2024. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5,1 millió hektár volt, ennek 81%-a szántóként, 16%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 2,8%-át borították. Fólia és üvegház alatt mintegy 1,8 ezer hektáron folyt növénytermesztés. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények szerepe a meghatározó. 2024-ben búzát és repcét az előző évinél kisebb, kukoricát és szóját nagyobb területen termesztettek a gazdálkodók. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb, a közös agrárpolitika támogatásai eredményeképpen pedig az időszaki gyep, az ugar és az édeskömény területe tovább növekedett.

A növénytermesztés az Alföldre koncentrálódik

2024. június 1-jén Magyarország területének közel 55%-a, mintegy 5 millió 71 ezer hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 81%-a, 4 millió 132 ezer hektár szántóterületként, 16%-a (794 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 2,8%-át borították. 2024-re az utóbbi négy év töretlen növekedésével ellentétben a hazai mezőgazdasági terület nagysága némileg csökkent, 16,6 ezer hektárral kisebb volt az egy évvel korábbinál, és közel azonos 2020–2023 átlagával. A szántó aránya a mezőgazdasági területen belül évtizedek óta kismértékben nőtt, az utóbbi két évben azonban kissé mérséklődött. A gyepek mezőgazdasági területen belüli aránya 2013-ban érte el az 1853 óta meglévő idősorunkSTADAT 19.1.1.8. Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint [ezer hektár]^[1] legalacsonyabb értékét (14%), amit növekedés, majd kisebb csökkenés követett, de 2020 óta újra növekedés tapasztalható. A gyümölcsösterületek aránya 2020 óta csökkenő trendet mutat, míg a szőlőé a 2010 és 2023 közötti visszaesés után 2024-ben nőtt.

A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul. A két alföldi régióban található az összes mezőgazdasági terület 48%-a, a bővülés 31 ezer hektár volt az egy évvel korábbi értékhez képest. Bács-Kiskun kivételével minden alföldi vármegyében növekedés tapasztalható a 2020-as agrárcenzus adataihoz viszonyítva. Mind a terület nagyságát, mind a vármegye méretéhez viszonyított arányát tekintve az ország délkeleti tájai a legjelentősebbek, kiemelten Békés vármegye, ahol a mezőgazdasági terület az országos érték 9,4%-át (474 ezer hektár) adja. A mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya is itt a legnagyobb (84%), közel két és félszerese a legalacsonyabbBudapest nélkül.^[2] értéknek (Veszprém vármegye területének csak 35%-a mezőgazdasági hasznosítású).

Kedvező június eleji időjárást követően száraz, meleg július

Az őszi vetésű gabonafélék számára összességében kedvező volt az időjárás, sőt a szokásosnál akár két-három héttel előrébb jártak a növényfejlődésben. 2024. június elején az évszaknak megfelelő hőmérséklet volt hazánkban, viszont június közepétől az átlagosnál melegebb időjárás – Magyarország keleti és déli részén a napi maximumhőmérséklet gyakran 30 °C fölé emelkedett – jelentősen csökkentette a talaj nedvességtartalmát. A július eleji időjárás kedvezőtlenül alakult, a napi csúcshőmérséklet meghaladta a 35 °C-ot, de helyenként elérte a 40 °C-ot is.

Júniusban bőséges csapadék hullott, helyenként jelentős többlettel, míg máshol az átlagoshoz közeli mennyiségek voltak mérhetők. Júliusban az átlagosnál kevesebb volt a csapadék az országban.

A búza területcsökkenését a kukorica ellensúlyozza

2024. június 1-jén az ország területének 44%-át művelték szántóként. Kiterjedt szántóterületekkel Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar rendelkezik, az összes szántóterület több mint harmada (35%) koncentrálódik ezekben a vármegyékben. A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya azonban jellemzően a Dunántúlon, valamint Békés vármegyében volt magasabb, a dunántúli vármegyék felének mezőgazdasági területén több mint 90%-ban szántóföldi növénytermesztés folyik.

Az elmúlt három évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya nőtt, idén azonban megfordult a tendencia, és vetésterületük az előző évihez képest mintegy 153 ezer hektárral, 2,3 millió hektárra esett vissza, ami megközelíti a 2020-ban mért értéket. A csökkenést az ipari növények, az időszaki gyep, valamint a pihentetett területek növekedése ellensúlyozta. A takarmánynövények vetésterülete kismértékben mérséklődött, a szabadföldi zöldségféléké, valamint az üvegházi és fóliasátor alatti növényeké közel azonos volt, mint 2023-ban.

Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. 2024-ben a 2,3 millió hektáros vetésterületből a kukoricáé (907 ezer hektár) és az őszi búzáé (875 ezer hektár) a legnagyobb kiterjedésű. Ebben az évben a két legfontosabb szántóföldi növényünket a teljes szabadföldi szántóterület több mint 43%-án termesztették, de arányuk többek között a 2022-ben tapasztalt rendkívüli aszály és alacsony termésátlag miatt 2023 után 2024-ben is kisebb volt, mint 2022-ben.

2023-ban a kukorica vetésterületének visszaesése mellett őszi búzából többet termesztettek (1 millió 33 ezer hektáron), mint egy évvel korábban, azonban 2024-re ismét 160 ezer hektáros csökkenés tapasztalható. A 2022. évi aszály, illetve veszteséges kukoricatermesztés miatt 2023-ban sokan búzát vetettek, ezért akkor nagyobb növekedés volt tapasztalható, 2024-ben pedig visszarendeződés figyelhető meg. Az őszi búza vetésterülete az elmúlt 4 év átlagának csak 94%-a volt 2024-ben. Az utóbbi két év területnagyságának hullámzása nem takar jelentősebb regionális különbségeket, a vármegyék többségében 2023-ban a megelőző évhez képest nagyobb, idén kisebb területen termesztettek búzát. A legnagyobb őszibúza-vetésterület Békés (12%) és Jász-Nagykun-Szolnok (11%) vármegyében összpontosul. A tönkölybúzát és az alakort nagyobb mértékben, a tavaszi búzát nem érintette a visszaesés. 2024-ben az előbbi két növény vetésterülete kevesebb mint felére (44, illetve 47%-ra) csökkent 2023-hoz képest.

2023-ban a megelőző évben tapasztalt rendkívüli aszály miatt a kukorica vetésterülete jelentősen visszaesett, idén azonban növekedés figyelhető meg. Kukoricát az előző négy év átlagának 95%-án termesztettek ismét. Bár ez a hőstressznek egyik leginkább kitett kultúra, az új közös agrárpolitikában előírt vetésváltás, valamint megfelelő alkalmazkodási stratégiák alkalmazása mellett továbbra is meghatározó eleme maradhat a kukorica a vetésszerkezetnek. A legjelentősebb kukoricatermesztő Békés (11%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,7%), Hajdú-Bihar (9,3%) és Fejér (8,5%) vármegye volt 2024-ben. A Dél-Dunántúlon az idei vetésterület meghaladta a két évvel korábbit, míg Észak-Magyarországon továbbra is alacsony a vetési kedv a növény iránt, a két évvel korábbi területnek csak 73%-án vetettek idén is.

2024-ben közel harmadával kisebb az árpa területe (293 ezer hektár), mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényfajták aránya a kisebb jelentőségű tavaszi árpa irányába tolódott el, több mint harmadával többet vetettek idén (29 ezer hektár), aminek legnagyobb része (21%) Győr-Moson-Sopron vármegyében található. Az éghajlatváltozás következtében egyes alternatív gabonafélék elterjedése is megfigyelhető: a szárazság- és hőtűrő cirok vetésterülete 82%-kal nőtt két év alatt, kölest és kanárimagot közel két és félszer, hajdinát majdnem négy és félszer akkora területen vetettek, mint 2022-ben.

Ismét 1 millió hektár feletti az ipari növények területe

2024-ben az ipari növények vetésterülete 1 millió 32 ezer hektár, az utóbbi négy év legmagasabb értéke. Az olajos magvú növények közül a repce visszaszorulása tovább folytatódott, idén a 2020-ban felmért területnek már csak alig 59%-án termesztik. A repcetermesztés szempontjából legjelentősebbnek számító Vas vármegyében a vetésterület nagysága egy év alatt az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében lényegében változatlan maradt. Legfontosabb olajos növényünket, a napraforgót 2024-ben az egy évvel korábbinál 2,5%-kal nagyobb területen, mintegy 691 ezer hektáron termesztették, ennek közel 15%-a Jász-Nagykun-Szolnok, 13%-a Békés vármegyében terült el. Mindkét vármegyében az országos átlagot meghaladóan bővült a növény vetési területe.

Az idei évben a legnagyobb mértékű területnövekedés a szója esetében következett be: szójababot több mint 112 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 87%-kal nagyobb területen vetettek. Ez a fehérjenövény jól bírja a fejlődésének kezdeti szakaszában jelentkező aszályos időjárást, így tervezhetősége, termelhetősége, ezzel együtt pedig jövedelmezősége kiszámíthatóbb, tápanyagigénye alacsonyabb más kapás fajokhoz képest. Szójaterületünk jelentős része Baranya vármegyében (19%), valamint a Nyugat-Dunántúlon (38%) található. Az Európai Unió termeléshez kötött agrártámogatásokkal ösztönzi a szójabab termesztését, így 2024-ben várhatóan a korábbi évhez képest nagyobb területen vetik majd a tagállamok.

Az egy évvel korábbihoz képest nagyobb területen, 16,9 ezer hektáron vetettek cukorrépát. 2024-ben az utóbbi négy év átlagához képest 36%-kal nőtt a vetésterülete, amelynek 79%-a a Dunántúlon található, főként Fejér (2,9 ezer hektár) és Somogy (2,8 ezer hektár) vármegyében.

Burgonyát az előző évivel közel azonos, 6,5 ezer hektáros területen vetettek. A terület közel harmada (31%) Csongrád-Csanád vármegyében található.

A száraz hüvelyesek termesztése bővült, az előző évinél 6,2, a 2022-es értéknél 45%-kal nagyobb területet foglalt el a növénycsoport. A gyarapodás a felmért fajták többségénél megfigyelhető volt, kiemelten a babféléknél.

Sok területet pihentetnek idén a gazdák

A takarmánynövények a szántóföldi vetésterület 7,9%-át borítják, termesztésük a nagyobb állatállománnyal rendelkező Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyében a legjellemzőbb. A két vármegyében található legjelentősebb takarmánynövényünk, a lucerna vetésterületének közel ötöde (50,1 ezer hektár). A megelőző évhez képest Veszprém, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun vármegyében a legnagyobb a visszaesés, Győr-Moson-Sopron és Somogy vármegyében pedig 38, illetve 42%-os bővülés figyelhető meg. Takarmánykölest 4,1 ezer hektáron vetettek, ami közel 2 és félszeres növekedés az egy évvel korábbihoz képest. 92 ezer hektárra gyarapodott az időszaki rétek és legelők területe, amely 23%-kal haladja meg az előző négy év átlagát. Bács-Kiskun, Pest, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legkiterjedtebbek a teljes gazdasági évben időszakosan legeltetésre vagy kaszálásra szánt szántóterületek.

Több mint duplájára nőttek a be nem vetett területek is, 2024-ben 140 ezer hektár szántóterületet ugaroltattak a gazdálkodók. Ebben minden bizonnyal közrejátszott az Európai Bizottságnak a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartás követelményeiben idei évre tett könnyítése, hiszen parlagterületekkel is teljesíthető a 4%-os előírás.2024-ben nem termelő tájképi elemekkel/parlaggal, kizárólag tisztán nitrogénmegkötő növény vetésével vagy ökológiai jelentőségű másodvetéssel is lehet teljesíteni a legalább 4%-os HMKÁ(helyes mezőgazdasági és környezeti állapot)-8-előírást (biológiai sokféleség megőrzése – 16/2024. (IV. 9.) AM rendelet), vagy ezek akármilyen arányú kombinációjával. https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kozos-agrarpolitika/107027-mire-keszuljunk-a-2024-es-egyseges-kerelem-beadasnal^[3] Az ugaroltatott területek több mint fele (52%) a két alföldi régióban található. Kiemelkedik e téren Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, ahol a legnagyobb terület koncentrálódik (több mint 16 ezer hektár), egy évvel korábban azonban még csak 5 ezer hektár szántót pihentettek itt a gazdák.

Kevesebb zöldborsó, több görögdinnye

2024-ben 1808 hektáron, az előző évinél valamelyest kisebb területen folyt takarás alatti (üvegház, fóliaház, fóliasátor) növénytermesztés hazánkban.

A zöldségfélék és a szamóca termőterülete közel azonos (70,2 ezer hektár) az egy évvel korábbival, az egyes fajták aránya a vetésszerkezetben kismértékben változott. A legjelentősebb zöldségféle továbbra is a csemegekukorica, területe az utóbbi két évben közel azonos, az utóbbi négy év átlagának 95%-a. A csemegekukorica-termesztés közel harmada Hajdú-Bihar vármegyében összpontosul. Zöldborsót egyre csökkenő, idén már csak 15,3 ezer hektáros területen vetettek, vetésterülete Hajdú-Bihar, Békés és Fejér vármegyében volt a legnagyobb, a legjelentősebb visszaesés Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében következett be. Idén közel kétszer akkora területen (3,7 ezer hektár) ültettek görögdinnyét, mint egy évvel korábban, azonban az utóbbi négy évet tekintve inkább a 2023-as érték volt nagyon alacsony. A görögdinnye-területek 37%-a Békés vármegyében található. A retek vetésterülete (1,3 ezer hektár) az elmúlt években folyamatosan, 2024-re pedig számottevően nőtt.

Növekvő gyepterület

Az ország mezőgazdasági területének közel 16%-a gyepterület, nagysága 2020 óta folyamatosan növekszik.

Számottevő növekedés figyelhető meg Komárom-Esztergom vármegyében, ahol a gyepterület a négy évvel korábbinak duplája, míg Baranya vármegye esetében idén a gyepek területe az utóbbi négy év átlagának csak 71%-át érte el. A gyepterületek mezőgazdasági területen belüli aránya Nógrád vármegyében volt a legmagasabb (37%), az országos átlag 2,3-szerese.

A gyepterületek felosztása a fő hasznosítási mód szerint lehet kaszáló vagy legelő, valamint a gazdálkodás intenzitása szerint belterjes (öntözött, trágyázott) vagy külterjes (természetes termőképességű) gyepterület. Az állandó gyepterületek ezenkívül magukba foglalják azokat a nem hasznosított területeket is, amelyeken mezőgazdasági termelés nem folyik, de az agrártámogatások minimumkövetelményeinek teljesítése érdekében helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartják. 2024-ben Magyarország teljes állandó gyepterülete 794 ezer hektár, jelentős regionális különbségekkel. Hasznosítás szempontjából legelőnek tekinthető a területek többsége, amelyek főként Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyében találhatók. A legelők több mint harmada (35%), a gyepterületek 29%-a koncentrálódik ezekben a vármegyékben. Hajdú-Biharban a legeltetés kimagasló, az országos átlaggal (53%) szemben a terület 69%-át hasznosítják közvetlenül az állatokkal.

Magyarországon a jó minőségű termőföldnek és a külterjes állattartásnak köszönhetően nagyon alacsony a belterjes gyepek aránya (1,7%). Ezek a termésfokozókkal, öntözéssel, trágyázással kezelt intenzív területek a két jelentős gyepterülettel rendelkező vármegyénk mellett Veszprém, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosulnak. Arányuk Komárom-Esztergomban kimagasló, 7,0% volt 2024-ben.

Gyepgazdálkodás az Európai Unióban

A legfrissebb adatok szerint az uniós országok mezőgazdasági területének közel harmada (32%), 50,8 millió hektár állandó gyepterület. Az utóbbi években kismértékű csökkenés figyelhető meg, ami többek között a Lengyelországban, Olaszországban és Írországban tapasztalható visszaszorulásnak köszönhető. Írországban azonban ezzel együtt is kimagasló a gyepterületek aránya, a használt mezőgazdasági területeknek mintegy 90%-át teszi ki ez a művelési ág. Jelentősebb növekedés két mediterrán ország esetében következett be: mind Görögország, mind Spanyolország gyepterülete növekedett az utóbbi években, míg szántóterületük az ezredfordulón még 20, illetve 13%-kal volt nagyobb a jelenleginél.

