Ünnepi köszöntő

„Mert mindaz, amit a statisztika eddig tanított, csak arra mutat, hogy a világ folytonos összhangzásban van az emberiség hivatásával, a tudományok céljaival s a szellemi törekvés még eddig el nem ért s talán soha el nem érhető tökélyével, az abszolút igaz és jó megközelítésével.”
(Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága. Szerkeszti Keleti Károly. Hatodik kötet. Pest. 1869.)

Az önálló magyar Hivatalos Statisztikai Szolgálat fennállásának 150. évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. I. Ferenc József 1867. május 25-én nevezte ki Keleti Károlyt az akkor még minisztériumi keretben működő Statisztikai Szakosztály élére. Ezt az eseményt tekintjük a Hivatalos Statisztikai Szolgálat megszületésének.
Keleti Károly szerepe a hivatalos statisztikai szolgálat megalapításán túl a tudományos világban és a nemzetközi életben is jelentős volt. Akadémikusként részt vállalt a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának működésében és a statisztika nemzetközi összehangolásában kulcsszerepet játszó Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) létrehozásában (1885) is. Ő és más statisztikusaink az idők folyamán jelentős tudást, tapasztalatot halmoztak fel és hagytak ránk, gazdagítva nemzeti értékeinket, kulturális örökségünket. Elődeink szelleme mindenkor hatással volt a statisztika további életének fejlődésére. Az elmúlt 150 év rendkívül gazdag eredményeket hozott a statisztikatudomány, a statisztikai megfigyelés és adatgyűjtés, a statisztikai módszertan és alkalmazások, valamint a statisztikai szervezet és oktatás területén. A hivatal a legnehezebb időkben is megőrizte szakmaiságát, és nemzetközi szinten is tekintélyes szervezetként tartják számon.
Eddigi működésünk néhány jellemzője számokban: a hivatalt 22 elnök irányította; a statisztikai törvény 6 alkalommal újult meg; az első népszámlálásra 1869–1870-ben, az első mezőgazdasági összeírásra 1895-ben került sor; az első statisztikai évkönyv 1872-ben, az első helységnévtár pedig 1873-ban jelent meg.
Önálló épület hiányában az alapítást követő 30 évben a hivatal gyakori költözésekkel, összesen 10 helyen (köztük 1867-ben fél évig Keleti Károly lakásában) tevékenykedett, majd 1897-ben foglalta el a hivatalnak ma is otthont adó – Czigler Győző tervei alapján megépített – Statisztikai Palotát a hajdani Oszlop, ma Keleti Károly utca 5–7-ben.
Napjainkban a hivatalos statisztika hazai és nemzetközi környezete, az informatikai infrastruktúra, valamint az európai uniós jogi szabályozás merőben új kihívásokat jelent, ami szükségessé tette a működésünkre vonatkozó nemzeti szabályozás gyökeres átalakítását. Hosszú előkészítő munka után 2017. január elsején hatályba lépett a 2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról, amely a korábbiaknál nagyobb garanciát jelent arra, hogy az intézmény a Hivatalos Statisztikai Szolgálat központi szereplőjeként mint szakmailag független kormányhivatal végezze hivatalos statisztikai tevékenységét. A nagy elődök által ránk hagyományozott alapvető értékeket érvényesítünk: szakmai függetlenséget, pártatlanságot, objektivitást, megbízhatóságot, minőség iránti elkötelezettséget, a statisztikai adatok bizalmas kezelését, valamint költséghatékonyságot. A KSH elnökének munkáját tanácsadó, véleményező testület segíti, az Országos Statisztikai Tanács, amely az adatszolgáltatók és adatfelhasználók képviselőiből áll. A hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos kérdések megvitatására ezenkívül 2017. március 20-án megalakult a Hivatalos Statisztikai Szolgálatot alkotó szervezetek delegáltjaiból álló Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület.
A hivatal 2020-ig szóló stratégiájával összhangban és a 21. századi igényekre rugalmasan reagálva, hatékonyan és átláthatóan működő szervezet kialakítását tűztük ki célul. Ezért 2017. március 1-jétől megújult szervezeti struktúrában működünk. Öt – Adatgyűjtési, Szakstatisztikai, Tájékoztatási, Architekturális szolgáltatásokat nyújtó és Gazdálkodási és Igazgatási – igazgatóságot hoztunk létre. Ezzel szervezetünk felépítése alkalmazkodik az adatforrások, az adatgyűjtési módok és az adat-előállítási folyamat változásaihoz, valamint az azokat támogató informatikai rendszerek és a statisztika-előállítók, -felhasználók körének kiszélesedéséhez. A modernizáció jelenlegi fázisában stratégiai céljaink között szerepel az adatforradalom nyújtotta lehetőségek kiaknázása, valamint az ezzel járó kihívások, megoldandó problémák számbavétele is.
Szakmai munkánk összhangban van a statisztika nemzetközi szakmai szabványaival, legjobb gyakorlataival és etikai szabályaival. A következő időszakra kitűzött célok, megvalósítandó intézkedések, fejlesztések építenek a KSH másfél évszázados értékeire, munkájának eredményeire, valamint az Európai Statisztikai Rendszer és az ENSZ keretében folyó fejlesztési projektekre. Tevékenységünket áthatja az ENSZ Közgyűlésének a hivatalos statisztika alapelveiről szóló határozata, valamint az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe.
Az ünnepi év során bővülő oldalunk részletesen tájékoztat a Hivatalos Statisztikai Szolgálat történetéről, a KSH elnökeiről, a 150 évet felölelő időszak jelentős mérföldköveiről, valamint az ünnepségsorozat krónikájáról.
Az ünnep alkalmából adózzunk mindazok emlékének, akik a szolgálat, a hivatal munkájában tevékenyen részt vállaltak az elmúlt másfél évszázadban, és hozzájárultak eredményes működéséhez. Ugyanilyen szép sikereket remélek a Központi Statisztikai Hivatalnak a következő évszázadokra is.

Dr. Vukovich Gabriella,
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke