A foglalkoztatottsági statisztikában az adatforrások, a számbavételi módszerek, a megfigyelt sokaság különbözősége miatt azonos jelenséget számszakilag eltérő adatok fejeznek ki. Az adateltérések az alapadatok esetében is meghaladhatják a statisztikában elfogadott mértéket, ezért a különféle adatforrásokból származó információk nem helyettesíthetők egymással. A fejezet anyaga az adatforrásokhoz kapcsolt csoportosítást követi.
A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés a magánháztartásokban élő személyek demográfiai, iskolázottsági és munkaerőpiaci jellemzőiről nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza.
A Munkaerő-felmérés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 2021. januártól új kérdőívet (EU modellkérdőív) alkalmaz.
Az IESS életbe lépését követően, az egyértelművé vált szabályozással összhangban, 2021-től kezdődően a gyermekgondozási ellátásban részesülők további csoportja is foglalkoztatottnak minősül. A gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybe vétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesültek és az ellátás igénybe vételét követően pedig visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A besorolás kizárólag ettől a 3 feltételtől függ, a munkától távol töltött idő hossza nem befolyásoló tényező.
Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.
2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybe vételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól gyermekgondozási ellátás igénybe vétele miatt tartósan távol lévők. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosulnak. Az idősorok 2009-ig kerültek visszavezetésre, emiatt közvetlenül az 1992-2008 közötti, valamint a 2009 és azutáni időszak adatai hasonlíthatóak össze.
Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – gyermekgondozási ellátás igénybe vétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni.
Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók, nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások (az idényen kívül (három hónapot meghaladó távollét esetén), ha nem kerestek munkát.
Potenciális munkaerő-tartalék: A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot.
Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.
Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.
Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya.
Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya.
A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős rétegzett, valószínűségi minta. A nagyobb ún. önreprezentáló településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások. A kisebb települések esetében viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 1997-ig negyedévente 24 ezer, 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer. Az összeírás folyamatos, a negyedéves minta a három statisztikailag egymástól független havi részminta együttese. Az 1992–1997 közötti adatok teljeskörűsítése az 1990. évi népszámláláson, az 1998–2005 közöttieké a 2001. évi népszámláláson alapul, 2006-tól kezdődően pedig a 2011. évi népszámlálást is figyelembe vevő korrigált népességszámot tartalmazó sarokszámrendszer került kialakításra. A teljeskörűsítés alapjául a megfigyelt időszak – matematikai modell segítségével előre becsült – (magánháztartásokban élő) népességszáma szolgál. Az egyes népességcsoportok létszáma a minta rétegeiben megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő felszorzásával és összegzésével kerül kiszámításra.
A havi adatok – az önálló havi mintákból eredő kilengések mérséklésére – modellbecsléssel kerülnek meghatározásra, ezért eltérhetnek a háromhavi átlagadatoktól, amelyek közvetlenül a felmérésből becsültek.
2023. január vonatkozási hónaptól már a Nemzeti Adó-és Vámhivataltól, és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól átvett adminisztratív adatok bevonásával készülnek a becslések, a korábbinál nagyobb pontossággal.
A munkaerőpiaci részvétel fő indikátorai (foglalkoztatottak száma és aránya, munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta, gazdaságilag inaktívak száma, potenciális munkaerőtartalék száma) továbbra is a Munkaerő-felmérés negyedéves, illetve háromhavi mozgóátlagolt adatai, amelyeket a változtatás nem érinti.
A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife-módszerrel történik. Az áttekintő táblázatok 2023. évre vonatkozó adatok mintavételi hibáit (s.e.) 95%-os megbízhatósági szinten közlik.
A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.
Az új módszertanon alapuló idősorok visszavezetése 2009. I. negyedévéig visszamenően történt. A munkáltatók gazdasági tevékenységének osztályozása a TEÁOR'08 alapján kerül besorolásra.
A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2009–2010-re ezzel összhangban új módszertan szerinti adatok nem kerültek előállításra. 2011. I. negyedévétől azonban a, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra.
A kikérdezés 2012 első negyedévig papíralapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően folyamatos volt az áttérés a mobileszközös összeírásra, és 2012 novemberétől az összeírás kizárólag így valósul meg. 2020-ban a koronavírus járvány következtében a korábban főként személyes felkereséssel megvalósuló kikérdezéseket jelentős arányban váltották fel telefonos interjúk, a 2021 januárjától érvényes módszertan pedig új, uniós szinten harmonizált ún. modellkérdőív bevezetését tette szükségessé. A kikérdezés módjának, illetve eszközének (kérdőív) változása miatt a nem mintavételi hiba a szokásosnál nagyobb lehet.
Alkalmazásban álló: alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.
Alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma: az alkalmazásban álló száma, kivéve az átlagos állományi létszámból kieső, a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyeket (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).
Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot (2020 júliusától összevontan társadalombiztosítási járulékot) is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.
Bruttó rendszeres kereset: a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak a havi értéke részben becsléssel kerül előállításra. (ld. szakstatisztikai dokumentáció)
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevétele nélkül): a bruttó átlagkeresetből a munkavállalót terhelő közterhek, azaz a munkaerőpiaci járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék továbbá a személyi jövedelemadó levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatása – ha erre külön utalás nincs – a számításnál nincs figyelembe véve.
Mediánkereset: adott állománycsoportba tartozók a keresetük nagysága szerinti sorba rendezésével kapott középső kereseti érték, vagyis az a kereset, amelynél a sokaság fele nagyobb, fele pedig kisebb keresettel rendelkezik. Ha eltérő megjegyzés nincs, a közölt adat havi vonatkozású (kumulált időszakok esetén is) és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. Az adatok számítását 2019-től a KSH keresetstatisztika új adatforrásaként bevezetésre kerülő adminisztratív adatforrások teszik lehetővé. 2019 előtt az adatok forrása az NFSZ Egyéni bérek és keresetek adatgyűjtése.
Teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkereset: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók számfejtett keresettömegének valamint a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók, és a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak teljes munkaidős teljesítésre átszámított keresettömegének az összegét osztjuk az adott állománycsoportok összesített átlagos állományi létszámával. A részmunkaidősek keresetének teljes munkaidő egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.
Munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem): a kereseti elemeken felül az egyéb munkajövedelmeket is tartalmazza. Utóbbiak pénzbeli és természetbeni juttatások, amelyek a nemzetközi ajánlások szerint munkajövedelemnek minősülnek. Ilyen például a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a kizárólag saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak, stb. Az európai statisztikai fogalmak szerinti "wages and salaries" mutató tartalmát adja.
Átlagkereset (átlagos munkajövedelem): alapállomány-csoportonkénti keresettömeg (munkajövedelem-tömeg) és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. Az átlagkereset (átlagos munkajövedelem), ha ettől eltérő megjegyzés nincs, havi szintű adat (éves és negyedéves vonatkozású adatközlések esetén is), és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. (2003-ig a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoztak az adatok.)
Munkaerőköltség: az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatást segítő támogatások csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.
Szociális költség: A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl.: tb-járulék, munkaadói járulék, majd később szociális hozzájárulási adó; rehabilitációs hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás), a kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, kifizetések (biztosítási díjak) és közvetlenül a munkavállalónak nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások (betegszabadság díjazása, végkielégítés, felmondási időre járó bér, szociális segély stb.) összege.
Egyéb munkaerőköltség: a képzési és más, a munkajövedelem és szociális költségek körébe nem tartozó költségelemek, növelve a foglalkoztatást terhelő adókkal és csökkentve a foglalkoztatást segítő támogatásokkal.
Az egy főre (egy ledolgozott munkaórára) jutó munkaerőköltség a szervezet tevékenységében résztvevőkhöz tartozó munkaerőköltség tömegének és a teljes munkaidősre átszámított ún. egyenértékes létszámnak (ledolgozott munkaórának) a hányadosa.
Üres álláshelyek száma: megfigyelésére 2004-ben került bevezetésre az Eurostat ajánlásain alapuló statisztika. A definíció szerint üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, melynek munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel történő betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (pl.: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével stb.). Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel kívánnak betölteni és az sem, amelyet saját dolgozó áthelyezésével vagy munkadíjban nem részesülő, kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulóval, hallgatóval kívánnak betölteni. Nem tekinthetőek továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévők, de munkavégzésre nem kötelezettek – tartósan távollévők – fenntartott álláshelyei sem (gyed, gyes, sorkatonai szolgálatot teljesítő, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távollévő).
Az üres álláshelyek aránya: üres álláshelyek száma az összes álláshely (szervezet tevékenységében résztvevők álláshelyeinek zárónapi száma + üres álláshelyek száma) százalékában.
Sztrájk adatok: A legalább tíz főt érintő sztrájkesemények adatait tartalmazza. A sztrájk-statisztikai megfigyelés a sztrájkeseményekhez kapcsolódik. Az ILO definicíiója szerint 1 sztrájknak számít, ha ugyanazon munkaügyi vita kapcsán több szervezetben és különböző időszakokban vannak munkabeszüntetések, míg a leállások közötti idő nem több 2 hónapnál.
A Munkaerő-felmérés szezonálisan kiigazított adatainak előállítása TRAMO/SEAT módszerrel történik a JDemetra+ szoftver segítségével. A modellekbe munkanap, szökőév és Húsvét hatás nem kerül beépítésre.
Kereset, munkajövedelem, munkaóra, átlagos állományi létszám, valamint betöltött és üres álláshely adatok
Az adatok vonatkozási köre és forrása 2018-ig valamennyi legalább 50 főt foglalkoztató és reprezentatív módon kijelölt 5–49 fős vállalkozás, a költségvetési szervezetek teljes körűen, valamint a kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) non-profit szervezetek. A Központosított Illetmény-számfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatai a Magyar Államkincstártól kerültek átvételre. A többi érintett szervezet esetén közvetlen adatgyűjtés biztosította a statisztika alapinformációit. Átlagos állományi létszámra, keresetre, munkajövedelemre, munkaórára vonatkozóan havi gyakorisággal, a betöltött és üres álláshelyekre vonatkozóan pedig negyedéves gyakorisággal került végrehajtásra adatgyűjtés, adatátvétel. 2018-ban módszertani korrekció történt, melynek hatására a 2018 januárjától közzétett értékösszegadatok tekintetében (létszám, keresettömeg, munkajövedelem-tömeg, munkaóratömeg esetén) jelentős törés mutatkozik (vonallal jelöljük a táblákban). A változás a publikált fajlagos mutatók (pl.: átlagkereset, egy főre jutó munkaóra) összehasonlíthatóságát alapvetően nem korlátozza. Az előző év azonos időszakához mért százalékos változást kifejező indexmutatók közléséhez 2018. januártól a fent vázolt módszertani változás hatását kiszűrő becslést használunk, ezért a publikált indexek eltérhetnek a korábban közzétett adatokból számítható értékektől.
2019-től a havi kereset és létszám-információk, valamint – az üres állások arányának kiszámításához – a szervezet tevékenységében résztvevők álláshelyeinek zárónapi számának forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulék bevallás, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstár adminisztratív nyilvántartásából átvett adatok. A munkajövedelem, munkaóra, rendszeres kereset adatokat 2019-től az üres álláshely adatokhoz hasonlóan negyedéves adatgyűjtés biztosítja. A változások során 2019-től az adatok korlátozottan összehasonlíthatóak az előző évi adatokkal, ezt a törést vonallal jelöljük az érintett táblákban.
A területi bontású munkaügyi adatok a munkáltató székhelye szerint kerülnek besorolásra.
A publikált adatok vonatkozási köre, ha ettől eltérő megjegyzés nincs, 2019-es vonatozási évtől a munkáltatók teljes köre (vagyis az alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek, valamint költségvetési intézmények teljes köre). 2019 előtti adatok a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervezetek teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Negyedéves munkaerőköltség-index, éves továbbvezetett munkaerőköltség adatok, részletes éves munkaerőköltség adatok
A negyedéves munkaerőköltség-indexek mutatják az egy órára jutó munkaerőköltség és főbb elemeinek változását a bázisévhez képest. Vonatkozási köre a legalább 5 fős vállalkozások, a költségvetési szervezetek teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok forrása az éves munkaerőköltség felvétel mellett 2018-ig a Havi munkaügyi jelentés, 2019-től pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallások adatai, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.
Az éves továbbvezetett munkaerőköltség elemek vonatkozási köre a legalább 5 fős vállalkozások, költségvetési szervezetek teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Forrása az éves munkaerőköltség felvétel, továbbá 2018-ig az 50 fő alatti szervezetek adatinak becsléséhez a havi munkaügyi jelentés, 2019-től pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallások adatai, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.
A részletes éves munkaerőköltség adatok forrása éves adatgyűjtés (Munkaerőköltség-felvétel) és adatátvétel. Vonatkozási köre a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások, nonprofit szervezetek, és a költségvetési intézmények teljes körűen. Minden 4. évben (legutóbb 2016-ra vonatkozóan) a kijelölt adatszolgáltatói kör bővebb: valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, a költségvetési szervezetek teljes körűen, valamint a kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) non-profit szervezetek. A Központosított Illetmény-számfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatai a Magyar Államkincstártól kerülnek átvételre. Az érintett egyéb szervezetek esetében pedig közvetlen adatgyűjtés biztosítja a statisztika alapinformációit.
Az adatok összehasonlíthatóságát korlátozó módszertani változások a módszertani információk (metadatok) között ITT érhetőek el.
Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.
Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban Flt.) meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának, folyósításának feltételei.
Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,
a) akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették,
b) akik minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és
c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől az álláskeresési segély fent említett a) és b) típusa megszűnt, míg a c) típusnak megváltozott az elnevezése és megállapításának, folyósításának feltétele.(Flt.)
Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv).
A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett, munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma az időszak végén.
Módszertani forrás: A munkaerőpiaci helyzet alakulása az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján című havi jelentés (NFSZ, Budapest, 2011).
Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.
Korai iskolaelhagyók: korai iskolaelhagyóknak (leszakadóknak) azok a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt. A mutató a korai iskolaelhagyóknak a megfelelő korcsoportba tartozó (18–24 éves) népességen belüli arányát jelzi.
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség: az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb szintű végzettség, melyet hivatalos bizonyítvány, oklevél igazol. A jelenleg alkalmazott végzettségi szintek megfeleltethetők a hatályos ISCED-11 nemzetközi osztályozásban meghatározott végzettségi szinteknek.