Adatforrás: az oktatási intézmények tevékenységére vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal által gyűjtött és feldolgozott adatok. Az oktatási adatfelvételek rendszere 2000/2001. tanévtől mind tartalmában, mind módszerében változott, követte a 1993. évi LXXIX. és LXXX. törvényekben meghatározott szervezeti és tevékenységi rendszereket. Az adatfelvétel megfigyelési egysége az oktatási intézmény, ezen belül a tevékenység, oktatási feladat. Az adatfelvétel eszmei időpontja 2000/2001-től minden év október 1., illetve október 15. (2000 előtt ehhez közeli, iskolatípusonként eltérő időpont). A tanulmányok befejezésére vonatkozó adatok az adatfelvételt megelőző tanév végi eredményeket tartalmazzák, az eszmei időpontig letett javító- és pótvizsgák eredményeivel kiegészítve.
Az adatok tartalma több esetben változott. Az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi években közölt adatok az új módszernek megfelelően módosultak, de az átdolgozás néhány esetben nem volt megoldható. Ezek az adatok csupán az eltérő tartalmuk figyelembevételével hasonlíthatók össze.
A 2016/2017-es tanévben a középfokú szakképzésben jelentős átalakulások kezdődtek, amelyek egyben az iskolatípusok változását is jelentik. A speciális szakiskola új neve szakiskola lett, a korábbi szakiskola elnevezésében szakközépiskolává, a régi szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokká alakultak. E tanévtől a gimnázium, szakgimnázium és a szakközépiskola közös elnevezése középiskola. Innentől a szakközépiskolai adatok ezen a feladatellátási helyeken folyó, érettségire felkészítő programok adatait is magukban foglalják.
Köznevelési intézmény: az önálló alapító okirattal rendelkező, köznevelési feladatot ellátó oktatási célú szervezet. Köznevelési feladat többek között óvodai nevelés, általános iskolai, szakiskolai, készségfejlesztő iskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás. A köznevelési intézmény egy igazgatási szervezetben több nevelési-oktatási feladatot is elláthat. 2013/2014. tanévtől a köznevelési intézmények száma az előző évek adataival a szervezeti és fenntartói változások miatt csak korlátozottan hasonlítható össze.
Feladatellátási hely: a köznevelési intézmény igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményegység. A statisztikai adatok az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket, illetve feladat-ellátási helyeket tartalmazzák. Az óvodák és általános iskolák számáról 2000 előtt közölt adatokban a feladat-ellátási helyek is külön intézményként szerepeltek.
2013/2014. tanévtől a feladatellátási helyek száma az előző évek adataival csak korlátozottan hasonlítható össze. Ennek oka, a szervezeti és fenntartói változások mellett, hogy 2013-tól a köznevelési intézmény székhelyével vagy annak tagintézményével azonos településen, de nem tagintézményként működő telephelyek adatai önállóan, külön feladatellátási helyként szerepelnek.
Osztályterem: az alapfelszereléssel rendelkező iskolai tanterem. 2000-től az osztálytermek száma nem tartalmazza azokat a szaktantermi felszereltséggel rendelkező tantermeket, amelyeket osztályteremként és szaktanteremként is használnak.
2000 előtt az osztályok állandó tartózkodási helyeként használt és felszerelt helyiség, függetlenül attól, hogy erre vagy más célra épült. Az osztálytermek száma nem tartalmazza az osztálytermi célra épült, de más célra használt helyiségeket.
Évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának szakasza. Az évfolyamok számozása az első évfolyamtól a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos. Az iskolai szakképzésben az évfolyamok számozása törtjel alkalmazásával egészül ki.
Nappali rendszerű iskolai oktatás: a tanköteles korú és a tanköteles kornál idősebb, de 22 (25) éves kort el nem ért tanulók nappali munkarend szerinti oktatása.
Felnőttoktatás: a tanköteles kornál idősebb vagy a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt venni nem tudó, illetve nem akaró személyeknek a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatása. A felnőttoktatás munkarendje lehet nappali, esti, levelező vagy más sajátos.
Nem szakképző évfolyam: szakgimnázium, szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítő évfolyamai, szakiskola, készségfejlesztő iskola közismereti oktatást folytató évfolyamai.
Szakképző évfolyam: szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzék szerint meghatározott szakképzési évfolyamok, szakközépiskolában, szakiskolában a szakmai vizsgára felkészítő évfolyamok, készségfejlesztő iskolában.
Óvodás gyermek: az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermek.
Egy pedagógusra jutó gyermek: az óvodás gyermekek és az óvodapedagógusok számának hányadosa.
Egy gyermek-csoportra jutó gyermek: az óvodás gyermekek és az óvodai gyermek-csoportok számának hányadosa.
Tanuló: általános iskolába, illetve középfokú oktatási intézménybe beiratkozott, az adatfelvétel eszmei időpontjában az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő személy. A statisztikai közlésekben 2000-től az általános iskolai tanulók száma nem tartalmazza a gimnáziumi oktatásban tanuló 5-8. évfolyamos tanulókat, létszámuk a gimnáziumi tanulók számában szerepel.
Egy pedagógusra jutó tanuló: a nappali rendszerű oktatásban tanulók és a pedagógusok (nappali és felnőttoktatásban) számának hányadosa.
Egy osztályra jutó tanuló: a nappali rendszerű oktatásban tanulók és az osztályok (nappali oktatásban) számának hányadosa.
Hallgató: a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert és beiratkozott, az intézmény nyilvántartásában szereplő személy. A statisztikai adatközlésekben az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezőket jelenítjük meg.
Végzettek: a 8. évfolyamot sikeresen befejezők, az érettségi, illetve szakmai vizsgát tett tanulók, valamint a felsőoktatásban az oklevelet szerzett hallgatók.
Felsőfokú oklevelet szerzettek: a felsőfokú alap-, mester, valamint osztatlan, illetve az egyetemi és főiskolai képzésben a sikeres záróvizsgát tett, valamint a képzési és kimeneti követelmények szerinti idegen nyelvi feltételeknek megfelelt, oklevelet szerzett hallgatók.
Pedagógus (köznevelésben): fő munkaviszony keretében, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok, beleértve a foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusokat és a tartósan távollévőket is.
(A statisztikai közlésekben a pedagógusok száma nem tartalmazza az óraadó pedagógusok létszámát.)
2017/2018-as tanévtől a pedagógusokra vonatkozó adatok részben a Köznevelési Információs Rendszer alkalmazottakra vonatkozó személyi nyilvántartásából származnak.
Vezető, vezetőhelyettes (köznevelésben): az iskolaigazgató és igazgatóhelyettes, az óvodavezető és vezetőhelyettes, a gyakorlati oktatást vezető és az egyéb vezető.
Óvodapedagógus, tanító, tanár (köznevelésben): az óvodai csoporttal foglalkozó pedagógus, az osztálytanító és szakos tanítást, illetve gyakorlati oktatást végző pedagógus.
Egyéb beosztású pedagógus (köznevelésben): a kollégiumi nevelőtanár, a könyvtáros tanár, a gyógypedagógus, a konduktor, a logopédus és az egyéb beosztású pedagógus.
Oktató (a felsőoktatásban): a felsőoktatási intézményben teljes vagy részmunkaidőben alkalmazott tanár, docens, adjunktus, tanársegéd, mesteroktató, mestertanár, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár vagy egyéb oktatói munkakörben foglalkoztatott személy.
Felsőoktatási intézmény: a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. A statisztikai adatközlésekben a képzést folyatató intézmények számát jelenítjük meg.
Kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység.
Új belépő: az a hallgató, aki az adott képzési (ISCED-2011) szinten először lép be a képzésbe.
Felsőfokú szakképzés: felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet önálló végzettségi szintet nem jelentő oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását a képzési és kimeneti követelmény tartalmazza. A képzési idő legalább négy félév.
Felsőfokú alapképzés, BA/BSc: a felsőfokú alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
Felsőfokú mesterképzés, MA/MSc: a felsőfokú alapképzésre épülő felsőfokú mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
Osztatlan képzés: az osztatlan képzésben mesterfokozat (magister, master) szerezhető, amelynek elvégzése, alapfokozat kiadása nélkül ugyanannyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. Például orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész, általános iskolai/középiskolai tanár.
Szakirányú továbbképzés: alap- vagy mesterfokozat megszerzését követő (korábban egyetemi vagy főiskolai végzettség), illetve meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.
Doktori képzések (PhD, DLA): felsőoktatási intézmény által végzett posztgraduális szintű képzés, mely az adott terület kutatóinak a tudományos (PhD) és művészeti (DLA) felkészítését szolgálja.
Nappali képzés: teljes idejű képzés.
Nem nappali képzés: esti, levelező, távoktatás együtt.