Gárdos Éva (szakmai főtanácsadó, KSH, Társadalmi szolgáltatások statisztikai főosztály)
Egyenlőtlenségek a fiatalok egészségállapotában
Általában azt gondoljuk, hogy a gyerekek, serdülők egészsége jó. Ha szóba kerül pl. az egészséges táplálkozás vagy a rendszeres orvosi ellenőrzés szükségessége, gyakran elhangzik – „Ó, Te még fiatal vagy, neked még nem kell ezzel törődni!”, pedig gyerekkorban kell megtanulni azokat a magatartásformákat, amik felnőttként segíthetik sokáig megtartani jó egészségünket. A felnőtt korú népesség megbetegedései gyakran a gyermekkorban gyökereznek, ezért jó, ha a szülők, iskolák és az egészségpolitika is tisztában van azzal, hogy milyen kockázatnak vannak kitéve a fiatalok.
Az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt negyvenegy európai és észak-amerikai ország, ill. régió többféle szakterületen dolgozó kutatói 1985 óta négyévente vizsgálják a 11, 13 és 15 éves iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását. Magyarország a kezdetektől részt vesz ebben az együttműködésben. A legutóbbi adatokat a 2005/2006-os tanévben gyűjtötték. Az eredmények azt mutatják, hogy az ifjúság egészségmagatartása országonként, régiónként jelentős eltéréseket mutat, a különböző viselkedésformák és az egészségi következmények összefüggésrendszere azonban lényegében állandó.
A 200 ezer tanulóra kiterjedő vizsgálat adatai lehetőséget adnak arra, hogy megismerjük a fejlett országok ifjúságának egészségmagatartását, és azt, hogy a különböző szempontok szerint hol helyezkedik el közöttük Magyarország.
Az adatfelvételbe bevont iskolásokat megkérdezték, hogy mi a véleményük saját egészségükről. Az idősebbek és a lányok hajlamosabbak arra, hogy rosszabbnak ítéljék egészségállapotukat. Az észak-európai fiatalok és a jómódú családokból származók viszont kedvezőbben nyilatkoznak. A magyar ifjak igen negatívan nyilatkoztak. A fiatalabbak a nemzetközi ranglista hatodik legkedvezőtlenebb helyén állnak, és 15 éves korukra még előrébb, a negyedik helyre kerülnek. Az életkor előrehaladtával a lányok hátránya jelentős mértékben nő olyannyira, hogy minden harmadik 15 éves magyar lány és ötödik fiú nem tartja jónak az egészségét.
Szinte közhely ma már, hogy a dohányzás milyen káros az egészségre, a világon a megelőzhető halálozások legjelentősebb oka. Gyakorisága az országok között már ebben a fiatal életkorban is igen nagy változatosságot mutat. A 13 éves gyerekek 6%-a dohányzik, és ez a gyakoriság 15 éves életkorra több mint a háromszorosára nő, miközben egyre nyilvánvalóbbá válnak az országok között ebben a tekintetben fennálló különbségek. A vizsgálatba bevont országok közül az USA-ban dohányoznak a 15 évesek a legkevésbé, mindössze 7%-uk. Grönlandon viszont, ahol a legmagasabbak az arányok, a fiúknak több mint harmada, a lányoknak közel fele hetente legalább egyszer rágyújt, a magyar ifjak közül minden ötödik, és ezzel mi vagyunk az országok sorában a 10. legtöbbet dohányzó.
A szeszesital-fogyasztás is meglehetősen elterjedt mind a lányok, mind pedig a fiúk között, és 13 éves kortól 15 éves korig különösen a fiúknál a heti fogyasztás gyakorisága számottevő növekedést mutat. A 15 éves magyar lányok közel negyede, a fiúk több mint harmada hetente iszik alkoholos italt, gyakrabban, mint egy átlagos európai vagy észak-amerikai fiatal.
A szeszesital-fogyasztás gyakran együtt jár – sok egyéb hátrányos magatartásforma között – a kannabisz-használattal, egyes országokban a 15 éveseknek már harmada kipróbálta. A rendszeresen fogyasztók átlagos aránya a fiúknál 8, a lányoknál 6%-ra becsülhető. Azokban az országokban, ahol amúgy is magas a kannabiszt használók aránya, alig van különbség a fiúkra és a lányokra érvényes értékek között. A magyar fiatalok ebből a szempontból a kevésbé „fertőzöttek” közé tartoznak, minden tizedik lány és hetedik fiú próbálta ki a kannabiszt élete során, és, 3 ill. 4% fogyasztja rendszeresen.
A 15 éves fiúknak átlagosan harmada már létesített szexuális kapcsolatot, a lányoknak negyede. Az országok közötti differenciák rendkívül nagyok: fiúk esetében 13 és 55%, a lányoknál 5 és 66% között mozog azok aránya, akik már megkezdték a nemi életet. A szexuálisan aktív fiúk négyötöde, a lányok közel háromnegyede használ kondomot. A magyar ifjak a szexuális élet megkezdését tekintve a konzervatívabbak közé tartoznak, mert 15 éves korukra a fiúk negyedének, a lányok kicsivel több mint ötödének volt ilyen tapasztalata. A kondomhasználók aránya meghaladja a 75%-ot, a tablettával védekezőké viszont csak 12%. Hollandiában, ahol a legelterjedtebb a tablettahasználat, átlagosan minden második szexuálisan aktív fiatal így védekezik a nem kívánt terhesség ellen.
A rendszeres testedzés jelentősen növeli mind rövid, mind pedig hosszú távon a fizikai és mentális egészséget, ennek ellenére fiataloknak kevesebb mint fele edz naponta legalább mértékletesen egy órát. A lányok aktivitása minden életkorban alacsonyabb, mint a fiúké, és ez a különbség életkorral nő. A magyar 15 évesek között az ebben az értelemben aktívak gyakorisága – fiúk 19, lányok 11% – nem éri el a nemzetközi átlagot.
A napi gyümölcsfogyasztás az egészséges táplálkozás egyik indikátora. Az életkor növekedésével egyre kevesebben esznek naponta gyümölcsöt, 15 éves korban a lányoknak harmada és a fiúknak negyede. A fiúk, ill. az anyagilag szerényebb családokból származók az átlagosnál is kevesebb gyümölcsöt esznek. A 15 éves magyar ifjak negyede-harmada rendszeres gyümölcsfogyasztó.
A lányok hajlamosabbak arra, hogy kövérnek lássák saját magukat, és ez a serdülőkori negatív testkép az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. Európa északi és nyugati területein a lányok inkább érzik magukat túlsúlyosnak, mint másutt. Több a súlyára vigyázó lány, mint a fiú, és a különbség az életkorral nő. Mire a lányok 13 évesek lesznek, életükben a fogyókúra szinte általánossá válik, körükben minden harmadik éppen diétázik, vagy más módon próbálja testsúlyát csökkenteni. A magyar 15 évesek közül a nemzetközi átlagnál valamivel kevesebben gondolják magukról, hogy túlsúlyosak – a fiúk közel ötöde, a lányok négytizede. A lányoknak a fiúkhoz viszonyított ilyen jelentős többlete annál is inkább meglepő, mert a kérdezettek által közölt adatokból számított alapján a aránya a fiúk körében magasabb. Kelet-Európa legtöbb országában jellemzően elenyésző a súlyfelesleggel bírók gyakorisága, máshol, pl. Máltán és az USA-ban minden harmadik-negyedik fiatal túlsúlyos. A magyar 15 évesek a fiúk 17 és a lányok 11%-os arányával átlagosan a 14. legnagyobb értékkel „büszkélkedhetnek”.
A rendszeres fogmosás nem mindegyik országban általános. A fogmosás gyakoribb az idősebbek között és a lányok esetében, valamint a tehetősebb családok gyermekeinél. Legszorgalmasabban a svájciak mossák a fogukat, a 15 éves fiúk több mint háromnegyede és a lányok kilenctizede minden nap legalább kétszer teszi ezt. Ezzel szemben a magyar hasonló korú fiúknak csak a fele, a lányok közel héttizede.
A vizsgálatot megelőző 12 hónapban az orvosi beavatkozást igénylő sérülések aránya 11 és 15 éves kor között emelkedik. A fiúknál és a jobb módú családokban gyakoribb, a kelet-európai országokban ritkább. 15 éves korban a fiúk esetében az arány 28-65%, míg a lányoknál 21-50%. A magyar adatok – 47 és 37% – nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondhatók.
Figyeljünk gyerekeinkre, a sajátjainkra, a ránk bízottakra és a környezetünkben élő fiatalokra! Támogassuk őket abban, hogy olyan viselkedésformákat tanuljanak meg, amelyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy soká és egészségesen éljenek!
Forrás: