Szociális védelmi juttatások korai becslése
A szociális védelemre fordított társadalmi juttatások bruttó és nettó értékének korai becslését – hasonlóan az európai országok többségéhez – egyelőre kísérleti jelleggel vezette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az új módszernek köszönhetően a hagyományos módszertannal számolt adatokhoz képest 11 hónappal korábban publikálhatók a szociális védelmi funkciók szerinti éves bruttó kiadások és a kapcsolódó adó-, és járulékterhek. A becslés makroszintű előzetes statisztikák és az elérhető adminisztratív adatforrások felhasználásával készül. A rendszeres hivatalos statisztika ennél több és mélyebb bontású adatforrásból építkezik, részletesebb keretrendszeren, hosszabb időt igénylő adatelemzéseken alapul, emiatt eltérések mutatkozhatnak a korai és a hagyományos módszertannal készült számítások között. Ugyanakkor a számítási eredmények tartalmukban összevethetők, mivel a korai becslés is a szociális védelmi statisztikára vonatkozó uniós jogszabályi alapok betartásával készül.
A szociális védelemre fordított bruttó társadalmi juttatások Magyarországon 2010–2023 között folyó áron több mint a duplájára (12 466 milliárd forintra) nőttek. Azonban a juttatások aránya a bruttó hazai termék százalékában mérve – a GDP nagyobb ütemű növekedése miatt – 2022-ig csökkent (16,4%), majd 2023-ban gyakorlatilag stagnált (16,6%). Érdemi emelkedés a pandémia kezdő évében, 2020-ban jelentkezett csak (17,9%), a kormányzat egészségügyi, munkaerőpiaci védelmi intézkedései következtében.
A szociális védelmi juttatásokból a legnagyobb hányadot (46%) az idősekhez kapcsolódó öregségi, a rokkantsági nyugdíj, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás teszi ki. A juttatások 30%-a a beteg-, egészséggondozás keretein belül nagyrészt a fekvő- és járóbeteg-ellátás költségeihez járul hozzá. A családtámogatások, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos kiadások 10–12% között változnak minden évben. A fennmaradó hányadból (14%) részesülnek a fogyatékkal élők, a hátrahagyottak, a munkanélküliek, a hajléktalanok, valamint a lakhatási támogatásokat igénybe vevők.
A nemzeti valutában kifejezett szociális védelmi kiadások minden EU-tagállamban folyamatosan nőnek, ugyanakkor a GDP százalékában kifejezett kiadások az elmúlt években visszaesést mutatnak. A 2023. évi korai becslés alapján a szociális védelmi juttatások aránya a GDP százalékában Franciaországban volt a legmagasabb (31,3%), Írországban pedig a legalacsonyabb (12,0%). Magyarországon 16,6% volt a mutató értéke.
Az összes uniós tagállamban az idősek ellátására szánt összegek, valamint a beteg-, egészséggondozás funkcióra fordított kiadások képezik a szociális védelmi ellátások legnagyobb részét. Idősekkel kapcsolatos ellátásokra – részben az ország korstruktúrájából adódóan – az összkiadásokban mérve Olaszország és Románia fordított a legtöbbet (50% körül), Magyarország a hatodik helyen áll (45,8%). Hazánkban a családok, gyermekek megélhetésére folyósított támogatások részaránya (10,2%) is meghaladja az uniós átlagot (8,6%).
Magyarországon a szociális védelmi kiadások nagyjából egyharmada minősül természetbeni és kétharmada pénzbeli juttatásnak.
A természetbeni ellátások a beteg-, egészséggondozás funkciónál1 dominálnak leginkább (3 344 milliárd forint), az ilyen típusú (nem pénzbeli) ellátások háromnegyed részét teszik ki. A családokat és gyermekeket segítő természetbeni juttatásnak minősülnek az intézeti ellátást nyújtó, valamint a család- és gyermekjóléti szolgáltatások, erre 406 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak, az összes nem pénzbeli juttatás további közel 9%-át.
A pénzbeli ellátások tekintetében az időseknek nyújtott nyugdíjszerű ellátások (5 391 milliárd forint), valamint a családok, gyermekek segítésére fordított támogatások (862 milliárd forint) teszik ki a juttatások négyötödét. A munkanélküliek passzív ellátása (204 milliárd forint) és a hátrahagyottak (özvegyek, árvák) támogatása (543 milliárd forint) szinte kizárólag pénzbeli formában történik.
A pénzbeli juttatások alig egyötöde SZJA és/vagy TB járulékköteles, ez 206,2 milliárd forint befizetést jelentett 2023-ban a központi költségvetésbe.
Az egészségügyi okokból fakadó tartós megélhetési kockázatok, a megbetegedések vagy gyermekvállalás miatti munkából való kiesés idejére nyújtott ellátások a kedvezmények figyelembevételével szinte teljes mértékben adó- és/vagy járulékkötelesek.
A családok és a gyermekek megélhetéséhez nyújtott pénzbeli támogatások kétharmada után viszont teljesíteni kell adó vagy járulék befizetést. Itt volt a legmagasabb a levonás az ellátásokból, mintegy 94 milliárd forint 2023-ban.
A munkanélküliség idejére biztosított pénzbeli ellátások, és az elbocsátás esetében nyújtott végkielégítések után átlagosan 20,8 %-os adó és járulékbefizetés történt 37,4 milliárd forint értékben.