19. MEZŐGAZDASÁG

Állatállomány
1995-ig a december 31-i állapot. 1996-tól az Európai Unió érvényes módszertanához igazodva áttértünk a december 1-jei állapot megfigyelésére.

Állategység
Olyan általános mértékegység, amely összehasonlítás céljából lehetővé teszi a különböző kategóriákba tartozó állatfajok összevonását.

A 2020-tól használt együtthatók:

Betakarított összes termés
A szántóföldön termelt főtermék a konyhakertben, a köztes- és másodvetések területéről betakarított termésmennyiséggel együtt.

Egy tehénre jutó tejtermelés
A tejhasznú és kettős hasznosítású, átlagos tehénállományra számítva. (1l tej = 1,027 kg tej).

Élő szaporulat
A születés után legalább 24 órán át élt szaporulat.

Felvásárlási átlagár
A felvásárolt termékekért fizetett érték (általános forgalmi adó nélkül) és a hozzátartozó mennyiség hányadosa. A megfigyelés 168 termékre terjed ki.

Fogyasztás saját termelésből
Az egyéni gazdálkodó saját termelésből származó, illetve a gazdálkodó szervezetektől természetben kapott termék fogyasztása.

Folyó termelőfelhasználás értéke
A mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások (utóbbi csak a mezőgazdasági számlarendszerben) előállítására felhasznált mezőgazdasági és ipari eredetű termékek értéke és a szolgáltatási díjak. A mezőgazdasági számlarendszer nem tartalmazza a saját termelésű vetőmag, takarmánytej, takarmány- és keltetőtojás értékét.

Földhasználat
Használat szerinti adatok, ami a tulajdonban lévő terület mellett a bérbe adott, illetve bérbe vett területet is figyelembe veszi.

Földterület
2020-tól az adatgyűjtés módszertani változása miatt csak a mezőgazdasági terület (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep) adatait publikáljuk. 2020-tól az adatok csak a gazdaságra azonosítható területekre vonatkoznak. Nem készül becslés a gazdaságra nem azonosítható (nemzeti parkokhoz, a MÁV-hoz, a Vízügyhöz, a Honvédséghez, az egyházakhoz tartozó és egyéb) területekről. 2020-tól változott a gazdaságküszöb, ami korlátozza az adatok összehasonlíthatóságát.
Részletek itt: https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/gazdasagkuszob_modositasa_2020.pdf.

Gabonafélék
Búza (őszi-, tavaszi- és tönkölybúza), durumbúza, alakor, rozs, árpa (őszi és tavaszi), zab, triticale, kukorica (májusi morzsoltban), kétszeres, rizs, egyéb kalászosok (indián rizs, köles, kanárimag, cirokmag és pohánka).

Gazdálkodási forma szerinti csoportosítás
Az 1994. január 1-je óta érvényben lévő csoportosítás mellett a mezőgazdasági sajátosságoknak megfelelő csoportok tartalma a következő: Gazdasági szervezet: mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás az egyéni vállalkozás nélkül, a költségvetési és egyéb szervezetekkel együtt. Egyéni gazdálkodó (tevékenysége: egyéni gazdálkodás): mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, valamint mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás (az állatállomány és a földterület nagyságától függetlenül). A termelést és az értékesítést fontosabb termékekre és a belföldi termékosztályozásban alkalmazott csoportosításban közöljük. Az adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy az 1996-ban bevezetett belföldi termékosztályozás szerint a zöldségfélék nem tartalmazzák a fűszerpaprikát, a növényi termékek pedig a fűszernövényeket, azok csak a növénytermesztési és kertészeti termékek között szerepelnek.

Gyümölcsös
Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül az összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.

Halmozatlan termelési érték
Mezőgazdasági eredetű folyó termelőfelhasználással csökkentett bruttó termelési érték.

Hústermelés
A levágott szarvasmarhából, sertésből, lóból, juhból, baromfiból és egyéb állatból nyert nyershúsmennyiség belsőséggel együtt, fehéráru és egyéb melléktermék nélkül.

Külkereskedelem
2004. május 1-jétől – Magyarország európai uniós csatlakozása következtében – a külkereskedelmi termékforgalom statisztikájának módszertana több ponton változott.
Magyarország külkereskedelmi forgalma az uniós és az unión kívüli forgalom összege.
Adatforrás: Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelemre (közösségi forgalom) vonatkozóan a forgalmazó vállalatoktól az Intrastat-rendszer keretében kérdőíven begyűjtött adatok, míg az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem (közösségen kívüli forgalom) tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál vámeljárás keretében begyűjtött adatai állnak rendelkezésre. Az adatok statisztikai feldolgozása a KSH szakmai irányításával folyik.
A közösségi forgalom adatait – az EU-rendeleteknek megfelelően – az Intrastat nem teljes körűen gyűjti be. A forgalmazók kétharmada mentesül az adatszolgáltatási kötelezettségek alól, de ezáltal a teljes forgalmi érték alig 2%-ának a megfigyeléséről mond le a statisztika. Az adatszolgáltatás alól felmentett vagy kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok forgalma múltbeli idősorok alapján, matematikai-statisztikai módszerekkel becslésre kerül.
A 19.1.1.24.–19.1.1.25. táblák külkereskedelmi adatai csak a friss és hűtött zöldség- és gyümölcsfélékre vonatkoznak, a fagyasztottakat nem tartalmazzák.
A 19. fejezet külkereskedelmi adatainál nem azonos a vámtarifaszám (KN) 1–4. pozíciója, illetve 6. és 8. jegyei szerinti adatok tartalma. Míg az 1–4. pozíció szerinti adatok tartalmazzák a becsült forgalmat is, a 6–8. jegy szerintiek csak a begyűjtött adatokból állnak. Ennek következtében a 6., illetve 8. jegyű adatok összege általában (a becsült forgalom értékével) alacsonyabb, mint a 4. jegyen közölt érték. Továbbá: becsült adat csak a forgalom értékére áll rendelkezésre, mennyiségre nem.

Mezőgazdasági földár
A megfigyelési egység az egy hektárra jutó mezőgazdasági célra vásárolt földterület ára. A megfigyelési terület magába foglalja valamennyi művelési ág vásárlását egyéni gazdálkodásoktól vagy mezőgazdasági szervezetektől és nem tartalmaz más, nem mezőgazdasági tranzakciókat (életmód szerű vásárlás, építőipar, stb.) valamint a rokonok közötti földcserét.
A mezőgazdasági föld ára: A piaci árak alapján, amelyet a kereskedelemben a földért adtak adók és vámok levonás nélkül (kivéve levonható ÁFA) és a támogatások hozzáadása nélkül.
A föld vételi/eladási ára tartalmazza a kapcsolódó adók és támogatások értékét (kivéve levonható ÁFA), de nem tartalmazza a földhöz kapcsolódó jogcímeket, a kompenzáció értékét, a földön lévő épület értékét és az öröklési tulajdon átruházás költségét.

Mezőgazdasági földbérleti díj
A megfigyelési egység a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektárjára jutó éves földbérleti díj. A megfigyelés a földterülettel rendelkező gazdasági szervezetekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságokra terjed ki.
A földbérleti díj a föld tulajdonosának az eszközök más egység számára való rendelkezésre bocsátásáért cserébe fizetett összeg. Nem teszünk különbséget a bérleti szerződés időtartama és a szerződéskötés időpontja alapján. Így az átlagos bérleti díj számításánál minden földbérleti díjat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a földet egy évnél rövidebb vagy hosszabb időre adták bérbe.
A földbérleti díj tartalmazza a természetbeni juttatások forintosított értékét és a kapcsolódó adók/illetékek értékét, de nem tartalmazza a földhöz kapcsolódó jogcímeket, és a területen lévő épületek, lakóépületek bérleti díját és semmilyen olyan egyéb kiadást, ami a mezőgazdasági földön kívül egyéb eszközhöz kapcsolódik (épületek folyó fenntartási kiadásai, épületek biztosításával kapcsolatos kiadások, épületek értékcsökkenése, nem lakáscélú épületek szakmai használata után fizetett bérleti díj).

Mezőgazdasági termelői árak indexe
A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett áraknak éves átlagáraihoz viszonyított változásait mutatja. Nem tartalmazza a közvetlen export és a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített, továbbtartásra szánt élő állatok és állati termékek árait. Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik fix bázison (jelenleg 2015 = 100%). Ötévente kerül sor bázisváltásra az alábbiak szerint: minden 0-re és 5-re végződő évet bázisévként tekintünk, amelyre a naptári évet követő harmadik évben térünk át (pl. 2015. bázisú árindexek 2018-ban kerültek először alkalmazásra, 2020 évi bázisra való áttérésre várhatóan 2023-ban fog sor kerülni). A bázisváltáskor meghatározott súlyok 5 évig változatlanok maradnak. Az előző év azonos időszakához viszonyított árindexek a fix bázison számított árindexekből kerülnek előállítása.

Mezőgazdasági termékek bruttó termelése
A veszteségmentes termelés értéke. (Bruttó kibocsátás+saját termelésű vetőmag, takarmány-tej, takarmánytojás, keltetőtojás, mezei leltár értékváltozása és étkezési hal). 1999-től a kiszopott juh- és kecsketej nélkül.

Mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexe, 1990 = 100,0%
A növénytermesztés és állattenyésztés (beleértve az étkezési halat) veszteségmentes termelésének láncolt volumenindexe, 1991–96-ig 1991.évi, 1997–98-ig 1995.évi, azt követően az előző évi termelői árakon.

Mezőgazdasági termékek értékesítése (felvásárlás)
A termelőtől feldolgozási vagy tovább-értékesítési célra vásárolt mezőgazdasági termék. A megfigyelés kb. 200 termékre terjed ki.

Mezőgazdasági termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexe
Kb. 200 termék adataiból, a tárgy időszakot két évvel megelőző év áraival súlyozva számítjuk az indexet.

Mezőgazdasági terület
Szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep művelési ágú területek összessége.

Művelés alól kivett terület
A nem hasznosított mezőgazdaági területek (gazdasági, szociális vagy más okokból nem művelt és vetésforgóban nem szereplő mezőgazdasági terület) és egyéb területek (épületek, építmények, gazdasági udvarok, pihenő- és díszkertek, utak és a hozzájuk tartozó árkok, tavak, víztározók, kőfejtők, terméketlen területek stb.) összessége.

Művelési ágak
A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep (belterjes, külterjes), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.

Nettó hústermelés
A Magyarországon levágott szarvasmarhából, sertésből, lóból, juhból, baromfiból és egyéb állatból nyert húsmennyiség belsőséggel együtt, vágott súlyban, függetlenül a vágóállatok származási helyétől (hazai vagy import). Sertéshús esetében a termelési adat a fehérárut nem tartalmazza.

Piaci átlagár
A piacokon és az állatvásárokon a termelők által közvetlenül a lakosságnak értékesített termékek kínálati átlagára. Az átlagár a felhozatali mennyiségek móduszárral (a leggyakrabban előforduló ár) beszorzott értéke és a hozzá- tartozó mennyiség hányadosa.

Ráfordításiár-index
Tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit. Súlyként a mezőgazdaság által a kereskedőktől vásárolt termékek és szolgáltatások áfa nélküli bázisévi (2015. évi) értékeinek arányát használjuk. Ötévente kerül sor bázisváltásra az alábbiak szerint: minden 0-ra és 5-re végződő évet bázisévként tekintünk, amelyre a naptári évet követő harmadik évben térünk át (pl. 2015. bázisú árindexek 2018-ban kerültek először alkalmazásra, 2020 évi bázisra való áttérésre várhatóan 2023-ban fog sor kerülni). A bázisváltáskor meghatározott súlyok 5 évig változatlanok maradnak. Az előző év azonos időszakához viszonyított árindexek a fix bázison számított árindexekből kerülnek előállítása. A módszertan szerint a negyedéves árindexeket nem az év során forgalomba hozott termékek értéke alapján súlyozzuk, hanem az éves árindexben mind a négy negyedév egyforma súllyal szerepel.

Szántó
Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.

Szerves- és műtrágya-felhasználás
A szerves- és műtrágyázott terület alapterületet jelent, aminek függetlenül a trágyázás gyakoriságától, a nagyságát csak egyszer veszik figyelembe. A felhasznált szervestrágya magában foglalja az istállótrágyát,és a hígtrágyát.

Szőlő
Azok a szőlőterületek, amelyeken a szőlőtőkék szabályos sor- és tőtávolságra találhatók, és a főnövény a szőlő. A szőlőterület állhat többféle szőlőfajtából. A szőlőterület a termő területeken túl a még, illetve a már nem termő szőlőterületeket is tartalmazza. A szőlő művelési ág része a konyhakerten belüli szőlőterület (szőlőlugas) is, amennyiben összefüggően (azonos sor- és tőtávolságban) telepítették és területe eléri vagy meghaladja a 200 m²-t.

Termőterület
A mezőgazdasági terület (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep) az erdő, a nádas és a halastó együttes területe.

Termésátlag
Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár összes területre, 2003-tól az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére) számított betakarított termésmennyiség.

Tyúktojás
1 kg tojás = átlagosan 18 db tojás.

Vágóállat
Közületi, üzemi vagy egyéb vágásra, valamint vágóállatexportra kerülő élő állat fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül. (A súlyadatok minden esetben élő testtömegre vonatkoznak.)

Zöldségfélék
A zöldborsót 1995-ig hüvelyes súlyban, 1996-tól szemessúlyban tartjuk nyilván (100 kg hüvelyes zöldborsó = 40 kg szemes zöldborsó).

Élelmiszermérlegek

19.1.1.47.–19.1.1.66.

Az élelmiszermérlegek sémája a következő:

Termelés + behozatal – kivitel – veszteség ± készletváltozás = belföldi felhasználás

Belföldi felhasználás – nem élelmezési célú felhasználás = hazai fogyasztás (rendelkezésre álló élelmiszer)

Az élelmiszer- és szeszesitalmérlegek a fogyasztásban nagy súlyt képviselő főbb termékek forrásairól és azok elosztásáról készülő mennyiségi összeállítások. A mérlegek alapanyagtípusúak, azaz a készítményeket (beleértve a vendéglátásban történő étkezést is) alapanyagsúlyban tartalmazzák. (Az alapanyag- és árusúlymennyiségek egy-egy adott termék esetében igen eltérőek lehetnek.) A mérlegekből származtatott és itt közölt egy főre jutó fogyasztási adatok nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket jelentik, hanem a lakosság számára rendelkezésre álló, fogyasztható mennyiségeket, kínálatot. A hazai kínálatra vonatkozó adatok az ország területén fogyasztható javakat foglalják magukban. Ilyen módon az adatok a hazai lakosság fogyasztásán kívül tartalmazzák a külföldi turisták magyarországi vásárlásait, viszont nem tartalmazzák a magyar állampolgárok külföldön történő fogyasztását. Nem veszik figyelembe továbbá az idegenforgalom keretében behozott javakat, a magánimportból, vagy egyéb, számba nem vehető forrásból származó és alkalmi értékesítések útján forgalomba hozott árukat, bár egyes termékekből ezek mennyisége számottevő lehet. A lakosság élelmiszer-fogyasztásának mennyiségéről a háztartás-statisztika keretében is rendszeresen gyűjtenek és publikálnak adatokat. Ezekben egyrészt a Magyarországon honos, ún. rezidens háztartások által vásárolt mennyiségeket mutatják ki, azaz az értelmezés köre szűkebb a hazai fogyasztásénál, másrészt a háztartás-statisztika adataiban az élelmiszerek fogyasztását árusúlyban és abban a formában (alapanyag, készítmény, étel) tüntetik fel, amelyikben azokat megvásárolták. Így a makrofogyasztás és a háztartás-statisztika mennyiségi adatai közvetlenül nem vethetők össze.

A hazai fogyasztható mennyiségekre vonatkozó adatok tartalmazzák a kiskereskedelmi veszteségeket, készleteket.

Az egy főre jutó adatok számításánál a mindenkori évközepi átlagnépesség adatait használtuk.

2000-ben az élelmiszermérlegek készítésénél módszertani változtatást hajtottunk végre, elsősorban az Európai Unió iránymutatásának megfelelően. Az elvárásoknak megfelelően többek között bővült a külkereskedelmi terméklista, a zöldségféléknél és gyümölcsöknél pedig a feldolgozott termékeket a korábbi gyakorlattól eltérően friss súlyban számoljuk el. Az időbeli összehasonlításoknál a módszertan változását figyelembe kell venni.

2000-től a dinnyeféléket a gyümölcsök helyett a zöldségfélékhez soroltuk.

2004-től a fogyasztható hús mennyiségét a nettó hústermelés alapján számítjuk. A külkereskedelmi adatok csak a húst és húskészítményeket tartalmazzák, a vágóállatok forgalma az export-import adatokban nem jelenik meg.

Nettó hústermelés: a Magyarországon levágott szarvasmarhából, sertésből, lóból, juhból, baromfiból és egyéb állatból nyert húsmennyiség, belsőséggel együtt, vágott súlyban, függetlenül a vágóállatok származási helyétől (hazai vagy import). Sertéshús esetében a termelési adat a fehérárut nem tartalmazza (sertésfehéráru x 0,87 = sertészsiradék). A hústermelési adatok csak a Magyarországon hivatalosan engedélyezett vágóhidak, húsfeldolgozók és a házi vágások adatait tartalmazzák.

A hal mennyiségét 2014-től élősúlyban, a nemzetközi számítási gyakorlatnak (Európai Unió, FAO) megfelelően közöljük. Az új módszertan szerint az egy főre jutó hal mennyisége a tógazdasági és a természetes vízi lehalászott mennyiséget is tartalmazza, beleértve a horgászfogást. Az adatok forrása az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

A mérlegek összeállításához a következő források szolgálnak alapul:

• a KSH adatgyűjtései és adat-összeállításai (mezőgazdasági, külkereskedelmi, ipari, árstatisztikai adatok) és kiadványai,
• egyes élelmiszer-ipari termékek árumérlege (Agrárközgazdasági Intézet, AKI),
• vágóhidak állatvágása (AKI).

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:

• Földhasználat
• Mezőgazdasági számlarendszer
• Növénytermesztés
• Állatállomány és állati termékek
• Gyümölcsös- és szőlő ültetvények
• Gazdaságszerkezet – mezőgazdaság
• Mezőgazdasági termelési módszerek