1,4 1,3 1,3 1,3 1,9 2,0 1,9 1,8 1,9 1,9 1,9 2,0 2,0 2,0 2,1 2,1 1,6 1,8 2,0
Turizmusra jellemző ágazatok összes hozzáadott értékének aránya a nemzetgazdaság összesenből, % 5,1 5,2 5,3 6,1 5,5 5,5 5,4 5,6 5,8 6,1 6,4 6,5 6,7 6,7 6,9 6,8 5,5 5,7 6,2
ebből: szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értékének az aránya, % 1,5 1,4 1,3 1,4 1,7 1,8 1,6 1,6 1,7 1,7 1,8 1,7 1,6 1,8 1,9 1,9 1,3 1,6 1,9
Foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban a nemzetgazdasághoz képest, % 8,3 7,9 8,0 8,4 8,7 8,6 8,6 9,0 9,2 9,1 9,2 10,0 10,0 9,6 9,4 9,5 9,1 8,7 8,9
Bruttó álló-eszközfelhalmozás a turizmusra jellemző ágazatokban a nemzetgazdasághoz képest, % 9,2 7,7 7,5 7,4 3,6 4,3 4,5 4,2 4,3 4,8 7,4 7,1 7,5 8,5 7,7 7,6 6,7 8,3 7,2
Turisztikai fogyasztás aránya a belföldi kínálatban, %g 1,8 2,1 1,6 1,3 1,7 1,8 1,8 1,8 1,8 1,7 1,8 1,8 1,9 1,9 2,1 2,3 1,1 1,2 1,5

Lábjegyzet

*A turizmus és kapcsolódó ágazatok termelési számlái a Nemzeti számláknál alkalmazott Ágazati Kapcsolatok Modellje (ÁKM) alapján készült. A Turizmus Szatellit Számlák megjelenése megegyezik az ÁKM megjelenéssel, amely a tárgyidőszakot követő 3. év (t+36 hónap). Az 5–6. táblában lévő előzetes adatok az előző évi ágazati számlák szorzóival készülnek.
aA 2007-ig érvényes Turizmus Szatellit Számla elveit felváltotta a 2008-as Turizmus Szatellit Számla Ajánlott Módszertani Keret (TSA: RMF 2008). Az új módszertan figyelembe veszi az osztályozási változásokat, valamint beépítette azokat az újdonságokat, amelyeket a tagállamok vetettek fel az első szatellit számlák bevezetése óta.
b2020. és 2021. évben a koronavírus-járvány miatt a bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020 I. negyedévében, valamint 2021 I. és 2021 II. negyedévében részben, 2020. II. negyedév teljes időszakában szünetelt az adatgyűjtés, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.
cA 2006. és 2007. évi adat nem tartalmazza az egynapos utazásokat. 2008-tól a 2005.évi arányokat vetítettük ki a nem megfigyelt egynapos utazásokra. 2015 tárgyévtől a belföldi turisztikai utazásokra vonatkozó adatgyűjtés újonnan bevezetett kérdései alapján kerül becslésre. Emiatt a 2015 és 2016 évi adatokban revízió történt.
d2004–2007-ig a Külföldre utazók turisztikai kiadásaiban szerepelnek a határon belüli és kívüli költések. 2008-tól az új módszertan alapján csak a külföldi költések. * 2020. és 2021. évben a koronavírus-járvány miatt a bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020 I. negyedévében, valamint 2021 I. és 2021 II. negyedévében részben, 2020. II. negyedév teljes időszakában szünetelt az adatgyűjtés, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.
eKülföldiek magyarországi turisztikai kiadásai és a lakosság belföldi turisztikai kiadásai együtt. 2015 tárgyévtől a belföldi turisztikai utazásokra vonatkozó adatgyűjtés újonnan bevezetett kérdései alapján kerül becslésre. Emiatt a 2015 és 2016 évi adatokban revízió történt. * 2020. és 2021. évben a koronavírus-járvány miatt a bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020 I. negyedévében, valamint 2021 I. és 2021 II. negyedévében részben, 2020. II. negyedév teljes időszakában szünetelt az adatgyűjtés, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.
fAz egyenértékes (teljes munkaidősre átszámított) létszám a referencia időszak (jelen esetben egy év) alatt ledolgozott órák számának, valamint ugyanazon időszak alatt a teljes munkaidőben dolgozók által teljesített átlagóraszámnak a hányadosa.
g2015 tárgyévtől a belföldi turisztikai utazásokra vonatkozó adatgyűjtés újonnan bevezetett kérdései alapján kerül becslésre. Emiatt a 2015 és 2016 évi adatokban revízió történt. 2020. és 2021. évben a koronavírus-járvány miatt a bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020 I. negyedévében, valamint 2021 I. és 2021 II. negyedévében részben, 2020. II. negyedév teljes időszakában szünetelt az adatgyűjtés, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.
.