2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká. Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.
A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futnak ki a rendszerből. Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.
Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők: azok az ellátottak, akik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásban részesülnek. Az ellátórendszer 2012. évi átalakítása előtt a "Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők" megnevezés volt használatban.
Új nyugdíj és egyéb ellátás megállapítás: a benyújtott igénynek az igénylő szempontjából nézve kedvező elbírálását tükröző, az államigazgatás szabályainak eleget tevő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj vagy egyéb ellátás folyósításának elrendelése.
Teljes ellátás: Főellátás és kiegészítő ellátás együttes összege.
Főellátás: Ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolásban az előrébb álló ellátás. Az osztályozás 2011. december 31-ig a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követte. A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj állt. 2012-től az ellátások rangsora: öregségi nyugdíj, életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, hozzátartozói ellátások, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék, házastársi pótlék és jövedelempótlék, egyéb járandóság.
Kiegészítő ellátások: Többféle ellátás esetén a főellátáson kívül folyósított ellátás. Saját jogon járó nyugdíjak és ellátások: Az öregségi nyugdíjak, az életkoron alapuló ellátások, valamint a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások – ideértve a "kifutó" rehabilitációs járadékot és a bányászok egészségkárosodási járadékát is – összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett nem korbetöltöttként az öregségi nyugdíjasok közé sorolódnak a legalább 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nők és az 1955. előtt született, 2012 előtt szolgálati nyugdíjban részesült volt fegyveresek, akik a korhatár betöltése után átkerülnek a korbetöltött öregségi nyugdíjasok közé.
Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akiknek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltött. A törvény legalább 5 gyermek felnevelése esetén csökkenti a keresőtevékenység 32 éves követelményét.
Életkoron alapuló ellátások (korhatár alattiaknak járó ellátások): a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére folyósított ellátások, melyek a 2012 előtti különféle korai öregségi nyugdíjakat váltották fel. Az ide tartozó ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék) a nyugdíjkorhatár betöltése után korbetöltött öregségi nyugdíjjá alakulnak át.
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások: A megváltozott munkaképességű személyek részére folyósított ellátások összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában. A rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a – 2012-től újonnan már meg nem állapítható – rehabilitációs járadék, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka tartozik ide.
Rokkantsági ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rokkantsági ellátásként folyósították tovább a korábban megállapított I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjat, az átmeneti járadékot, valamint az 57 évet betöltöttek III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. Új igénylő rokkantsági ellátást legfeljebb 60%-os egészségi állapot esetén kaphat, amennyiben nem rehabilitálható. Ugyanilyen egészségi állapotú, de rehabilitálható igénylőnek az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltése esetén állapítható meg az ellátás. Az újonnan megállapított rokkantsági ellátás összege az egészségi állapottól és a rehabilitáció lehetőségétől függ.
Rehabilitációs ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rehabilitációs ellátásként folyósították tovább az 57 évet be nem töltött személyek korábban megállapított III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. (Ellátásuk végleges formáját komplex felülvizsgálatot követően határozzák meg.) Új igénylőnek rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg, ha legfeljebb 60%-os egészségi állapotúnak és rehabilitálhatónak minősítik. Az újonnan megállapított rehabilitációs ellátás időtartama a rehabilitáció időtartama, de legfeljebb 3 év. Az ellátási összeg az egészségi állapottól és a rehabilitálhatóság fokától függ.
Saját jogú nyugdíj: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj és a foglalkoztatáspolitikai nyugdíj és a rehabilitációs járadék.
Adatok forrása: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF).
A táblákban az alkalmazásban állók, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak táppénzes adatai szerepelnek a Magyar Államvasutak adataival együtt, 1998-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral külön megállapodást kötők adatai nélkül. 1999-től a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú munkavállalóinak adatai nélkül.
Táppénz: A biztosítási jogviszony fennállása alatt a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évig folyósított keresetpótló ellátás, amely a betegszabadság kimerítése után vehető igénybe, kivéve a gyermekápolási táppénzt és az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól jár a táppénz. Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné és az egészségbiztosítási törvényben meghatározott mértékű egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Táppénzes nap: A keresőképtelenségi napok közül azok a napok, amelyekre a biztosított táppénzt kapott (naptári napokban).
Táppénzes eset: Az adott időszakban kezdődött keresőképtelenségi esetek közül azon esetek, amelyekre táppénzt fizettek.
Gyermekápolási táppénz: Annak a biztosított szülőnek jár, aki beteg gyermekének ápolása miatt válik keresőképtelenné.
Baleseti táppénz: Annak a biztosítottnak vagy baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelenné válik. A kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó és a foglalkoztatott nyugdíjas csak baleseti táppénzre jogosult.
Betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek költsége a munkáltatót terheli.
A táppénzesek napi átlagos száma: a biztosítottak táppénzes napjainak és a naptári napoknak a hányadosa.
A táppénzesek aránya, %: a tárgyidőszakban táppénzen levők napi átlagos száma és a tárgyidőszakban táppénzre jogosultak száma hányadosának százszorosa.
Adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Átlagos létszám (fő): a tárgyidőszak alatt segélyezettek által igénybe vett napoknak és a tárgyidőszak naptári napjainak a hányadosa.
Az igénybe vevők száma (fő): a tárgyhóban legalább egy napra ellátást igénybe vevők száma.
Csecsemőgondozási díj: 2015 előtt az ellátás elnevezése terhességi-gyermekágyi segély volt. Olyan biztosítási jogviszonyhoz kötött, keresethez igazodó ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár annak az anyának, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.
Anyasági támogatás: A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett.
Gyermekgondozási díj (gyed): A biztosított szülőt megillető, annak keresetéhez igazodó ellátás, amely a csecsemőgondozási díjra jogosító időtartam (168 nap) leteltét követő naptól a szülést megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, amennyiben a szülő a szülést megelőző két évben legalább 365 napig biztosított volt. Ikergyermekek esetén a gyed időtartama egy évvel meghosszabbodik. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett "diplomás gyed"-re lehetnek jogosultak, ami a gyermek 1 éves korig jár. A gyermekgondozási díj 1996-ban megszűnt, majd 2000. január 1-jével újból bevezetésre került.
Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes): 2016 előtt az ellátás elnevezése gyermekgondozási segély volt. Fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, amely a szülőt, a nevelőszülőt, a gyermeket saját háztartásában nevelő gyámot illeti meg a gyermek 3. életévének (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig), a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az említett jogosultakon kívül a nagyszülő is jogosult a gyesre, ha a gyermek az 1. életévét betöltötte, gondozása a szülő háztartásában történik, és szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy a gyesről lemondanak a nagyszülő részére.
Gyermeknevelési támogatás (gyet): Fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, amelyre az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
Családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez. 2010. augusztus 30-tól két formában folyósítják: a még nem tanköteles gyermekek után, illetve a 18. életévüket betöltött, iskolába már nem járó tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek után nevelési ellátás címen, míg a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű tanulók esetén azok 23. életévéig iskoláztatási támogatásként jár. Magasabb összegű családi pótlék: Tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság esetén jár.
Apákat megillető munkaidő-kedvezmény (pótszabadság): az apát gyermeke születése esetén öt munkanap (ikrek esetén 7 nap) munkaidő-kedvezmény illeti meg, amit legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató. Ez a kedvezmény akkor is megilleti az apát, ha a gyermeke halva születik vagy meghal.
Az adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Magyar Államkincstár (MÁK), Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
Védelembe vétel: ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyezettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, 2012. december 31-ig a települési önkormányzat jegyzője, 2013. január 1-től a járási gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.
Gyámság alatt álló kiskorú: az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendel ki. Gyámság alatt áll: a gyermekvédelmi szakellátásban élő, a családba fogadott és a harmadik személynél elhelyezett kiskorúak is.
Gondnokság alatt áll: a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett.
Otthonteremtési támogatás: az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását segíti elő.
Gyermekvédelmi gondoskodás: a gyermekvédelmi gondoskodás törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülőnél nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedéseket tesz (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése).
Gyermekvédelmi szakellátás: a gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Az ellátás biztosítható gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben.
Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi gondoskodásban részülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe várja felvételét. Utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely (különösen albérlet) biztosítja.
Gyermekjóléti alapellátás: az ellátások esetében a szülő felügyeleti joga minden esetben megmarad. Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, biztos kezdet gyerekház, helyettes szülői ellátás, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában történő elhelyezés.
Bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. Sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt bölcsődei ellátásban, amelyben a 6. életévét betölti. A 2017. januárjától életbe lépett jogszabályi változások után átalakult a bölcsődei ellátórendszer. Mindamellett, hogy megszűntek a családi napközik, négy új ellátási típusban biztosítható ellátás, úgymint: bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde.
Bölcsődébe beíratott gyermek: a bölcsődébe felvett – nyilvántartásban szereplő – gyermekek száma, 1992-ig december 31-i, 1993-tól május 31-i állapotnak megfelelően.
Szakképzett bölcsődei gondozó(nő): az a személy, akinek csecsemő- és kisgyermek-gondozó(nő)i oklevele van.
Családi napközi: a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A családi napközikre vonatkozó működési adatok az összes családi napközi 98-99 százalékát tartalmazzák.
Családsegítő szolgálat: a szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családoknak, személyeknek nyújt szolgáltatást.
A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők: a családsegítő szolgálat tevékenysége személyes kapcsolat keretében vehető igénybe. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe.
Gyermekjóléti szolgálat: biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak elvégzését. Típusai: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ.
A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő: a gyermekjóléti szolgáltatótevékenységet egy vagy több probléma (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevő személy. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. Az igénybe vevők: azok az alapellátásban gondozottak, akikről készült gondozási terv, a védelembe vettként nyilvántartott gondozottakat, és a szakellátásból kikerülő utógondozottak. 2010-től tartalmazza a szakellátás miatt gondozottakat is. Az adat nem tartalmazza a speciális szolgáltatásokban részesülő kiskorúakat. Minden gondozott egyszer szerepel, vagy a december 31-i állapot szerint, vagy aszerint, hogy a tárgyévben megszűnt gondozásakor milyen státusz szerint gondozták.
Szociális alapszolgáltatások: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák.
Házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az időskorúakról, pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, vagy életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek.
Nappali ellátást nyújtó intézmények: elsősorban a saját otthonukban élők, vagy hajléktalanok részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Egy intézményben többféle típusú ellátás is működhet.
Tartós bentlakásos szociális intézmények: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények.
Időskorúak otthona: ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzi, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az időskorúak otthonába az a 18. évét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
Fogyatékos személyek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, ahova az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőttkorú személyek ellátásáról.
Pszichiátriai betegek otthona: olyan ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.
Szenvedélybetegek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a személy vehető fel, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.
Hajléktalan személyek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, melyben azoknak a hajléktalan személyeknek a gondozását kell biztosítani, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem megoldható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: (a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével) ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.
Időskorúak gondozóháza: olyan átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahova azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
Fogyatékos személyek gondozóháza: olyan átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, melyben azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény, ahová azok a pszichiátriai betegek vehetők fel, akiknek ellátása más intézményben vagy a családjukban átmenetileg nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.
Szenvedélybetegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, amely azoknak az elhelyezését biztosítja, akiket (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi vélemény alapján szenvedélybetegnek minősítettek, és ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben átmeneti jelleggel nem oldható meg.
Hajléktalan személyek átmeneti szállása: azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik életvitelszerű szálláshasználat és szociális munka segítségével képesek az önellátásra.
Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállását biztosító szolgáltatás.
Hajléktalanok időszakos éjjeli menedékhelye: a hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban (november 1-je és április 30-a között) időszakos férőhelyeket biztosíthat.
Egyéb otthon: egyik fent említett típusba sem sorolható. 2004-től a statisztikai számbavétel módszertani változásának következtében számuk jelentősen csökkent, majd megszűnt.
Rendszeres szociális segély: a települési önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló pénzbeli ellátás. Célja, hogy minimális életszínvonalat biztosítson a jövedelemmel nem rendelkezők számára. 2006. július 1-től megváltozott az ellátás jogosultsági feltétele és a támogatás összegének számítási módja. Korábban a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, aktív korú, de munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve aki vakok személyi járadékában részesült, valamint olyan aktív korú nem foglalkoztatottaknak, akik megélhetése más módon nem biztosított. Az új feltételű támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, a jogosultság és az összeg megállapítása az ún. fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik, a korábbi egy főre jutó jövedelem helyett. A fogyasztási egység az egyes családtagoknak a családi fogyasztáson belüli súlyát kifejező arányszám. Az első nagykorú családtag, illetve fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, míg a házastárs (élettárs) és a gyermekek arányszáma ennél kisebb (0,9–0,7). A támogatás összege változó, a család tényleges összjövedelmét egészíti ki a jogosultsági határig. 2009. január 1-jétől az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek támogatási rendszere átalakult, az új szabályok szerint ún. aktív korúak ellátására jogosultak, amely keretében pénzbeli ellátásként rendszeres szociális segélyt vagy rendelkezésre állási támogatást kaphatnak. A szociális törvény értelmében a rendszeres szociális segély új jogcímeken folyósítható. Az egészségkárosodott személyek mellett jogosultság állapítható meg azok részére, akik 55. életévüket betöltötték vagy 14. éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek és a gyermek napközbeni intézményi ellátását nem tudják biztosítani. A "nem foglalkoztatott" jogcím megszűnt, a 2007. január 1-jével bevezetett "támogatott álláskereső" jogcímen a segély tovább folyósítható. 2009. január 1-jétől támogatott álláskereső jogcímen új segély már nem állapítható meg, de a korábban megállapított jogosultság továbbra is fennáll. 2010. január 1-jétől a települési önkormányzatok helyi rendeletben a rendszeres szociális segélyre jogosultak további köreit határozhatják meg.
Rendelkezésre állási támogatás: azt az aktív korúak ellátására jogosult munkaképes személyt illeti meg, aki neki fel nem róható okból nem tud munkát végezni. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, 2008. január 1-jétől, 28 500 forint.
Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 2005. szeptember 1-jétől a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozókat magasabb összegű ápolási díj illeti meg, amelynek összege 30%-kal magasabb az alanyi jogon járó ápolási díjnál. 2019. január 1-től a jogosultak egy része gyermekek otthongondozási díjára lett jogosult.
Gyermekek otthongondozási díja: 2019. január 1-én bevezetett új ellátás, amely az önellátásra képtelen, tartós betegségben, illetve súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermeküket ápoló szülőknek adható.
Időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2005. december 31-ig a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesítette azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. 2006. január 1-jétől a törvény nemcsak a családi állapot szerint differenciálja a támogatás mértékét, hanem életkor alapján is. Eszerint magasabb összegű időskorúak járadékában részesíti a 75 éves és idősebb egyedülálló személyeket, akiknek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem éri el.
Átmeneti segély: a települési önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak.
Lakásfenntartási támogatás: a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, azaz a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás), az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (helyi lakásfenntartási támogatás) az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
Adósságkezelési szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítő ellátás, a jogosult adósságcsökkentési támogatásban és adósságkezelési tanácsadásban részesül. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt, akinek – az adóssága meghaladja az 50 000 forintot, és a tartozása legalább hat hónapja fennáll, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, valamint – az egy főre jutó havi jövedelem és lakás mérete, illetve minősége nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket, továbbá – vállalja a tartozás – az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatás után – fennmaradó részének a kifizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás, a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék és a hitelintézeti hátralék.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a települési önkormányzat a gyermeket rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
Temetési segély: a települési önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
Fogyatékossági támogatás: a 18. életévüket betöltött, önálló életvitelre képtelen, vagy mások állandó segítségére szoruló súlyosan fogyatékos személyek részére járó pénzbeli juttatás.
Módszertani forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2008 (KSH, Budapest, 2009).
Az Európai Uniót alkotó tagállamok szociális védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján.
Szociális védelem: Közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, amelynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezedő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtják.
Szociális védelmi rendszerek kiadásai: Az ESSPROS központi rendszere a szociális védelem kiadásait bruttó összegük szerint tartalmazza. A kiadások négy fő kategóriáját különbözteti meg:
1. társadalmi juttatásokra fordított kiadások: a kedvezményezetteknek pénzben vagy áruk és szolgáltatások formájában átadott források;
2. adminisztratív költségek;
3. transzferek, a szociális védelmi rendszerek között történő átutalások;
4. egyéb.
Társadalmi juttatások: A szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek. Az ESSPROS a társadalmi juttatásokat funkció és típus szerint osztályozza. A funkció az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára. Az ESSPROS nyolc funkciót különböztet meg, amelyek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete:
1. betegség, egészséggondozás;
2. fogyatékosság;
3. öregség;
4. hátrahagyottak;
5. család, gyermekek;
6. munkanélküliség;
7. lakhatás;
8. egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség.
A társadalmi juttatások főbb típusai: rendszeres és eseti pénzbeli, valamint természetbeni juttatások.
Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard, PPS): Mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem. Az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használják a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, amely kiküszöböli az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. 1 PPS értéke megegyezik 1 euró értékével.
Korai becslés: a főbb funkciók szerinti szociális védelmi társadalmi juttatások becslése tárgyévet követő október hónapban, az Európai Unió által finanszírozott ESSPROS módszertani fejlesztési projekt keretében készült becslés 2018. tárgyévre. Az éves rendszeres ESSPROS publikációnál korábban készül és jelenik meg, emiatt eltérő módszertanon alapul.
Módszertani forrás: Eurostat, ESSPROS-kézikönyv, 2016.