2022 I–III. negyedévében 4,6%-kal kevesebb lakást adtak el, mint a megelőző év azonos időszakában. A csökkenés az új és a használt lakások piacán egyaránt minden negyedévben megfigyelhető volt. A kiugró I. negyedévi drágulás után fokozatosan mérséklődött a lakásárak emelkedése, amely a III. negyedévben már csak 2,6% volt. A használt lakások áremelkedésének lassulása az ország valamennyi területén kimutatható.
A lakáspiaci forgalom elmarad a korábbitól
A kiemelkedő 2021. év után enyhén mérséklődött a lakáspiaci forgalom 2022-ben. Az I–III. negyedévi adatok 4,6%-kal maradnak el a megelőző év azonos feldolgozottság mellett mért forgalmától. Az eladások száma mindegyik vizsgált negyedévben 3–7% közötti mértékben csökkent, és ez egyaránt megfigyelhető a használt és az új lakások piacán is.
2022. I–III. negyedévében az eladásokon belül az új lakások aránya nem érte el az 5%-ot, és ezzel jelentősen elmaradt a 2021. I. negyedévi 10%-os csúcstól.
Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma
| Év, negyedév | Összes eladott lakás | Ebből: | Értékesítési céllal épült új lakás |
|
|---|---|---|---|---|
| használt lakás | új lakás | |||
| 2007 | 191,2 | .. | .. | 17,9 |
| 2008 | 154,1 | 140,0 | 14,1 | 17,4 |
| 2009 | 91,1 | 82,9 | 8,3 | 16,9 |
| 2010 | 90,3 | 85,5 | 4,8 | 10,7 |
| 2011 | 87,7 | 83,9 | 3,9 | 4,8 |
| 2012 | 86,0 | 83,3 | 2,6 | 3,5 |
| 2013 | 88,7 | 86,4 | 2,3 | 3,2 |
| 2014 | 113,8 | 110,5 | 3,3 | 3,4 |
| 2015 | 134,1 | 130,7 | 3,4 | 3,1 |
| 2016 | 146,3 | 141,4 | 4,9 | 5,2 |
| 2017 | 153,8 | 147,7 | 6,1 | 7,3 |
| 2018 | 163,7 | 154,6 | 9,1 | 9,5 |
| 2019 | 157,0 | 145,8 | 11,2 | 12,1 |
| 2020 | 134,0 | 125,0 | 9,0 | 15,0 |
| 2021 | 160,7 | 148,8 | 12,0 | 12,9 |
| 2022. I–III. negyedév (az adatok zárásáig beérkezett) | 88,7 | 84,9 | 3,9 | 8,6 |
2022 III. negyedévében jelentősen lassult az árak emelkedése
2022-ben az I. negyedévi 9,7% után a III. negyedévre fokozatosan 3,0%-ra lassult a használt lakások árának emelkedése. Az új lakásoknál ezzel párhuzamosan az év eleji 7,7%-ról stagnálásig fékeződtek az árak. (Ugyanakkor egyelőre alig több mint félezer III. negyedévben eladott új lakás adata áll rendelkezésre, ezért az ezután beérkező adatok még jelentősen módosíthatják az index első becslését.)
A III. negyedévi lassulást megelőzően az év első felében már számottevően, 26%-kal csökkent a használt lakások vásárlására folyósított hitelek száma, ami már előre jelezte a használtlakás-piac lassulását. Az új lakások hitelezése ekkor még tovább bővült.
A nominális lakásárindex növekedése a III. negyedévben elmaradt a fogyasztói árak növekedésétől, ennek következtében a reál lakásárindex 4,0%-kal csökkent.
A 2015. évi bázist a nominális lakásárindex 161, a reál index 88%-kal haladta meg.
A lassulás ellenére a megelőző évhez viszonyítva továbbra is magas, 23%-os drágulás jellemezte a lakáspiac egészét. A használt lakásoknál 24, az újaknál 19%-kal voltak magasabbak az árak 2022 III. negyedévében, mint egy évvel korábban.
Nőtt a főváros lakáspiaci súlya
2022 I–III. negyedévében a főváros kivételével minden régióban és mindegyik települési kategóriában visszaesett a lakáspiac forgalma. A főváros – azonos feldolgozottság mellett megfigyelt – tranzakciószáma 15%-kal magasabb volt, mint 2021 I–III. negyedévében. Ugyanekkor Pest régióban harmadával több, Közép-Dunántúlon 16%-kal kevesebb eladást regisztráltunk. A Dunántúl többi régiójában mérsékeltebben (2–4%), az ország keleti régióiban számottevően (6–10%) csökkent az eladott új és használt lakások együttes száma.
Az új lakások piacán 2022 I–III. negyedévében
-
Az eladott új lakások közül eddig 3,9 ezer adatai állnak rendelkezésre. Később még jelentős számú újlakás-tranzakció adatának beérkezése várható ebből az időszakból.
-
Az eddig feldolgozott tranzakciók átlagos ára 50,8 millió Ft volt, 4,8 millióval több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 899 ezer forint, 180 ezerrel több, mint 2021 átlagában.
-
Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1,1 millió forintot, ami 22%-kal több, mint 2021-ben. A jelentős számú lakást építő kerületek közül már csak a IV. kerületben lehetett 1 millió forint alatti négyzetméteráron új lakást kapni. Ugyanakkor a pesti belső és a hegyvidéki kerületek korlátozott számban elérhető új lakásait már 2 millió forintot megközelítő (I., II. kerület) vagy akár meg is haladó (V., XII. kerület) átlagáron értékesítették.
-
A vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban a négyzetméterár 19, illetve 23%-kal haladta meg a 2021. évit.
-
Kiugró mértékben drágultak a lakások Debrecenben és Siófokon, de Győrben is az átlagosnál gyorsabb volt a drágulás.
-
Nyíregyházán ugyanakkor csak az év elején lépte át az új lakások négyzetméterára a félmillió forintos határt.
-
Több nagyvárosban megfigyelhető, hogy az új lakások ára nem tartott lépést a lakásépítési költségek emelkedésével. A fajlagos újlakás-ár Szombathelyen kevesebb, mint 1, Székesfehérváron pedig alig 5%-kal emelkedett.
Az 50-nél több új lakást értékesítő települések és budapesti kerületek rangsora a lakások ára szerint (2021)
| Település, kerület | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Eladott új lakás | Átlagos ár, millió forint |
Átlagos négyzetméterár, ezer forint |
A négyzetméterár változása a 2021. évi százalékában |
Átlagos alapterület, négyzetméterár |
|
| Budapest, XI. kerület | 272 | 69,9 | 1 233 | 126,0 | 57,2 |
| Budapest, VIII. kerület | 299 | 53,7 | 1 228 | 128,2 | 44,2 |
| Siófok | 149 | 62,2 | 1 178 | 151,9 | 56,6 |
| Budapest, IX. kerület | 335 | 53,0 | 1 102 | 119,3 | 48,3 |
| Budapest, XIII. kerület | 482 | 58,9 | 1 090 | 119,2 | 54,1 |
| Budapest, III. kerület | 181 | 61,0 | 1 079 | 109,9 | 56,1 |
| Budapest, IV. kerület | 100 | 50,9 | 898 | 112,6 | 56,6 |
| Debrecen | 108 | 53,6 | 859 | 136,7 | 63,7 |
| Győr | 150 | 39,8 | 739 | 127,0 | 55,8 |
| Székesfehérvár | 62 | 46,0 | 653 | 104,6 | 77,6 |
| Kecskemét | 164 | 32,5 | 621 | 111,0 | 52,3 |
| Eger | 52 | 36,2 | 580 | 115,0 | 63,7 |
| Szombathely | 65 | 29,6 | 515 | 100,7 | 57,0 |
| Nyíregyháza | 113 | 29,8 | 510 | 118,6 | 58,0 |
A vizsgált időszakban átadott új lakások árát általában több hónappal, esetleg évvel korábban létrejött szerződésekben szabják meg, emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.
A használt lakások piacán 2022 I–III. negyedévében
-
A négyzetméterár a 2021. évi átlagos 339 ezerről 407 ezer forintra emelkedett. Az év eleji gyors áremelkedés után a kisebb településeken csökkenés történt, és a III. negyedévben már csak Budapesten és a vármegyeszékhelyeken emelkedtek tovább az árak.
-
Budapesten egy használt lakás átlagosan 46,2 millió forintba került, 8,1 millióval többe, mint 2021-ben. A fajlagos ár eközben 692-ről 826 ezer forintra emelkedett. A lakótelepi panellakások drágultak a legjobban (21%), a többi lakástípus ára 11–15%-kal lett magasabb. Az I–II. negyedév lendületes drágulása a III. negyedévre minden fővárosi kerületcsoportban lassult, a budai egyéb kerületekben (III., XI., XXII.) pedig meg is állt.
-
A budapesti agglomerációban megkötött adásvételek töredékéről rendelkezésre álló információ alapján egyelőre itt is lassuló áremelkedésre lehet következtetni.
- Az ország dunántúli régióiban a négyzetméterárak a községek kivételével emelkedtek. Az ország keleti felén a lakásárak csökkenése a kisebb (nem vármegyeszékhely) városokat is elérte.
-
A legdrágább vármegyeszékhely Veszprém 600 ezer forintot meghaladó árszinttel, ezt néhány tízezer forintos különbséggel követi Győr, Debrecen és Székesfehérvár. A sort továbbra is Salgótarján zárja, ahol a fajlagos ár nem éri el a 200 ezer forintot.
-
A balatoni agglomerációban az első három negyedévben a korábbi 486-ról 618 ezer forintra nőtt a lakások négyzetméterára. Ez a növekedés zömében az első negyedévben következett be (13%), a drágulás üteme a II. negyedévben 5, majd ezt követően 4%-ra mérséklődött.
Az EU-tagállamokban lassult a lakásárak emelkedése
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. 2022 III. negyedévében az uniós tagállamok (EU27_2020) összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 149%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 146% volt. Az előző negyedévhez viszonyított drágulás a tagállamok összességében 0,9, az eurózónában 1,0% volt, mindkét adat elmarad a megelőző időszak 2% fölötti növekedésétől.
2022 III. negyedévében
-
A magyar index (261%) mellett az uniós tagországok közül Csehországban is meghaladták az árak a bázisidőszaki érték kétszeresét, és közel ilyen mértékben drágultak a lakások Litvániában is.
-
2015 óta összesen 7%-kal lettek drágábbak az olaszországi lakások, ez az adatokat közlő tagállamok közül a legkisebb árváltozás.
-
A megelőző negyedévhez viszonyítva több tagállamban csökkentek a lakásárak: Dániában és Svédországban több, mint 3, Romániában, Észtországban és Finnországban 1% körüli mértékben. A német lakásárak is mérséklődtek ebben az időszakban (0,4%).
-
A visegrádi országok közül Szlovákiában 2,8, Lengyelországban és Szlovéniában egyaránt 2,4, Csehországban 1,3%-kal drágultak a lakások a II. negyedévhez képest. A magyar index értéke 2,6% volt.
Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban
(2015 = 100%)
| Megnevezés | 2021. | 2022. | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| I. | II. | III. | IV. | I. | II. | III. | |
| Ausztria | 144,7 | 151,0 | 156,3 | 161,1 | 165,9 | 169,5 | 176,3 |
| Belgium | 123,5 | 125,7 | 129,4 | 129,6 | 131,5 | 133,2 | 136,4 |
| Bulgária | 145,7 | 146,2 | 150,9 | 154,5 | 162,5 | 167,6 | 174,4 |
| Ciprus | 102,8 | 104,2 | 106,8 | 103,4 | 104,0 | 106,4 | 112,5 |
| Csehország | 168,9 | 177,6 | 189,8 | 200,6 | 210,3 | 218,6 | 221,4 |
| Dánia | 135,0 | 138,9 | 140,4 | 137,6 | 140,6 | 142,5 | 137,1 |
| Észtország | 144,9 | 148,7 | 153,7 | 163,8 | 175,4 | 189,4 | 190,9 |
| Finnország | 108,6 | 111,2 | 110,9 | 111,1 | 112,2 | 113,8 | 112,4 |
| Franciaország | 120,2 | 122,1 | 126,1 | 127,5 | 128,6 | 130,8 | 134,3 |
| Hollandia | 153,3 | 159,5 | 168,8 | 175,2 | 183,2 | 188,3 | 189,3 |
| Horvátország | 134,2 | 139,0 | 141,4 | 145,0 | 152,3 | 157,9 | 162,4 |
| Írország | 138,3 | 141,7 | 148,8 | 155,1 | 159,1 | 161,9 | 166,5 |
| Lengyelország | 141,2 | 145,5 | 149,3 | 155,2 | 160,3 | 163,5 | 167,4 |
| Lettország | 150,0 | 159,5 | 165,3 | 171,8 | 176,1 | 185,6 | 187,9 |
| Litvánia | 153,7 | 158,9 | 167,4 | 175,4 | 183,1 | 193,9 | 199,7 |
| Luxemburg | 167,2 | 168,7 | 173,2 | 179,5 | 184,3 | 188,4 | 192,5 |
| Magyarország | 196,0 | 204,4 | 211,9 | 219,9 | 240,6 | 254,1 | 260,7 |
| Málta | 130,8 | 134,4 | 137,5 | 139,0 | 139,7 | 144,6 | 146,2 |
| Németország | 146,3 | 151,8 | 158,2 | 162,5 | 163,2 | 166,6 | 165,9 |
| Olaszország | 101,1 | 102,8 | 103,9 | 104,0 | 105,7 | 108,1 | 107,0 |
| Portugália | 161,7 | 166,4 | 171,3 | 176,0 | 182,6 | 188,3 | 193,8 |
| Románia | 131,5 | 133,6 | 133,8 | 137,5 | 139,8 | 144,9 | 143,2 |
| Spanyolország | 128,1 | 131,2 | 133,9 | 135,6 | 139,1 | 141,7 | 144,2 |
| Svédország | 128,9 | 133,4 | 136,9 | 138,6 | 142,2 | 142,9 | 138,5 |
| Szlovákia | 145,8 | 150,6 | 157,7 | 163,3 | 166,5 | 175,6 | 180,6 |
| Szlovénia | 142,7 | 149,2 | 153,2 | 160,3 | 166,8 | 172,6 | 176,7 |
| EU-átlag | 131,2 | 134,9 | 139,1 | 142,0 | 144,8 | 148,1 | 149,4 |
| Eurózóna | 129,2 | 132,7 | 137,0 | 139,6 | 141,8 | 144,9 | 146,3 |
| Izland | 166,3 | 175,0 | 180,9 | 188,1 | 196,1 | 211,2 | 224,5 |
| Norvégia | 134,2 | 138,5 | 139,5 | 138,5 | 144,6 | 147,7 | 147,9 |
További adatok, információk
Módszertan
Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma
Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint
Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként
Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu