Szabó Zsuzsanna (vezető főtanácsos, KSH, Társadalmi szolgáltatások statisztikai főosztály)
Hány egészséges életévre számíthatunk?
(Egészségesen várható élettartamok)
A születéskor várható élettartam közismert mutatószám, amit széles körben használnak a társadalmi fejlettség, az életminőség jellemzésére. A jóléti államokban az utóbbi években kezdeményezték és legalább ilyen fontosnak tartják az ún. egészségesen várható élettartamok kiszámítását, melyben a halandósági adatokon kívül egy szubjektív elem, az egészségi állapot önértékelése is helyet kap. Az egészség nem kizárólag a betegség hiányát, hanem a betegségből vagy fizikai állapotból eredő korlátozottság nélküli állapotot jelenti ebben az esetben. Az egészségesen, illetve korlátozottság-mentesen leélhető életévek számának meghatározásához a kötelezően gyűjtött halálozás-statisztikai adatokon kívül önkéntes lakossági felmérések adatait is felhasználják. A megkérdezettek válaszainak alapján meghatározzák a mindennapi teendőikben, önellátásban korlátozottak arányát az összlakossághoz képest, illetve korcsoportonként. A felmérésben ezt az egyszerű kérdést teszik fel: „Van-e olyan hosszú ideje fennálló egészségi problémája, amely a mindennapi életvitelével kapcsolatos teendők elvégzésében korlátozza?” A válaszadók „súlyosan”, „enyhén” vagy „egyáltalán nem korlátozott”-nak minősíthetik magukat, anélkül persze, hogy ezt részletesen megindokolnák.
Az első két válasz előfordulásának összesített aránya adja a népességen belül a korlátozottak arányát. Ezeket a számokat a halandósági és népesség-adatokkal kombinálva (a várható élettartam számításához nagyon hasonló módszerrel) kapjuk meg az egészségesen várható élettartamot években. Szemléletesebb ennek a várható élettartamhoz viszonyított arányát százalékban kifejezni.
Magyarországon jelenleg a születéskor várható egészségben eltöltött élettartam a férfiak esetén 55,3, a nőknél 58,0 év. A férfiak életüknek közel négyötödét egészségesen élik le, míg a nők csak háromnegyedét. A nők várható élettartama tehát hosszabb egészséges, de a férfiakénál hosszabb betegségben eltöltött időszakból áll. A különbség a még egészségesen várható életévek mennyiségét illetően a későbbi életkorokban már csökken.
Aki egészségesen eléri az ötvenéves kort, átlagosan még további 15 évre számíthat korlátozás nélkül, és egy 65 éves is még újabb 5–6 évre. A nyugat-európai és a skandináv országok többségében viszont ennél jóval többre, akár 10–12 évre is.
| Nemzetközi összehasonlítás, 2006* | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Születéskor várható | Egészségesen várható | Egészségesen várható élettartam aránya a születéskor várható évek %-ában | Születéskor várható | Egészségesen várható | Egészségesen várható élettartam aránya a születéskor várható évek %-ában |
| élettartam (év) | élettartam (év) | |||||
| férfiak | nők | |||||
| * Forrás: Eurostat | ||||||
| Ausztria | 77,2 | 58,4 | 75,6 | 82,8 | 60,8 | 73,4 |
| Belgium | 76,6 | 62,8 | 82,0 | 82,3 | 62,8 | 76,3 |
| Ciprus | 78,8 | 64,3 | 81,6 | 82,4 | 63,2 | 76,7 |
| Csehország | 73,5 | 57,8 | 78,6 | 79,9 | 59,8 | 74,8 |
| Dánia | 76,1 | 67,7 | 89,0 | 80,7 | 67,1 | 83,1 |
| Észtország | 67,4 | 49,4 | 73,3 | 78,6 | 53,7 | 68,3 |
| Finnország | 75,9 | 52,9 | 69,7 | 83,1 | 52,7 | 63,4 |
| Franciaország | 77,3 | 62,7 | 81,1 | 84,4 | 64,1 | 75,9 |
| Görögország | 77,2 | 66,3 | 85,9 | 81,9 | 67,9 | 82,9 |
| Hollandia | 77,7 | 65,0 | 83,7 | 82,0 | 63,2 | 77,1 |
| Írország | 77,3 | 63,3 | 81,9 | 82,1 | 65,0 | 79,2 |
| Izland | 79,5 | 68,3 | 85,9 | 82,9 | 65,3 | 78,8 |
| Lengyelország | 70,9 | 58,2 | 82,1 | 79,7 | 62,5 | 78,4 |
| Lettország | 65,4 | 50,5 | 77,2 | 76,3 | 52,1 | 68,3 |
| Litvánia | 65,3 | 52,4 | 80,2 | 77,0 | 56,1 | 72,9 |
| Luxemburg | 76,8 | 61,0 | 79,4 | 81,9 | 61,8 | 75,5 |
| Magyarország | 69,2 | 54,2 | 78,3 | 77,8 | 57,0 | 73,3 |
| Málta | 77,0 | 68,1 | 88,4 | 81,9 | 69,2 | 84,5 |
| Németország | 77,2 | 58,5 | 75,8 | 82,4 | 58,0 | 70,4 |
| Norvégia | 78,2 | 65,7 | 84,0 | 82,9 | 63,4 | 76,5 |
| Portugália | 75,5 | 59,6 | 78,9 | 82,3 | 57,6 | 70,0 |
| Spanyolország | 77,7 | 63,7 | 82,0 | 84,4 | 63,3 | 75,0 |
| Svédország | 78,8 | 67,1 | 85,2 | 83,1 | 67,0 | 80,6 |
| Szlovákia | 70,4 | 54,3 | 77,1 | 78,4 | 54,4 | 69,4 |
| Szlovénia | 74,5 | 57,6 | 77,3 | 82,0 | 61,0 | 74,4 |
Az egészségesen várható élettartam a férfiaknál Dániában, a nőknél Máltán a leghosszabb. A legrövidebb a balti régió országaiban, férfiak és nők esetében egyaránt, de mindhárom országban 2–4 évvel tovább maradnak egészségesek a nők. Ezekben az országokban a várható élettartam is rövidebb az átlagnál. Mindössze 49 év az észt férfiak egészséges élettartama, és egy lett nő csak 52 évig tarthatja magát egészségesnek. A 2006-ban született dán férfiak arra számíthatnak, hogy átlagosan 76 évet fognak élni, és ebből 68-at egészségesen. Egy máltai nő 82 évre számíthat, ebből 69 évig egészségesnek érzi majd magát.
Az európai országokat összehasonlítva több érdekes tendencia is megfigyelhető. Egyrészt közismert tény, hogy a nők a férfiakkal összehasonlítva hosszabb életet élnek (ez minden fejlett országban kivétel nélkül így van). Amint az egészségesen leélhető életévek születéskor várható számát vetjük össze, egyáltalán nem tapasztaljuk, hogy a nők előnyben volnának a férfiakhoz képest. Vagyis a nők hamarabb megbetegszenek, de hosszabb ideig élnek? Így van ez Norvégiában, Finnországban, Izlandon, Hollandiában és Németországban is. Miért maradnak ezekben az országokban a férfiak kissé tovább egészségek, ha nem is nagyon sokkal? A legfurcsább azonban az, hogy a fejlett, skandináv országban, Finnországban ezek az értékek férfi és női viszonylatban is nagyon alacsonyak. Vajon mi lehet az oka, hogy finn rokonaink az egészségesen várható élettartam tekintetében még Magyarországot sem előzik meg? A finnek ebben a vonatkozásban kedvezőtlennek mutatkozó helyzete mögött több tényező húzódik meg, közülük legjelentősebb a kulturális különbség. Egyes országokban kifejezetten hátrányosnak, sőt szégyellnivalónak tekintik a betegséget, elesettséget, máshol viszont érdem, ha valaki egészségi, testi problémáival együtt is értékes életet kíván élni. Ebben szerepet játszik az is, hogy a szociális ellátási rendszer hogyan gondoskodik a kiszolgáltatottabbakról, ahol jelentősebb segítséget kapnak, ott „megéri” bevallani a tartós egészségkárosodásokat.
A statisztika globálisan keresi a választ ezekre a kérdésekre, de ez persze nem befolyásolja az egyéni sorsokat. A számok azonban jól mutatják az egyes országok eltérő fejlettségét, és a betegségek vagy fogyatékosságok miatt korlátozottak várható ellátási, egészségügyi szükségleteinek tervezésében is segíthetnek. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat ezt a mutatót napjainkban az egyik legfontosabbnak tartja az egészségi állapot társadalmi különbségeinek jellemzésére.