Dr. Bényi Mária (osztályvezető, OSZMK, Egészségmonitorzás és nemfertőző betegségek epidemiológiája osztály)
Munkahelyi egészség/betegség
Az európai kultúrában a felnőtt ember egyik meghatározó szükséglete, illetve szükségletei kielégítésének alapfeltétele a munka, illetve az annak ellentételezésként kapott jövedelem.
Nem véletlen, hogy több EU-s dokumentum is kiemeli a dolgozó egészségét, hiszen az egészséges munkavállaló alapvető feltétele a hatékony termelésnek.
A munkakörülményeknek olyanoknak kell lenniük, hogy munkahelyi ártalmat ne okozzanak: ne legyen balesetveszélyes, ne okozzon foglalkozási-, illetve foglalkozással összefüggő megbetegedést.
A hivatalos, ún. bejelentett munkahelyi baleseti adatok száma 22-25 000 fő évente.(Ezek az adatok csak a szervezett munkavégzésben foglalkoztatottakra vonatkoznak, illetve a három napot meghaladó munkakieséssel járó baleseteket tartalmazzák. Azok közül is azokat, melyeket bejelentettek a munkaügyi hatóságnak.) A férfi-nő arány munkabalesetek tekintetében 2:1.
Korosztályonként változó a balesetek száma. A kezdő munkavállalókra, fiatalokra mindenképpen érdemes a képzéssel és példamutatással hatni, hiszen látható, hogy 1000 főre vetítve 15-19 éves korban négyszeres, de még 20-24 éves korban is kétszeres a balesetek aránya, mint idősebb korban (1. ábra).
1. ábra (Forrás: OMMF)
Az egyes ágazatok közül az építőipart tartják a legbalesetveszélyesebbnek nemzetközi szinten. Ez valószínű így van hazánkban is, az iparágra jellemző fekete foglalkoztatás miatt csak a legjelentősebb balesetek jutnak a hatóság tudomására. A legnagyobb arányban a szállítás területén dolgozók sérülnek (2. ábra). Az egyes ágazatokban azonban a foglalkoztatottakra vonatkozó baleseti arány 2-9 ezrelék között mozog, nem éri el az 1%-ot. Ezzel szemben azok száma a hazai felnőtt lakosság körében, akik saját bevallásuk szerint egészségügyi ellátást igénylő munkahelyi balesetet szenvedtek az elmúlt 12 hónap során mintegy170 000 fő volt a 2003-ban végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003) adatai szerint. Ez a munkaképes korú lakosságra vonatkoztatva férfiak körében 2,8%, nők körében 1%-ot tesz ki.)
Az OLEF2003 szerint az összes baleset 23%-a munkabaleset. (Az arány magasabb, mint a közlekedési baleseteké, az ugyanebben a felmérésben 21%.)
2. ábra (Forrás: OMMF)
Az ismert foglalkozási betegségek száma hazánkban elenyésző; nem éri el az 500 főt évek óta. Nemzetközi adatok alapján végzett becslések ennek a többszörösére teszik a foglalkozási betegségeket. Nagyon valószínű, hogy ez a feltételezés helytálló, ha olyan kórképeket is számításba veszünk, mint a mozgásszervi betegségek, vegyi anyagokkal összefüggő allergiás kórképek. A pszichés megterhelés, a munkahelyi stressz következményeiről pedig, ha nem is a jelentett megbetegedések, de a százezer számra fogyasztott altatók és nyugtatók eléggé beszédes képet nyújtanak.
Sajnos még kevesebbet tudunk a foglalkozással összefüggő megbetegedésekről. Pedig néhány szakterület alaposabb vizsgálatával, az átlagpopuláció mutatóival való összevetésben egyértelműen kiderül, hogy bizonyos betegségek – például pedagógusok körében a magas vérnyomás– idősebb korban meghaladja a korosztályra általában jellemző értéket.
A munkanélküliség súlyos terhéről, mely százezreket érint hazánkban, hosszan lehetne értekezni.
Fontos tehát, hogy pontosabb képet kapjunk a munka(hely) okozta ártalmakról, hogy hatékonyan tudjuk a dolgozók egészségét védeni. Manapság a jó munkáltató nemcsak megőrzi, de fejleszti is a dolgozók egészségi állapotát, hiszen tudja, hogy az egészség is tőke, jó befektetés.