A folyó egészségügyi kiadás adatok az egészségügyi számlák nemzetközi módszertana szerint készült (A System of Health Accounts 2011 Edition), mely nem tartalmazza a beruházások összegét. Az új nemzetközi módszertan elfogadására 2013-ban került sor, az adatok összehasonlíthatósága érdekében 2003-ig visszamenően korrigáltuk az adatokat. 2016-ban, az OSAP 2016 (A nem költségvetési formában működő egészségügyi szolgáltatók bevételei és kiadásai) módszertani változása miatt idősor-törésre került sor az egészségpénztárak, és háztartások esetében. Az idősor törés az aggregát értékeket nem érinti.
Folyó egészségügyi kiadás: az adott évben felhasznált belföldi egészségügyi szolgáltatások és termékek végső értékét jelenti.
A magyar nemzeti egészségügyi számlák keretében:
Egészségügy-finanszírozási alrendszerek bevételi forrásai: az adatok az alrendszerek forrásainak specifikus hozzájárulási mechanizmusok alapján történő növekedését jelentik. Az osztályozás azokat a tranzakciótípusokat jelöli, melyen keresztül a finanszírozási alrendszerek hozzájutnak a bevételi forrásaikhoz.
Adatok forrása: Központi Statisztika Hivatal, OSAP 2120. Egészségügyi kiadás és bevétel adatok, OSAP 2016 sz. A nem költségvetési formában működő egészségügyi szolgáltatók bevételei és kiadásai, valamint más szakstatisztikához tartozó KSH-adatgyűjtések; Magyar Államkincstár, költségvetési adatok: zárszámadás, az egészségügyi intézetek beszámolói, Magyar Nemzeti Bank, egészségpénztárak adatai.
Betöltött orvosi állás: a kinevezett dolgozók állásainak száma (kivéve a külső helyettesítést) az év végén, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkaidejére átszámítva. Betöltöttnek minősülnek a mellékfoglalkozásban és másodállásban alkalmazottak által ellátott állások is.
Adatok forrása: OSAP 1019 sz. Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása.
Dolgozó orvos: az orvosok országos nyilvántartásába felvett orvosok közül az, aki aktívan tevékenykedik.
Adatok forrása: OSAP 1589 sz. Kimutatás az orvosok területi, szakképesítés, kor és nemek szerinti megoszlásáról.
Háziorvos: személyes és folyamatos széles körű orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása, keresőképtelenség igazolása.
Házi gyermekorvos: a háziorvosi ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja (4/2000. (II.25.) EüM rendelet). A területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvos köteles ellátni a hozzá bejelentkezett gyerekeken kívül a körzetében lakó, de más orvost választó biztosítottakat is, ha azok választott orvosukat felkeresni nem tudják.
Adatok forrása: OSAP 1021 sz. Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről.
Védőnő: feladatai a nővédelem, a várandós és gyermekágyas anyák gondozása, a 0-18 éves, oktatási intézménybe nem járó gyermekek gondozása és komplex családgondozás. Tevékenységének középpontjában az általa gondozott személyek, családok egészségvédelme, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés áll.
Adatok forrása: Nemzeti Népegészségügyi Központ, OSAP 2087 sz. Védőnői jelentés összesítője.
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése, javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire, valamint feladata még a munka igazítása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően, továbbá a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.
Adatok forrása: Nemzeti Népegészségügyi Központ
Otthoni szakápolás: az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet szerint az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. A rendelet 2. § (3) bekezdése külön szabályozza a szakirányú terápiás szolgáltatások nyújtásához szükséges sajátos képesítéseket (gyógytornász, fizioterápiás asszisztens, logopédus végzettség).
Vizit: a beteg otthonában, illetve tartózkodási helyén kezelőorvosának elrendelésére, szakképzett ápoló által végzett ápolási tevékenység.
Eset: azon betegek száma, akiknek elrendelték az otthoni szakápolást, függetlenül az ellátás időtartamától.
Beteg: az év folyamán ellátott betegek száma, függetlenül attól, hogy az év folyamán hányszor került új elrendeléssel az ellátandók közé.
Az adatok forrása: Emberi Erőforrások Minisztériuma, OSAP 2108 sz. Jelentés az otthoni szakápolási tevékenységről.
Járóbeteg-szakellátás: a szakorvosi rendelőintézetben, fekvőbeteg-ellátó intézet ambulanciáján egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyzet által végzett szakvizsgálat, beutalt vagy önként jelentkezett betegek vizsgálata, kezelése.
Megjelenési eset: egy betegnek egy napon belüli megjelenése az adott rendelésen, függetlenül attól, hogy hány szolgáltatást végeztek a részére.
Beavatkozások száma: a betegek részére végzett szolgáltatások száma a járóbeteg-szakellátás rendelésein.
Teljesített szakorvosi munkaóra: a járóbeteg-ellátásra fordított teljesített szakorvosi órák száma naptári évre vonatkozóan.
Teljesített nem szakorvosi munkaóra: nem szakorvosi munkaórában végzett olyan önálló tevékenység, amelyet az egészségügyi szakdolgozó szakorvos szakmai irányításával, de nem közvetlen felügyelete mellett, saját szakmai kompetenciában, önállóan végez (pl. gyógytorna, fizikoterápia, gyógymasszázs, dietetika, labor, pszichológia, gyógypedagógia, logopédia stb.).
Adatok forrása: Emberi Erőforrások Minisztériuma, OSAP 2159 sz. Járóbeteg-szakellátás betegforgalmi kimutatása.
Fogászati alapellátás: fogászati alapellátás (foghúzás, gyökéreltávolítás, fogtömés, gyökérkezelés, fogpótlás), szájsebészeti tevékenységet nem fejt ki.
Az adatok forrása: Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete; fogászati és fogszabályozó szakrendelések jelentése 2005-ben megszűnt.
A gondozóintézet meghatározott, sajátos betegségekben (pulmonológiai, ideg-elme, bőr- és nemi betegségek, daganat stb.) szenvedő járóbetegeket ellátó, gyógyító-megelőző egészségügyi intézmény. A gondozók a betegellátás során felderített és beutalt, továbbá a szűréssel felkutatott, szakvizsgálatra beutalt vagy önként jelentkezett betegek rendszeres gondozását végzik.
Új beteg: Akit a tárgyévben vettek nyilvántartásba, gondozásba; a tbc-s és nemi betegek esetében az is, akit előző gyógykezelése során gyógyultnak nyilvánítottak, de ismét megbetegedett.
A gondozókban nyilvántartott beteg: Egy meghatározott időpontban (általában az év végén) nyilvántartott, rendszeres gyógykezelés, illetve gondozás (ellenőrzés) alatt álló beteg.
Tbc- és pulmonológiai gondozás: A tbc- és pulmonológiai gondozás összefoglaló elnevezése a tüdőbeteg-gondozókban működő valamennyi pulmonológiai profilú gyógyító-megelőző tevékenységnek. A tbc és a hörgőrák kivételével a krónikus tüdőbetegségekre nincs bejelentési kötelezettség, azok a betegek kerülnek csak regisztrálásra, akik a tüdőgondozókban megjelentek.
Tüdőszűrő vizsgálat: A tüdőszűrő vizsgálat olyan radiológiai és fototechnikai módszerrel végzett szakvizsgálat, amely elsősorban a tüdőtuberkulózisban, illetve tüdődaganatos megbetegedésben szenvedők felkutatását célozza.
Betegforgalom: A tárgyév folyamán gondozóintézeti rendelésen megjelentek száma, minden egyes megjelenést figyelembe véve.
Új tbc-s betegek (incidencia): A szűrővizsgálattal felfedezett, de bakteriológiai vizsgálattal még negatív, korai esetek, illetve akiknél a bakteriológiai vizsgálat érzékenysége nem 100%-os, valamint a bakteriológiailag igazolt pozitív tbc-s betegek.
Nem tbc-s nyilvántartottak: A nem tbc-s nyilvántartottak azok a személyek, akik a tüdőgondozókban meghatározott időpontban (december 31-én) nem tbc-s krónikus tüdőbetegség miatt állnak gondozás alatt.
Krónikus hörghurutos betegek obstrukcióval: Az alsó légutak tartós beszűkülésével járó betegség. A betegeknél maradandó károsodás is jelen van, rendszeres szakgondozást igényelnek.
Az adatok forrása: Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, OSAP 2083 sz. Tüdőbeteg-gondozók éves jelentése.
Bőr- és nemibeteg-gondozás: Bőr- és nemi betegek szakorvosi kezelése, gondozása, fertőzések továbbterjedésének megakadályozása, ennek érdekében kúraszerű beavatkozások végzése, a beteg meghatározott idejű megfigyelése.
Az adatok forrása: Emberi Erőforrások Minisztériuma, OSAP 2084 Bőr- és nemibeteg-gondozók működési kimutatása.
Pszichiátriai beteg: Mentális, illetőleg viselkedészavar következtében pszichiátriai intézményi felvételre került személy.
Az alkoholisták becsült száma: Az alkoholos májzsugorban meghaltak számából kiindulva, a Jellinek-formula néven ismert számítási képlet (alkoholos májzsugorban meghaltak száma szorozva 144-gyel) segítségével számított adat.
Nyilvántartott alkoholista: A nyilvántartott alkoholista az a személy, aki alkoholizmusa miatt addiktológiai vagy pszichiátriai kezelésben vagy gondozásban részesült, s az év folyamán legalább egyszer megjelent a rendelésen.
Az adatok forrása: Emberi Erőforrások Minisztériuma, OSAP 2086 A pszichiátriai gondozók jelentése, OSAP 2088 Jelentés az addiktológiai betegek gondozásáról.
Kábítószer-fogyasztók: A kábítószer-fogyasztó az a személy, aki naponta vagy alkalomszerűen kábítószert fogyaszt, és a drogambulanciák és drogközpontok, pszichiátriai gondozók, gyermek- és ifjúsági ideggondozók, pszichiátriai osztályok és szakambulanciák, krízisintervenciós osztályok, alkohológiai és addiktológiai gondozók és osztályok, illetve szakambulanciák, drogterápiás intézetek nyilvántartásaiban szerepelt.
Az adatok forrása: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, OSAP 2105 sz. Jelentés a kábítószer-fogyasztókról és kezelésükről.
Az adatokat igen nagy óvatossággal kell kezelni az adatszolgáltatók körének, illetve az adatszolgáltatás egyéb vonatkozásainak bizonytalanságai miatt!
Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás: keretében egészségügyi szolgáltatást (műtét, kivizsgálás vagy kezelés) nyújtanak. Igénybevétele a beteg folyamatos ellátását végző orvos (háziorvos), kezelőorvos (vagy más, erre jogosult személy) beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik.
Kórház: a beteg egészségügyi ellátását folyamatos benttartózkodása mellett végző, hotelszolgáltatást is nyújtó egészségügyi intézmény.
Engedélyezett kórházi ágyszám: az ÁNTSZ által kiadott működési engedélyben szereplő ágyszám tárgyév december 31-én. Nem tekinthető kórházi ágynak a pótágy, a szülőszobai szülőágy, a kísérők, az újszülöttek, a vizsgálat céljára és az egészségügyi személyzet részére biztosított ágy.
Működő kórházi ágy: az engedélyezett ágyak közül az, amely legalább 6 hónapig hospitalizációra (előkészítés után betegfogadásra) alkalmas volt.
Elbocsátott beteg (kiírt beteg): az év folyamán kórházakból eltávozott, továbbá ugyanazon gyógyintézet más osztályára vagy más gyógyintézetbe áthelyezett, illetve meghalt beteg.
Egynapos ellátási esetek száma: Azon betegek száma, akiknek az ápolási ideje a 24 órát nem érte el, és a 9/1993 (IV.2.) NM rendelet 9. sz. mellékletében meghatározott egynapos beavatkozások valamelyikében részesültek.
Ápolási nap: egy beteg egy napi kórházi ápolása.
Az ápolás átlagos tartama (nap): 2018-ig a kórházban teljesített ápolási napok számának és az elbocsátott betegek számának a hányadosa, 2019-től a NEAK módszertanával egyezően tárgyévben távozott betegek teljes ápolási idejére számított ápolási napjainak száma osztva az osztályokról a tárgyévben elbocsátott betegek számával.
Ágykihasználási százalék: a kórházban teljesített ápolási napok számának és a teljesíthető ápolási napok számának a hányadosa, százalékban kifejezve.
Kórházi halálozási százalék: a kórházban meghaltak és az összes onnan elbocsátott betegek számának a hányadosa százalékban kifejezve.
Adatok forrása: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, OSAP 2155 sz. Összesítő a kórházi ápolási esetekről. Tábláinkban a NEAK kórházi ágyszám-és betegforgalmi kimutatásától eltérően a Szent Rókus Kórház és Intézményei Budapesthez, a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház Pest megyéhez tartozik.
Futó-mentőgépkocsi: A betegellátásban közvetlenül részt vevő, mentőfeladatok végrehajtására kijelölt mentőgépkocsi.
Mentés: az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan – az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása.
Mentőszállítás: az a mentőfeladat, amely során a beteget orvos megrendelésére legalább mentőápolói felügyelettel – azonnal, illetve legfeljebb 2 órán belül – feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják.
Őrzött szállítás: az a szállítás, amelynek során – orvosi elrendelés alapján – a betegeket orvosi, mentőtiszti vagy mentőápolói felügyelet mellett gyógyintézetből gyógyintézetbe szállítják.
Betegszállítás: az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása orvosi rendelés alapján abban a – mentőápolói felügyeletet nem igénylő – esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
Légimentési eset: amikor a helikoptert első ellátóként riasztották valamilyen helyszínre.
Légmentési szállítás: amikor a helikopter személyzete nem elsődleges ellátó volt.
Az adatok forrása: OSAP 1017 sz. Statisztikai jelentés a mentőszolgálatok tevékenységéről és a betegszállításról.
Egységnyi véradás: a hagyományos véradás során 450 ml (±10%) teljes vér vétele.
Az adatok forrása: Országos Vérellátó Szolgálat.
Bejelentett fertőző megbetegedés: a rendelettel bejelentési kötelezettséggel járó minden olyan fertőző megbetegedés, amelynek észlelésével egyidejűleg – a betegség továbbterjedésének megakadályozása végett – járványügyi intézkedés szükséges.
HIV-fertőzöttek száma: az AIDS-es betegek számát is tartalmazza.
Az adatok forrása: Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Gyógyszerek fogyasztói ára: a termelői, illetve importbeszerzési árból a maximált nagy- és kiskereskedelmi árrés alkalmazásával érvényesített ár.
Gyógyszertár: a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató tevékenységet – ideértve a gyógyszer-kiskereskedelmet is – végző egészségügyi intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók-, intézeti és kézigyógyszertárként működhet.
Közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény.
Fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működik, de más telephelyen.
Intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg-gyógyintézet, illetve állategészségügyi intézmény részeként létrehozott, annak működéséhez szükséges teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény.
Kézigyógyszertár: a háziorvos, házi gyermekorvos gyógyító munkájához szükséges, a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma.
Lakossági gyógyszer eladást végző részleg (kórházi zártforgalmú gyógyszertár): intézeti gyógyszertár vényforgalmú részlege, amely a kórházból elbocsátott betegek, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézet dolgozóinak ellátását biztosítja.
Vényforgalmi adat: az adott év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakának forgalmára vonatkozó egészségbiztosítási kiadás.
Adatok forrása: Emberi Erőforrások Minisztériuma, OSAP 1578 sz. Jelentés a közforgalmú gyógyszertárakról; OSAP 1501 sz. Jelentés a közforgalmú gyógyszertárak forgalmáról.
A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatban nyilvántartott megbetegedések: az adatok nem a személyek számát, hanem az egyének betegségeinek számát jelentik (egy személynek többféle betegsége is szerepelhet a nyilvántartásban). Az arányszámokat tízezer megfelelő korú és nemű lakosra számítottuk. A korcsoportba való besorolásnál az adott évben betöltött életkort vettük figyelembe. A betegségek megnevezése a BNO-X. szerint történt.
A megfigyeltek sokaságába azok a betegek is bekerültek, akiket más egészségügyi intézetben kezeltek vagy gondoztak, de a háziorvosi nyilvántartásban is szerepeltek.
Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, OSAP 1021 sz. Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről c. adatgyűjtéshez kétévente kapcsolódó morbiditási betétlap.
A veleszületett rendellenesség a magzati életben – genetikai és/vagy külső környezeti tényezők hatására – kialakuló alaki (morfológiai), biokémiai vagy működési (funkcionális) zavar, amelyet a születéskor (vagy prenatálisan vagy születés után) észlelnek.
Az adatok felhasználása alkalmával figyelembe kell venni, hogy a bejelentések számában megfigyelhető aránytalanságok nem teszik lehetővé, hogy minden szempontból pontos képet kapjunk a reális viszonyokról. 2015 közepétől az adatszolgáltatás az eVRONY keretében történik.
Adatok forrása: Nemzeti Népegészségügyi Központ, OSAP 2101 sz. Összesítő jelentés a veleszületett rendellenességgel sújtott újszülöttekről, csecsemőkről.
Új rosszindulatú daganatos betegek (incidencia): akiknél az adott évben a fekvőbeteg-gyógyintézetek, az onkológiai hálózat és az ellátó szolgálat egyéb területeinek rákszűrő tevékenysége során felismert rosszindulatú daganatot állapítottak meg, és nyilvántartásba vették a Nemzeti Rákregiszter adatbázisában. A magyar rákregiszter a teljes lakosságot vizsgálja, a felfedezett esetekről érkező jelentések alapján olyan adatbázist készít el, amelyben a megfigyelés egysége az adott személy adott szervében mutatkozó daganata. A daganat típusok megnevezése a BNO-X. szerint történt.
Az európai rákcentrumok gyakorlatának megfelelően a Nemzeti Rákregiszter adatai folyamatos javítás alatt állnak, ezért az adatokat annak tudatában kell kezelni, hogy azok egy évre visszamenőleg biztosan, 3-5 évre visszamenőleg nagy valószínűséggel a javítások bevitelével változnak.
Adatok forrása: Országos Onkológiai Intézet, OSAP 1549 sz. Összesítő jelentés a daganatos megbetegedésekről, (Nemzeti Rákregiszter).
Megváltozott munkaképességű: Az a munkaképes korú személy, akinek egészségi állapotát a szakértői bizottság 60% alattinak értékelte.
A megváltozott munkaképesség minősítési kategóriái:
– I. fokozat: 1–30% (nem rehabilitálható, ezen belül önellátásra képes [D] és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes [E] csoportok),
– II. fokozat: 31–50% (rehabilitálható [C1] és nem rehabilitálható [C2] csoportok),
– III. fokozat: 51–60% (ezen belül rehabilitálhatóak [B1] vagy nem rehabilitálhatóak [B2]).
A minősítési rendszert érintő szabályok 2008. és 2012. évi változásai miatt az adatok összehasonlíthatósága korlátozott.
2008 előtt:
Rokkant: az a munkavállalási korú aktív kereső, akinek munkaképessége egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatkozás miatt legalább 67 %-ban, illetve szilikózis következtében 50%-ban romlott.
Rokkantsági kategóriák:
– I.: aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul,
– II.: aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
– III.: aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen.
2008 és 2012 között:
Rokkant az a munkaképes korú személy, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása 80–99%-os (I.–II. kategória) vagy 50–79%-os (III. kategória) és komplex rehabilitáció nem javasolt.
Rokkantsági kategóriák:
– I.: aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul
– II.: aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul
– III.: aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen
Az adatok forrása: Magyar Államkincstár
Egészségi állapot: ahogy a válaszadó szubjektív módon megítéli a saját egészségi állapotát, az egészség különböző megjelenési módjait (fizikai, mentális, érzelmi stb.) szem előtt tartva.
Krónikus betegségek: olyan egészségi problémák, amelyek hosszabb ideje, legalább fél éve fennállnak, vagy előreláthatólag legalább fél évig fognak tartani. Az olyan problémák is ide számítanak, amelyek nem befolyásolják a válaszadó mindennapi életét.
Korlátozottság: ha van olyan hosszan fennálló egészségi problémája, amely a mindennapi tevékenységeiben korlátozza a válaszadót. A mindennapi tevékenységekben való korlátozottság azt jelenti, hogy a válaszadó valamilyen, emberek által gyakran végzett tevékenység végzésében nehézséget él meg. A korlátozottságnak jelen kell lennie az interjú pillanatában és legalább hat hónapja kell tartania. 2019-től a korábbi egy helyett két kérdésben kérdezi a KSH a korlátozottság mértékét és annak időtartamát.
Adatok forrása: KSH HKÉF (háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétele), amelynek célja a magyarországi háztartások életszínvonaláról és életkörülményeiről képet adni. Az évente ismétlődő, országosan reprezentatív adatfelvétel során mintegy nyolcezer háztartásról1 és azok közel húszezer tagjáról gyűjtünk adatokat.
Az évente ismétlődő kérdések közt szerepelnek többek között az egészségi állapotra, egészségmagatartásra és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó adatok.
A HKÉF adatai alapját képezik az Európai Unió harmonizált jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó statisztikáinak (EU-SILC) is.
A közölt táblákban a hazai gyakorlatnak megfelelően következetesen azt az évet említjük, amelyre az adott adat vonatkozik, szemben az Eurostat gyakorlatával, ahol a felvétel évét tüntetik fel az adatok közlésekor. Az általános egészségi állapot, krónikus betegségek és korlátozottság esetében a referencia-időszak a felvétel éve, míg az elmaradt szükséges orvosi ellátás esetében a felvételt megelőző év.
Az egészségesen várható élettartam (healthy life years, HLY) az egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentesen leélhető életévek számát fejezi ki.
A KSH az Eurostat ajánlásának megfelelően a legelterjedtebb, Sullivan által kidolgozott módszert alkalmazza a mutató képzésére, a korspecifikus halálozási adatok és a SILC (HKÉF) felvételből származó, egészségi okból való korlátozottság prevalenciáinak felhasználásával. Kisebb módszertani eltérések miatt az Eurostat által számolt és a hazai értékek nem teljesen azonosak. 2019-től a korábbi egy helyett két kérdésben kérdezi a KSH a korlátozottság mértékét és annak időtartamát a HKÉF-ben, így a HLY mutató 2018 és 2019 közötti változása nem interpretálható közvetlenül az egészségesen várható élettartamban bekövetkezett változásként.
2015 előttre vonatkozóan a KSH saját számításait közöljük.
Közlekedési baleset fogalmán – statisztikai szempontból – olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi eseményt értünk, amelynek következményeként haláleset, illetve személysérülés történt, vagy anyagi kár keletkezett.
A közlekedési baleseti statisztika megfigyelési köre a következőkre terjed ki:
A vasúti és közúti kereszteződéseknél történt baleseti események mind a vasúti, mind a közúti közlekedési baleseteknél szerepelnek.
Ittas személy által okozott balesetek kategorizálásakor az alkoholos befolyásoltságot véralkohol-vizsgálattal állapítják meg.
Személysérüléses közúti közlekedési baleset: minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt baleset, amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, melynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült.
Munkabaleset az a 3 napon túl gyógyuló, bejelentett baleset, amely a munkát végző személyt a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától. Halálos munkabaleset: az a munkabaleset, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült – az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben – életét vesztette.
Munkabaleseti adatok az európai munkabaleseti statisztika (ESAW) szerint: az Európai Unió harmonizált munkabaleseti adatgyűjtésének adatai. A Bizottság 349/2011/EU (2011. április 11.) rendelete értelmében a tagországok kötelesek megküldeni a tárgyidőszakban munkavégzés során balesetet szenvedett személyekre vonatkozó mikroadataikat és a hozzájuk tartozó metadatokat az európai munkabaleseti statisztika módszertana szerint.
Az Eurostat munkabaleseti adatait és módszertani leírásukat a http://ec.europa.eu/eurostat/data/database weboldalon teszi közzé.
Az adatok forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Halálos otthoni baleset: olyan baleset folytán bekövetkezett halálozás, mely a balesetet szenvedett személy lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történt. Otthoni halálos balesetként regisztrálnak minden olyan halálesetet, melynek közvetlen oka otthoni baleset, függetlenül a baleset és a halál bekövetkezte között eltelt idő tartamától. A lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él; a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Tűzeset: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, testi épségre vagy anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. Az adatok forrása: a közlekedési balesetek közül a közúti balesetek adatainak alapjául a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok közlekedésrendészeti osztályai által kitöltött statisztikai lapok szolgálnak, a többi adat a szállító szervezetektől (MÁV, MAHART, MALÉV stb.) származik.