A gyümölcstermesztés koncentrálódik

Az ország gyümölcsös területe évről évre kismértékű csökkenést mutat, idén a 2020. évi agrárcenzus adataihoz képest mintegy 5 ezer hektárral kevesebb területen (81,9 ezer hektáron) találhatók törzses és bogyós fajok. A gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,6%-át használják gyümölcsösként, a vármegyénkénti arányok jelentősen különböznek. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált, a teljes terület 39%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, részaránya az utóbbi években is növekedett.

Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye mezőgazdasági területének több mint 10%-án gyümölcsöt termesztenek, addig Békésnek 0,2, Jász-Nagykun-Szolnoknak pedig mindössze 0,3%-át borítják gyümölcsösök.

A termőkorú gyümölcsösterület a teljes terület 85%-a, így 2024-ben több mint 12,5 ezer hektáros volt a még nem termő, friss telepítésű ültetvények területe. A két legjelentősebb gyümölcsfajunk továbbra is az alma és a meggy. Előbbi területe kismértékben csökkent az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva, utóbbi esetében nincs számottevő változás. A teljes hazai gyümölcsösterület 44%-án ez a két gyümölcs terem.

Magyarország almatermő területének 73%-a (közel 16,5 ezer hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Ugyancsak itt termelnek a legnagyobb területen meggyet (4,8 ezer hektár) és diót (4,4 ezer hektár). Bár Bács-Kiskun vármegye mezőgazdasági területének csupán 1,7%-át foglalja el gyümölcsös, a legjelentősebb bogyósunk, a bodza területének 46%-a (2,9 ezer hektár) ebben a vármegyében koncentrálódik.

Bács-Kiskun és Heves vármegyében a legnagyobb a szőlőterület

Az utóbbi években tapasztalható kisebb csökkenést követően idén közel másfél ezer hektárral nagyobb területen (60,2 ezer hektáron) gazdálkodtak a szőlőtermesztők. Az ültetvények 93%-a termőkorú, azaz mintegy 4 ezer hektár még nem termő, friss telepítésű. A területi megoszlás némileg változott a megelőző évhez képest: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Nógrád vármegye szőlőterülete jelentősen csökkent a 2023-as értékhez viszonyítva, viszont nagyobb területeket vontak művelés alá Baranya és Heves vármegyében.

Az összes szőlőterület 29%-a a Kunsági borvidéknek javarészt otthont adó Bács-Kiskunban helyezkedik el, de a vármegye részaránya csökkent az utóbbi négy évben megfigyelt értékekhez képest. A Mátrai és az Egri borvidék révén Heves vármegyében található a szőlőterületek további 19%-a (11,4 ezer hektár). A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves vármegyében (7,0%) a legmagasabb. Hazánkban a borszőlő termesztése jellemző, emellett a teljes terület mindössze 1,4%-án csemegeszőlőt, 2,2%-án pedig direkttermő szőlőfajtákat termesztenek, mindkettőt főként Bács-Kiskun vármegyében.

Fókuszban az édeskömény

Az édeskömény (másnéven ánizskapor, vezérkapor) Dél-Európában és Ázsiában őshonos, viszont napjainkban már a világ valamennyi meleg és mérsékelt éghajlatú vidékén – hol zöldségféleként a gumójáért, hol pedig a terméséért, vagyis gyógy-, aroma-, illóolaj-készítés és fűszernövényi céllal – termesztett többéves növekedésű növény. Az édeskömény termesztéstechnológiai szempontból kiválóan beilleszthető más növények termesztése közé, hiszen általánosabb agrotechnikai módszerekkel (esőztető öntözéssel, alaptrágyázással, fejtrágyázással és lombtrágyázással is) elősegíthető a növény fejlődése.

Alapvetően ez egy rövidebb (65–75 nap) tenyészidejű kultúra, egyes fajtái fagytűrőek, ezáltal a korai termesztésre is alkalmasak. A februári palántanevelést követően az ültetési idő március közepétől egészen akár szeptember közepéig-végéig is eltarthat, így a folyamatos betakarítás is kitolható decemberig. Az édeskömény vízigénye csírázás idején, illetve a szárba indulástól a virágzásig legnagyobb, viszont ezt követően a túl csapadékos, hűvös időjárás nem kedvező a növény virágzása számára a terméskötés szempontjából. Hosszú ideig és abban az időpontban virágzik, amikor más szántóföldi növények már nem, így a méhek számára is hasznos növény.

Magyarországon korábban mindössze alig néhány ezer hektáron termesztettek édesköményt, így a kis kultúrák közé tartozott, viszont a változó időjárási és gazdasági viszonyok nyomán vetésterülete kiugróan – 2024-ben már több mint 14 ezer hektárra – megnövekedett. Az édesköményt zöldségféleként a fogyasztható gumójáért termesztik, a hazai gazdaságokban mégis jellemzően gyógy-aroma-illóolaj- és fűszernövényként takarítják be.

A KSH a korábbiakban az édeskömény teljes területét a zöldségeknél számolta el, azonban 2024-től a termesztés irányának megfelelően sorolja be, és az összehasonlíthatóság érdekében az átcsoportosítást 2021-ig visszamenőleg elvégezte.

Az édeskömény termesztésére a következő támogatások vehetők igénybe 2024-ben:

• alapszintű jövedelemtámogatás (BISS),
• zöldségnövény termesztés termeléshez kötött támogatása,
• ökológiai gazdálkodás támogatása (VP ÖKO),
• agrár-környezetgazdálkodás támogatása (VP AKG),
• agro-ökológiai programban való részvétel támogatása.

2020 óta számottevően bővült a jövedelemtámogatást igényelt édeskömény-vetésterület. Míg 2020-ban csak 387 ügyfél igényelt jövedelemtámogatást mindössze 2922 hektár édeskömény vetésterületre, addig mindez 2024-ben már közel ötszörösére, vagyis 1863 ügyfélre és 14 385 hektárra emelkedett.

2024-ben a jövedelemtámogatási egységes kérelmek benyújtása során a három különböző hasznosítási cél közül 98%-ban a közönséges édeskömény vetésterületére igényeltek támogatást, ami hasznosítás szerint gyógy-aroma-illóolaj növénycsoportba sorolható. A mintegy 14,4 ezer hektárnyi édeskömény termesztésének közel kétharmada (64%-a) négy vármegyére koncentrálódik: Baranyában 4,9, Somogyban 2,0, Békésben 1,3, Csongrád-Csanádban közel 1,1 ezer hektárnyi a terület.

A területek rohamos növekedése azzal magyarázható, hogy ökológiai támogatásban is részesülhetnek, illetve gyakran be sem takarítják, hanem újabb és újabb területeket ültetnek be édesköménnyel. Több magyarországi édeskömény-termesztő gazdaság tehát nem végez betakarítást, hiszen az édeskömény kiváló növénykultúra azok számára, akik a földterületük biogazdálkodásra való átállását tervezik elérni. Az édeskömény egyrészt évelő, így nem kell évente újravetni a földet, másrészt az ökológiai minősítéshez néhány évig vegyszeres kezelésektől mentesen pihentethető a földterület. A talajból kevés tápanyagot használ fel, a termés betakarítható és az átállás ideje alatt méhlegelőnek és vadbúvóhelynek is megfelelő. Az édeskömény-árutermelő gazdaságok a betakarított termésüket leginkább gyógy- és illóolaj alapanyag exportra, illetve egy részét belföldi felhasználásra is értékesítik.

[1]:↑ STADAT 19.1.1.8. Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint [ezer hektár]

https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0008.html

[2]:↑ Budapest nélkül.

[3]:↑ 2024-ben nem termelő tájképi elemekkel/parlaggal, kizárólag tisztán nitrogénmegkötő növény vetésével vagy ökológiai jelentőségű másodvetéssel is lehet teljesíteni a legalább 4%-os HMKÁ(helyes mezőgazdasági és környezeti állapot)-8-előírást (biológiai sokféleség megőrzése – 16/2024. (IV. 9.) AM rendelet), vagy ezek akármilyen arányú kombinációjával. https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kozos-agrarpolitika/107027-mire-keszuljunk-a-2024-es-egyseges-kerelem-beadasnal

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu