A szén-dioxid-kibocsátás a földhasználat, földhasználat-változás és erdészet szektor (LULUCF) és a biomasszából származó szén-dioxid nélküli összes antropogén szén-dioxid kibocsátást mutatja.
Fő forrása a tüzelőanyagok égetése (energiatermelés, közlekedés), így csökkentésében az energiatermelési és -fogyasztási szokások megváltoztatása játszhat szerepet.
A metánkibocsátás kizárólag az antropogén forrásból származó összes LULUCF szektor nélküli metánkibocsátást tartalmazza. Tekintettel arra, hogy globális felmelegedési potenciálja 25-szöröse a szén-dioxidénak a viszonylag kis kibocsátási mennyiség ellenére a második legjelentősebb üvegházhatású gáz. Fő forrása az állattenyésztés és a hulladékgazdálkodás (anaerob bomlási folyamatok). A fogyasztási szokásoknak a hulladék keletkezésének megelőzésére irányuló változtatása tehát mindenképpen kedvező hatással bír a metánkibocsátás csökkentésére is.
A dinitrogén-oxid-kibocsátás kizárólag az emberi tevékenység során keletkező összes kibocsátott LULUCF szektor nélküli dinitrogén-oxidra vonatkozik. Globális melegítési potenciálja 298-szorosa a szén-dioxidénak, és légköri tartózkodási ideje is rendkívül hosszú, meghaladja a 100 évet. Ipari forrásait a megfelelő technikák bevezetésével hatékonyan csökkentették, a fő forrás Magyarországon továbbra is a mezőgazdaság.
A fluorozott szénhidrogének, a perfluor-karbonok és a kén-hexafluorid kibocsátása az Éghajlatváltozási Keretegyezményben (UNFCCC) szereplő három ipari gázcsoport kibocsátását tartalmazza. Bár mennyiségük jóval kisebb, mint az előbbi három gázé, globális felmelegedési potenciáljuk akár több ezerszerese is lehet a szén-dioxidénak. A szintén üvegházhatású klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k / freonok) és a hidrogénezett-klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k / „lágy freonok”) kibocsátását ózonkárosító hatásuk miatt a Montreáli Jegyzőkönyv már sikeresen szabályozta. A HFC-ket és PFC-ket főként az ózonkárosító CFC-k és HCFC-k kiváltására alkalmazzák hűtőfolyadékként, valamint tűzoltó- és habosító anyagként. Az SF6 gázt elektromos kapcsolókban, transzformátorokban használják legnagyobb mennyiségben. A kibocsátások csökkentésének érdekében az ilyen anyagot tartalmazó termékekből eredő szivárgásokat a lehető legkisebbre kell csökkenteni és élettartam végén pedig visszanyerni. A fogyasztási szokások megváltoztatását segítik elő az utóbbi években Európában bevezetett intézkedések is, mely szerint a termékeken fel kell tüntetni, ha ilyen anyagot tartalmaznak.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása a hat üvegházhatású gázkibocsátás globális melegítési képességgel súlyozott értékeinek összegének CO2-ekvivalensre átszámolt értékeit mutatja be. A mutatószám bázisévre vonatkoztatott indexszám, a bázisév általában 1990, de Magyarország esetében 1985–87 évek átlaga. A mutató alapján látszik, hogy jelentős mértékben (40% felett) csökkentek a kibocsátások eddig.
| Mutató/dimenzió | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3.1.1.1. Szén-dioxid (bruttó) kibocsátás, kg/fő | 6 127 | 5 991 | 6 015 | 5 952 | 5 842 | 5 735 | 5 170 | 5 220 | 5 067 | 4 721 | 4 425 | 4 451 | 4 743 | 4 838 | 5 081 | 5 078 |
| 3.1.1.2. Metán kibocsátás, kg/fő | 33,9 | 32,6 | 31,8 | 31,3 | 31,1 | 30,6 | 30,8 | 30,9 | 30,7 | 31,0 | 30,4 | 29,7 | 29,9 | 29,8 | 30,2 | 29,8 |
| 3.1.1.3. Dinitrogén-oxid kibocsátás, kg/fő | 1,7 | 2,0 | 1,9 | 1,8 | 1,6 | 1,4 | 1,3 | 1,3 | 1,3 | 1,3 | 1,4 | 1,5 | 1,5 | 1,6 | 1,6 | 1,7 |
| 3.1.1.4. Fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-karbonok (PFC) és kén-hexafluorid (SF6) kibocsátása, kg/fő CO2 egyenértéka | 83,3 | 102,9 | 114,2 | 100,9 | 114,8 | 121,7 | 119,3 | 129,4 | 137,7 | 126,9 | 136,7 | 179,5 | 232,4 | 179,3 | 196,4 | 149,4 |
| 3.1.1.5. Az üvegházhatású gázok kibocsátása összesen, tényleges bázisév = 100 | 69,6 | 68,8 | 68,6 | 67,4 | 65,9 | 64,1 | 58,6 | 59,0 | 57,5 | 54,2 | 51,6 | 52,2 | 55,3 | 55,7 | 58,0 | 57,5 |